PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a témára konkrétabban, Horn Gábor neve elhangzott már egyszer-kétszer, de én nem a zsáktelepülésekkel kapcsolatban akarom megemlíteni a nevét, hanem arra szeretném emlékeztetni - és sajnálom, hogy nincs itt -, konkrétan felírtam, hogy a szakiskolai képzésről ezt állította ő: nincs lehetőségük az érettségiig eljutniuk a tanulóknak. Ez nem így van, én ezt szeretném cáfolni, mert a tizedik osztály befejezése után, a megfelelő tanulmányi eredménnyel rendelkező tanulók minden további nélkül eljuthatnak az érettségi szintre.

Tehát ez egyáltalán nem így van, de mondhatok még másik példát is, amivel szintén nem értek egyet. Azt mondja, hogy a második szakképzés tulajdonképpen ezzel a törvénymódosítással eléri a célját, és a második szakképzés ingyenes lesz - eddig is ingyenes volt a második szakképzés, nem kellett ezért külön fizetni a szülőnek. Talán célszerűbb lenne az esélyegyenlőség jegyében a hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek részére a harmadik szakma megszerzését is ingyenessé tenni, vagy élethosszig tartó képzést biztosítani, különösen a testi és lelki fogyatékkal élő honfitársaink számára.

S akkor most konkrétan rátérnék a hozzászólásomra. Lezsák Sándor képviselőtársam elmondta a Magyar Demokrata Fórum álláspontját - jómagam is ehhez tartom magam.

(11.40)

A szakképzési törvény megváltoztatásának az a célja, hogy segítsük, járuljunk hozzá ahhoz, hogy a szakképzések európai színvonalú és elismerésű, rugalmas és differenciált rendszere legyen kialakítható. Nagyon fontosnak tartom a szakképzési törvényben a szociális partnerek szerepének növelését, hiszen az is az Európai Unió ajánlásaihoz kapcsolódik, valamint a gazdaság szereplőinek a gyakorlati képzésben való részvételét is. Fontosnak tartom, hogy a törvényjavaslat összhangot kíván teremteni a képzési jegyzék, valamint a munkaerő-piaci igények, követelmények tartalma között.

Az elmúlt hetekben, napokban több újságcikkben is megjelent a szakképzés minősítése. Sági József képviselőtársam már az előbb utalt rá, és én szintén olvastam, de a Népszabadságban, méghozzá a február 21-ei számban, hogy drámainak, rossznak tartja a magyarországi szakmunkáskínálatot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legújabb felmérése. A külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok többsége ugyan még mindig elégedett saját gazdasági helyzetével, de beruházási hajlandóságuk soha nem volt még annyira alacsony, mint napjainkban - állapítja meg a tanulmány. A befektetés visszafogásának főbb okai között a szerzők megemlítik a szakképzett munkaerő hiányát, a fizetések gyors emelkedését és a magas járulékos bérköltségeket. Különösen a szakmai képzést marasztalja el, amely a kamara szakértői szerint nem felel meg a vállalatok igényének.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom a gyakorlati képzést ösztönző támogatási rendszer kidolgozását és fokozatos bevezetését. A törvényjavaslatnál lényegesnek tartom a tanulószerződés intézményét. Felmerült az a probléma, hogy iskolai tanműhely legyen, vagy a tanműhely a gazdálkodó szervezetnél kerüljön elhelyezésre. A kilencvenes évek elején, amikor a nagyipar összeomlott, az iskolai tanműhelyek fejlesztése került előtérbe. Ebből a törvénytervezetből azt a következtetést tudom levonni, hogy a tanműhely ott legyen, ahol jobb feltételeket tudnak biztosítani.

A '93-ban alkotott szakképzési törvény 48. §-a kimondja, hogy a tanulót a gyakorlati képzéssel összefüggésben külön jogszabály rendelkezései szerint kedvezményes étkeztetés, egyéni védőfelszerelés, védőruha, munkaruha, tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, ezenkívül a nyári összefüggő szakmai gyakorlatra pénzbeli juttatás illeti meg - tehát a törvény által előírt módon. A nyári szünettel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy valamennyi tanuló számára az oktatási szünetről a közoktatási törvény 52. §-a rendelkezik, így a szakképzési iskolában is legalább 30 összefüggő napból álló nyári szünet illeti meg a tanulót.

Egy gondolat erejéig szeretnék visszatérni a tanműhelyekre. A törvény az iskolai vagy vállalati tanműhelyek ellenőrzése szempontjából egy olyan lépést kellene hogy tegyen, hogy a központi program kötelező tartalmi elemként feltünteti a tanműhelyek felszerelését és eszközjegyzékét. Ezt jómagam is csak helyeselni tudom, hiszen ez eddig nem volt előírva a törvény által, de ennek a forrását a jövő évi költségvetésben okvetlenül tervezni kellene. Ez lehet az a dokumentum, hogy akik ellenőrzik - gondolok itt a kamarákra - majd a tanműhelyek felszereltségét, tulajdonképpen nyomon tudják követni, hogy az a bizonyos tanműhely miként rendelkezik az előírt feltételekkel.

Bizottsági ülésen is elhangzott, hogy hároméves előkészítő munka előzte meg ezt a törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy a három év tapasztalatai és a három év vitái jelentek meg a mostani javaslatban. Éppen ezért egyetértek azzal, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem szándéka az iskolai tanműhelyek felszámolása. A szakképzésnek különböző szakaszai vannak. Van az úgynevezett alapképzési szakasz, amely olyan felkészítő időszak, amikor a tanulókat megismertetik az eszközökkel, az anyagokkal. Ezek a képzési folyamatok alapvetően pedagógiai jellegű tevékenységet is igényelnek, ezért egyértelmű, hogy tanműhelybe valók, viszont a gazdaság igénye szerint életszerű körülmények között kell megszervezni a szakoktatást a befejező, specializáló képzés során. Elfogadhatónak tartom, hogy az oktatási és a foglalkoztatási miniszter ez év közepéig dolgozzon ki olyan ösztönző intézkedéseket, amelyek a gazdaság szereplőit valóságosan érdekeltté teszik abban, hogy a tanulók gyakorlati képzését megszervezzék.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nevében Keszei Sándor a bizottsági ülésen elmondta, hogy a felméréseik alapján a kamarai ellenőrzések során a tanulói szerződésben rögzített rendszeres havi juttatás nem biztosított, a térítés nélküli étkezést sem kapta meg minden tanuló. Az elhangzottak nem tartoznak a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának a témakörébe, de azt gondolom, hogy mindenképpen más fórumokon tisztázni kell. Számos olyan felvetés is elhangzott a bizottsági ülésen, amelyet jobbító szándék vezérelt, és a törvénymódosítás során be kell építeni a törvénybe.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu