KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Országgyűlési határozati javaslatot terjesztek a tisztelt Ház elé, amelynek a tartalmát nem Béki Gabriella képviselőtársammal találtuk ki. Mondhatom azt is, hogy összegyűjtöttük, mondhatom azt is, hogy sugallták nekünk az érintettek, az idős emberek, mondhatom azt is, hogy az elmúlt hónapok, és különösen a népszavazásra, az európai uniós csatlakozásra mozgósító kampány idején maguk az állampolgárok hozták azokat a problémákat, amelyekre ez az országgyűlési határozati javaslat válaszolni kíván.

Azt tapasztaltuk, hogy az uniós csatlakozás aggodalmat kelt a társadalom bizonyos csoportjai között, és természetesen mindig azokban erősebb az aggodalom, akik kevésbé esélyes helyzetben vannak, akik már maguk kevésbé alkalmazkodóképesek, tehát az aggodalmaskodók között nem véletlenül találunk nagy számban idős embereket, nyugdíjasokat. És nyilván hozzájárul ehhez az aggodalomhoz az is, hogy a nyilvánosság, a közvélekedés egy része, politikusok, politikai csoportok azt sugallják, hogy a csatlakozás éppen az idős emberek számára lesz drámai megrázkódtatás, azt sugallják, hogy a csatlakozás hónapjaiban, esetleg évében a nyugdíjasok helyzetében drámai változás következhet be. És ugyanezek a politikusok a nyugdíjasokra rászakadó szegénység ellen gyors orvoslási lehetőséget ajánlanak. Megjelennek nyílt hazugságok is, amelyek nem jók másra, csak arra, hogy a bizonytalanságot tovább erősítsék. Ilyen a korhatár emelésével kapcsolatban elterjesztett rémhírsorozat, ilyen a nyugdíjak megadóztatásának a balhíre, és bizony hónapok fognak eltelni, mire bizonyítani tudjuk, hogy ezeknek a híreszteléseknek nincsen semmi alapjuk.

Országgyűlési határozatunk javaslat tehát az idős emberek jogos aggodalmára, és válasz azoknak, akik nem a csatlakozás pozitív folyamatába illesztik az idős emberek sorsát, akik nem azt a hitet akarják erősíteni, hogy európai uniós tagországként minden egyes állampolgárunknak esélye van arra, hogy a sorsa jobbra váljon, hogy az esélyei szélesebb körben erőteljesebbek legyenek, hanem elbizonytalanítani próbálják őket.

Javaslatunk nem tér el az 1997-es nyugdíjreform koncepciójától. Meg vagyunk arról győződve, hogy nagy rendszerekbe csak igen óvatosan szabad beavatkozni, meg vagyunk arról győződve, hogy ezek a nagy rendszerek, mint amilyen az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, csak a végiggondolt reformok útján vezethetők más vonalra, és meg vagyunk arról is győződve, hogy az idős emberek biztonságát érintő nyugdíjrendszer a kényes kérdések között is a legtöbb figyelmet kívánja. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban, hogy az európai uniós csatlakozás, amelyiktől a gazdaság föllendülését, a gazdasági növekedés gyorsulását várjuk, nem csupán az aktívak helyzetében kell hogy pozitív változást eredményezzen. Meg vagyunk arról győződve, hogy nem csupán az aktívak reálbére kell hogy emelkedjen, és nem csupán ez a reálbér-emelkedés gyorsulhat meg a következő időszakban.

Meggyőződésünk és hitünk az is, hogy a járulékfizetéssel megalapozott munkavégzéshez kapcsolódó időskori ellátásnak valamilyen módon, ha nem is közvetlenül, de követnie kell az aktívak életének változását, tehát nem tudjuk elfogadni azokat a furcsa és fals ígéreteket, amelyek a nyugdíjak reálértékének szinten tartását ígérik az idős embereknek. Dupla zárójelben jegyzem meg, hogy aki a nyugdíjak reálértékének szinten tartásáról beszél, sőt ír, az nem ismeri a nyugdíjemelés mai rendszerét sem, mert a svájci indexálás önmagában is ad egy biztonságot a nyugdíjak reálértékének minimális emelkedésére, de az 50-50 százalékos megosztás ezt az ütemet meglehetősen alacsonyan tartja.

Tehát nem térünk el az 1997-es nyugdíjreform koncepciójától, de nem térünk el a kormányprogramban foglaltakból sem, sőt van, amikor megismételjük azokat az ígéreteket vagy azokat a vállalásokat, amelyeket a kormányprogram tartalmaz. Nem felesleges ez talán egy olyan politikai légkörben, ahol az ellenzéki kórus állandóan azt ismétli, hogy a Medgyessy-kormány nem teljesíti az ígéreteit. Nem teljesített mindent, de azon az úton van, hogy a vállalásait valóra váltsa, és ezért a vállalások megismétlése egy sajátos politikai, politikusi ígérvény azoknak, akik ezt az ellenzéki kórust hallgatják. És van, amikor a javaslat továbblép a kormányprogram vonalában, bizonyos konkrétabb javaslatokat, teendőket fogalmaz meg.

Tisztelt Ház! Először hadd beszéljek a határozati javaslatnak az általános részéről, hiszen mi a szociális Európához fogunk csatlakozni, és ennek a határozati javaslatnak az első oldalán azokat az értékeket soroltuk fel, amelyeket Európa az idős emberekkel kapcsolatban magáénak vall, amelyeket mi is magunkénak vallunk, és amelyek szerint cselekedni kívánunk. Ma már elmondtam egyszer egy másik napirendi pont kapcsán, hadd ismételjem meg: Európa öregszik. És ez az öregedő Európa egyre nagyobb figyelmet fordít az idős emberekre, egyre fontosabb a számára, hogy az idős emberek megőrizhessék anyagi biztonságukat, hogy létbiztonságban élhessenek, hogy nyugdíjaskorban is számolhassanak biztos megélhetéssel és tisztességes életszínvonallal.

(14.40)

Boldog országokban - remélem, hogy nemsokára mi is ezek közé tartozunk - éppen ezért a nyugdíjasok számára a nyugdíj reálértékének megőrzését szokták megígérni. De mi távol vagyunk attól, hogy a nyugdíjazás pillanatában megállapított nyugdíj a 15-20 éves esetleges továbbélés egész időtartamára a tisztességes megélhetést biztosítsa akkor, ha nem tűzzük ki a nyugdíjak reálértékének emelését mint teendőt és feladatot. És hogy milyen ütemben tudjuk elérni ezt a tisztességes életszínvonalat és biztonságos megélhetést, az függ természetesen attól, hogy az uniós csatlakozás hogyan változtatja meg gazdasági feltételeinket, függ attól, hogy mindazt, amit eddig mondtam, a mindenkori politikai szándékaink egyik fontos, kiemelt kérdésének tekintjük-e.

Nem ellentmond, de ide szeretném kapcsolni, hogy miközben biztos megélhetésről és a tisztességes életminőségről beszélek, ehhez hozzáértjük az időskori aktivitás növelésének lehetőségét is. Európa öregszik, de Európa nem szklerotikus. Európa öregszik, de Európának nincs agyér-elmeszesedése. És az idős emberek közül is nagyon soknak, nagyon sokunknak van olyan tudása, tapasztalata, amelyet kiegészítő vagy főfoglalkozásként, vagy akár társadalmi segítségnyújtás keretében mások, a többség, a közösség hasznára tud mozgósítani.

Nagyon fontos cél, és ez is a bevezetőben szerepel, hogy a fizikai, lelki, mentális függőséget enyhítsük - ma egész délelőtt erről vagy erről is volt szó. És ha az idős ember gondozásra szorul, ha az idős ember otthoni gondozása már nem megoldható, akkor az intézeti gondozásban is az emberi méltóság teljes tiszteletben tartásával kell őt ellátni, és ahogy délelőtt erről már szóltam, összehangolni az egészségügyi és szociális ellátást, hiszen nagyon sok olyan idős ember kerül aktív kórházi ágyra, aki otthon is ellátható lenne. Végül, az általános célok között nyomatékkal kiemeljük a leginkább elesettek, az egyedülállók támogatásának fontos feladatát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési határozati javaslat konkrét elemei ezekhez a célokhoz kapcsolódnak, és itt ebből három kérdéscsoportot emelek ki.

Az egyik a nyugdíjak reálértékének emelése, a nyugdíjemelés rendszere. Két olyan javaslatunk van, amely a kormányprogram vonalába illeszkedik. Az elsőt a kormányprogram emlékezetem szerint szó szerint is tartalmazza: indokoltnak tartjuk, hogy a megfelelő előkészítés után a nyugdíj-megállapítás az előző évi tényleges adatokra legyen alapozva, és így elkerülhető az az elaprózott nyugdíjemelés, amely az elmúlt években elvette a nyugdíjasok bizalmát, amely az elmúlt években megrendítette a nyugdíjasoknak azt a hitét, hogy megkapják, és valóban megkapják azt a nyugdíjemelést, amelyet a törvény a számukra előír. Egyébként a jelenlegi gazdasági folyamatok és mutatók ismeretében az sem mellékes, hogy az előző évi bázis a nyugdíjasok számára valamiféle többletet, tehát a reálérték növelését is jelenti.

Ennél fontosabb kérdés, és aki idős emberekkel találkozik, itt és most igazolhatja, hogy minden találkozáson felvetődik az aktívak keresetének és a nyugdíjaknak a viszonya. Az aktívak keresete az elmúlt években dinamikusan nőtt, a nyugdíjak reálértéke pedig - éppen a svájci indexálás visszafogó hatása miatt - nőtt ugyan, de az aktívak keresete és a nyugdíjak közötti olló egyre jobban kinyílt, és most ott tartunk, 2003-ban, hogy a nyugdíjak reálszínvonala még mindig nem érte el az 1989-es színvonalat. A mi meggyőződésünk szerint ezt a problémát egyszeri emeléssel nem lehet megoldani. Nem lehet megoldani sem úgy, ahogy korábban elhangzott, hogy mindenki kap tízezer forintot, majd elhangzott, hogy a 68 éven felüliek kapnak nyolcezer forintot, hiszen az ilyen egyszeri emelés tovább rontja azokat a belső arányokat, amelyektől a nyugdíjasok rendkívül sokat szenvedtek. Mi a korrekció lehetőségét ajánljuk, nem kifizethetetlen összegű egyszeri emelést, egyébként számításaink szerint valamennyi, korábban elhangzott javaslat több száz milliárdos nagyságrendű. Azt gondoljuk, hogy hosszabb időn keresztül javítani kell az arányokat a bér- és inflációs index között, és ez csukja egy kicsit az aktívak és az idősek közötti ollót.

A második dolog: a legszegényebbeken kívánunk segíteni, ezért az időskori szociális ellátás kiterjesztésén gondolkozunk és azon, hogy a nyugdíjszerzéshez nem elegendő szolgálati idő is korrekciós lehetőség legyen ebben a szociális ellátásban. Aki valamennyit dolgozott, az kapjon többet, ez ilyen egyszerű. Az egyedülálló idősek számára pedig, akkor is, ha nem özvegyi jogon juthatnak hozzá ehhez a pótláshoz, a háztartási kiadások pótlására szeretnénk bevezetni egy stabil összeget.

Végül, fel akarjuk szabadítani a nyugdíjasokat, hogy az életstratégiájukat maguk alakítsák ki. Bővíteni szeretnénk a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, természetesen bizonyos feltételekhez kötve, és bővíteni szeretnénk a nyugdíj melletti kereseti lehetőségeket is. És ha ez így lesz, akkor nem hiába írtuk le az országgyűlési határozat utolsó mondatát: a parlament az országgyűlési határozat elfogadásával a köztársaság felelősségét fejezi ki az idős emberekért, akik demokratikus működésünk, gazdasági növekedésünk alapjait teremtették meg. Ezt köszönjük nekik szavakban, és köszönjük nekik cselekedetekben is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

Forrás: parlament.hu