PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/3767. számú törvényjavaslat tárgyalásának megkezdésével az Országgyűlés törvényalkotói munkájának egyik jelentős állomásához érkezett. A tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt 1996-ban fogadta el a parlament. Ez a törvény új alapokra helyezte a magyar versenyszabályokat, ami harmonizált szabályozást jelentett a Közösség versenyjogi szabályaihoz. A 2000-ben megvalósult nagyobb terjedelmű versenytörvény-módosítás elsősorban anyagi jogi szabályokat tartalmazott. A jelenlegi módosítás eljárásjogi szabályokat tartalmaz, a tagállamkénti működés alapjainak megteremtését szolgálja.

A módosítás alapját az EK 1/2003. számú tanácsi rendelete jelenti, melynek hatálybalépése 2004. május 1-je, azaz a csatlakozás időpontja. Ezen szabályok tekintetében a tagállamok és az uniós verseny-főigazgatóság sem rendelkezik még gyakorlati tapasztalattal.

Mindenekelőtt nézzük meg, hogy mik a módosítás közösségi jogi alapjai. A közösségi versenyjog tartalmaz egyfelől a vállalkozásokra, másfelől pedig a tagállamokra vonatkozó versenyszabályokat. Az első esetkör közösségi jogi alapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. és 82. cikke, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló tanácsi rendelet tartalmazza. A 81. és 82. cikk alkalmazására vonatkozó tanácsi rendelet a közösségi versenyjogi eljárási reform eredményeként került elfogadásra a múlt év decemberében.

A változás fő jellemzője a decentralizáció. A tagállami versenyhatóságok és bíróságok a korábbihoz képest nagyobb szerepet kapnak, nagyobb felelősség hárul rájuk a közösségi versenyjog alkalmazásában.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közösségi rendelet és a versenytörvény módosításának kapcsolata tekintetében az illeszkedési szabályok célja az, hogy a közösségi jog és a hazai jog alapján történő eljárás közötti összhangot, a két rendszer összekapcsolódási pontjait megteremtse. A versenyhatóságok közötti együttműködést meghatározza az a tény, hogy a versenyszabályok végrehajtásában a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok egyaránt a közérdeket érvényesítik. A tagállami versenyhatóságok saját államuk területén jobban ismerik a piacot, a vállalkozásokat, nagyobb eséllyel észlelik a jogsértéseket.

A Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal között napi munkakapcsolat fog kifejlődni. A hazai bíróságok, a Gazdasági Versenyhivatal és a verseny-főigazgatóság együttműködése terén egy nagyon fontos tényre szeretném felhívni a figyelmüket, éspedig arra, hogy a tagállami versenyhatóságok saját kezdeményezésük alapján jó szándékú beavatkozóként járhatnak el, azaz a bírósági eljárásban a 81. vagy 82. cikk alkalmazásával összefüggésben írásbeli észrevételeket tehetnek, továbbá a bíróság engedélyével észrevételeiket szóban is kifejthetik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvénymódosító javaslat elfogadását követően komoly feladata lesz a Gazdasági Versenyhivatalnak, a kormánynak és a magyar bírói karnak is. A Versenyhivatal számára új feladatok jelennek meg, hiszen szoros együttműködés kialakítása szükséges az EU Bizottság verseny-főigazgatóságával, másrészt a tagállamok társhatóságaival is. Az erre való felkészülés megkezdése már most rendkívül fontos. A kormánynak szem előtt kell tartania, hogy ezen szabályok versenytörvényi beiktatása a jövőben nagy valószínűséggel további módosítást igényel. Jól előkészített, szakmailag kifogástalan javaslatokra van tehát szükség. A magyar bírói kar új és fontos funkcióhoz jut azzal, hogy a közösségi versenyjog kulcsfontosságú elemeit közvetlenül is alkalmazniuk kell.

Összességében, a törvényjavaslat mind a magyar gazdasági élet szereplői, mind az EU-csatlakozás szempontjából fontos problémákat vet fel, illetve old meg. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja a tisztelt Háznak a törvényjavaslat elfogadását javasolja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu