DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök
Asszony! Tisztelt Ház! Természetesen minden gazdaságpolitikai vitának állunk
elébe, mint ahogy erre a napirend előtti
hozzászólásra is, azt gondolom, reagálni kell.

Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem alapvető félreértésben van
a gazdaságpolitika, illetve a közgazdaságtan néhány törvényszerűségét illetően.
Azt hiszem, hogy amikor tavaly a kormány a gazdaságpolitikáját kialakította ‑ egyébként
a jegybankkal közösen ‑, akkor világossá tettük azt, hogy az a
gazdaságpolitika, amely a költségvetési hiány mértéktelen növelésén, a
reálbéreknek a gazdaság teljesítményével teljes mértékben összhangban nem lévő
alakulásán, illetve az árfolyam olyan felértékelésén, ami az exportszektorok
versenyképességét a '95-ös szintre csökkentette, az ezen alapuló
gazdaságpolitika tovább nem folytatható. Akkor a kormány előtt két út állt,
hogy egyrészt egy sokkszerű beavatkozást kezdeményez, amely, azt gondolom,
'95-ben helyes és szükséges volt, amikor az államadósság aránya
90 százalék volt a GDP-hez képest, illetve folytathatnám tovább, és
tényleg pénzügyi válság réme fenyegetett Magyarországon.

A magyar gazdaság tavaly és jelenleg is ‑ azt
gondolom, nyugodtan mondhatom ‑ erős és versenyképes, ezért
fokozatos váltásra volt szükség abban az új gazdaságpolitikában, amit mi
meghirdettünk. Ez a gazdaságpolitika, amelynek a végrehajtásán jelenleg
dolgozunk.

Az is egyértelmű, hogy a külső környezet Magyarország
számára nem lett kedvezőbb az elmúlt egy évben; kitört az iraki háború, amely
szerencsére gyorsan és sikeresen zárult. Ez a külső környezet alapvetően
meghatározza a mi növekedési lehetőségeinket, de egy, az előző kormány által
átvett metodika szerint talán mondhatnám azt, hogy ha a német gazdaság most
0,3 százalékkal nő a legújabb előrejelzések szerint, akkor az első
negyedéves magyar GDP alapján még mindig tízszer olyan gyorsan növekedünk, mint
mondjuk, a német gazdaság. Én nem gondolom, hogy ezt a fajta összehasonlítást
érdemes egyébként ebben a formában alkalmazni, de azt nyugodtan mondhatom, hogy
még mindig bőven az Európai Unió növekedése felett vagyunk.

Az a világos gazdaságpolitika, amit megfogalmaztunk,
egyrészt a versenyképesség javítását szolgálja, azt szolgálja, hogy új
munkahelyeket tudjunk teremteni Magyarországon. Ha valaki megnézi a
foglalkoztatási statisztikákat, akkor még ebben az időszakban is látható az,
hogy azt hiszem, 30-40 ezerrel nőtt a foglalkoztattak száma
Magyarországon, ami mindenképpen fontos jelzés.

Fontos az is, hogy a forint árfolyamát tekintve az elmúlt
hetekben valóban történtek változások. Ön azt mondta, hogy a forint
leértékelésére került sor. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány a forint
sávjának eltolásáról döntött, és a forint árfolyama az utóbbi hetekben a piaci
keresleti-kínálati viszonyok alapján alakult. Egyetlen időszakban, az elmúlt
hetekben, egyetlen napon, egyetlen órában sem közelítette meg a forint
árfolyama a sáv szélét, tehát nem a sáv eltolása az, amely meghatározta a
forint árfolyamát. Azt gondolom viszont, hogy az a helyzet, ami kialakult, amit
a jegybankkal közösen döntöttünk, amely lehetőséget ad arra, hogy a forint
versenyképesebbé váljon a vállalkozók számára, ez fontos lépés a magyar
gazdaságpolitikában. Jelenleg 250 és 260 forint között ingadozik a forint
árfolyama. Úgy látom, hogy az elmúlt napokban a piac megnyugodott, és
megértették és elfogadták azokat a lépéseket, amelyeket a kormány a jegybankkal
közösen kezdeményezett.

Ebbe illeszkedik az a takarékossági lépés is, amelyet a
kormány elfogadott. Azt hiszem, nehezen lehet azt megkérdőjelezni, amikor a
kormány alapvetően a saját intézményeinél kezdeményez takarékossági lépéseket.
Az adófizetők pénzével való gazdálkodásnál ez olyan alapelv, amelytől nem
tekinthetünk el.

Cáfolnom kell azt a megfogalmazást is, hogy a fűnyíróelvet
alkalmaztuk volna. Az egyes minisztériumokon belül a miniszterek a saját apparátusaik
javaslatára differenciáltan tudják meghatározni azt, hogy mely területeken
milyen takarékossági lépésekre van szükség. Tehát a Pénzügyminisztériumon és
minden más minisztériumon belül az ottani lehetőségekhez, az ottani
takarékossági lehetőségekhez képest lesznek ezek a lépések megtéve.

Természetesen egy ilyen gazdaságpolitikának, amit a kormány
tavaly elfogadott, egy ilyen gazdaságpolitikai helyzetben időre van szüksége,
amíg hatni tud. Azért egy dologra már szeretném felhívni az önök figyelmét: tavaly
10 százalékkal csökkentek Magyarországon a feldolgozóipari beruházások,
amely talán a legsúlyosabb gazdaságpolitikai mutatója a statisztikai
rendszernek. Idén az első negyedévben több mint 4 százalékkal nőttek;
remélem, hogy ez már mindenképpen jó jelnek tekinthető.

Köszönöm szépen. (Szórványos
taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu