KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista-szabad
demokrata kormány megalakulása óta arra törekedett, hogy megfelelő módosításokkal
megoldja a kedvezménytörvény ügyében örökölt, meglehetősen súlyos problémákat.
A módosítás elkerülhetetlenségét, ha nehezen is, ha vonakodva is, a Fidesz is
tudomásul vette.

Igaz, 2001 őszén az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor még
azt mondta, hogy a velencei bizottság szerint nem kell módosítani a
kedvezménytörvényt, 2001 végén azonban már a kormány és személy szerint a
miniszterelnök megkötötte az Orbán-Năstase-paktumot, amely elég jelentősen,
több ponton módosította, átírta a törvényt, mégpedig a parlament jóváhagyása
nélkül. 2002 tavaszán pedig, a választás előtt el is kezdték a törvénynek egy
átfogó módosítását ‑ az átadásnál erről el is felejtettek
bennünket értesíteni, ami elég példátlan dolog. De hát előbb-utóbb csak
megtudtuk a határon túli magyaroktól, hogy készült egy módosítási tervezet. Ez
számomra mindenekelőtt azt mutatta, hogy a Fidesz is rájött, hogy az a törvény
abban a formában, ahogy akkor ez elfogadást nyert, előkészítés nélkül, kellő
egyeztetés nélkül, így életképtelen és alkalmazhatatlan. A választások
eredménye megakadályozta az előző kormányt, hogy ezt a módosítást végigvigye.

2002 novemberében a Magyar Állandó Értekezleten elfogadást
nyert egy szerényen módosított törvény. Mi a kormány részéről abból indultunk
ki, hogy a lehető legkisebb mértékben módosítva próbáljuk elfogadhatóvá tenni a
törvényt. Az egyeztetések során kiderült, hogy ez sem a szomszédok számára nem
megfelelő, sem az európai intézmények számára nem elfogadható. Így tehát tovább
kellett folytatni a munkát, szembe kellett nézni azzal, hogy jelentősebb
módosításokra van szükség.

A kormány ettől kezdve arra törekedett, hogy egyrészt
feloldja a szomszédos országokkal kialakult, a kétoldalú kapcsolatok építését
akadályozó feszültségeket; másrészt hogy feloldja az európai intézmények
fenntartásait a kedvezménytörvénnyel, illetve Magyarországgal, a Magyar
Köztársasággal szemben. Arra törekedtünk, hogy a törvény minden valóban fontos
elemét megőrizve a törvényt alkalmazhatóvá tegyük a szomszédos országokban,
hiszen a legjobb szándéktól vezetett, a legemelkedettebb megfogalmazások sem
érnek semmit, ha azok a szomszédos országok ellenállása miatt és az európai
intézmények fenntartásai miatt alkalmazhatatlanná teszik a törvényt, és ezzel
lényegében megakadályozzák a kedvezmények, a támogatások nyújtását. És végül:
arra törekedtünk, hogy a törvény változatlan formában alkalmazható legyen Magyarország
és egyes szomszédai Európai Unióhoz történő csatlakozása után is, hogy ne
kelljen 2004. május 1-je után a törvényt újra módosítani.

Bizony, egy teljes esztendőt vett igénybe ez az egyeztetés,
egy teljes esztendőt vett igénybe az álláspontok közös nevezőre hozása.
Egyeztettünk mindenekelőtt az érintettekkel, a határon túli magyarság
pártjaival, szervezeteivel, egyeztettünk a magyarországi parlamenti pártokkal,
egyeztettünk a szomszédos országok kormányaival, és egyeztettünk valamennyi
érintett európai intézménnyel, az Európa Tanáccsal, az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezettel, és érthető módon, mivel közben eljutottunk a
csatlakozás küszöbére, különös figyelemmel egyeztettünk az Európai Unióval.

A számos szakértői és politikai, két- és többoldalú
egyeztetés, a módosítások kialakítása során mindvégig megőriztük a törvény
eredeti céljait. A törvény a most beterjesztett, módosított formában is
változatlanul hatékony támogatást ad ahhoz, hogy a határon túli magyarság a
szülőföldjén maradjon és ott boldoguljon, hogy megőrizze magyarságát, megőrizze
nyelvét és kultúráját, és hogy zavartalan
legyen a kapcsolattartása Magyarországgal.

Az eredeti, a 2001-ben elfogadott törvényhez képest a
módosítások nem szűkítették, hanem bővítették a kedvezmények és a
kedvezményezettek körét. Néhány példa ennek alátámasztására: az
oktatási-nevelési támogatást már egy gyermek után is igénybe lehet venni a
módosított törvény szerint; a módosítás szerint évente négy alkalommal vehető
igénybe a 90 százalékos, menettérti utazási kedvezmény; kedvezményeket
kapnak a Kárpát-meden­cé­ben élő magyar akadémikusok, a Magyar Tudományos
Akadémia külső tagjai is.

A módosítás során ugyanakkor el kellett hagyni az eredeti
törvény valamennyi olyan szakaszát, amely ellentétes az Európai Unió normáival,
a közös jogrenddel, az Európai Unió előírásaival. Más megfogalmazással kellett
kiváltani például a preambulumban szereplő utalást a határon túli magyaroknak
az egységes magyar nemzethez tartozására, mert az európai intézmények szerint
ez a határon túli magyarok és Magyarország között valamiféle különleges
politikai, illetve közjogi kapcsolatra céloz, ami viszont sérti a szomszédos
országok szuverenitását.

Természetesen a magyar parlament vitathatja ezt a felfogást,
de mivel az Európai Unióhoz akarunk csatlakozni, az Európai Unió véleményét
ebben figyelmen kívül hagyni, lesöpörni, egy kézlegyintéssel elintézni (Révész Máriusz: Kinek a véleménye volt ez?)
nyilván nem lehet. (Dr. Eörsi
Mátyás: Kiabálj egy kicsikét még!) Képviselő Úr! Úgy tudom, hogy sem
kétperces felszólalásra, sem bekiabálásra nem ad a Házszabály lehetőséget az
expozé közben. Nos, az új megfogalmazás a magyar kulturális örökséghez való
kötődésre utal mint a magyar nemzethez való tartozás kifejeződésére ‑ így
szól a módosított megfogalmazás, ami elfogadható az európai intézmények
számára.

Ki kellett iktatni a törvényből a szomszédos országokban
nyújtott kedvezmények esetén az etnikai hovatartozás szerinti különbségtételt
is, mert ez is ellentétes az Európai Unió egyik alapelvével, a megkülönböztetés
tilalmával.

(2.10)

Ezt egyébként az Orbán-kormány is pontosan tudta, ezért
vette ki a törvény hatálya alól Ausztriát minden különösebb vita nélkül. És
olyannyira tudta ezt az Orbán-kormány is, hogy ezért kötötte meg a
megállapodást Romániával, amelyben a munkavállalási kedvezmény kérdésében
megszüntette a különbségtételt, és kiterjesztette a munkavállalási kedvezményt
valamennyi román állampolgárra, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. A
módosítás szerint a támogatás így nemzetiségi hovatartozástól függetlenül
mindenkinek jár, aki a törvény megfogalmazása szerint magyar nyelven vagy a
magyar kultúra tárgyában folytat tanulmányokat, illetve oktató tevékenységet.

A módosítás során sikerült megoldást találni, mégpedig az
érintett országok magyar pártjaival, szervezeteivel egyeztetve a szomszédos
országokban nyújtott támogatások eljuttatásával kapcsolatos vitára is. A
módosított szöveg szerint a támogatást személyekhez és civil szervezetekhez,
iskolai, pedagógus- és szülői szervezetekhez egyaránt el lehet juttatni,
mégpedig kétoldalú kormányközi megállapodásnak megfelelő módon, hiszen itt az
egyes szomszédos országok kormányainak más és más az álláspontja. A törvényben
célszerű volt egy olyan megfogalmazást találni, amely lehetőséget biztosít
arra, hogy az egyes országokban az elérhető, az ott alkalmazható megoldás
szülessen. Ezzel egyébként az érintett országok ottani magyar közösségének
szervezetei, pártjai egyetértettek.

Kikerültek a törvényből a munkavállalási lehetőséggel és az
ezzel összefüggő egészségügyi ellátással, a falusi turizmussal, a
vidékfejlesztéssel kapcsolatos, az európai uniós normákkal ugyancsak ellentétes
kedvezmények.

Szeretném hangsúlyozni, mert nagyon gyakran fölmerült ez a
viták során, hogy a magyarigazolvány nem veszítette el a jelentőségét. A
módosítás nem tett mást, mint a tényleges helyzetet rögzítette, amikor azt
mondja ki, hogy a magyarigazolvány nem használható sem személyi igazolványként,
sem útlevélként. Az előző kormánynak sem volt olyan szándéka, hogy ilyen módon
lehessen használni a magyarigazolványt; a törvényben rögzítve ezzel a
félreértést vagy a félremagyarázást lehetett kiküszöbölni.

Tisztelt Ház! Mivel a módosított törvény immáron teljes
mértékben megfelel az Európai Unió előírásainak, a törvény 2004. május 1-je,
tehát Magyarország és két, a törvényben is érintett szomszédja, Szlovákia és
Szlovénia európai uniós csatlakozása után is módosítás nélkül alkalmazható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő javaslatot,
a módosítócsomagot a Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi ülésén két, viszonylag
kicsi, saját országában a kisebbik magyar szervezet kivételével, a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt kivételével az
összes többi, azaz a határon túli magyarság mintegy 98 százalékát képviselő
szervezet elfogadta. Igen szavazatuk azt jelzi, hogy a határon túli magyarság
számára fontosabb a támogatás konkrét formája, mint a szimbolikus gesztusok
sora.

A módosítócsomag mérlegelésénél fontos körülmény az is, hogy
a tisztelt Ház asztalán fekvő javaslat az európai intézmények, mindenekelőtt az
Európai Unió álláspontja szerint megfelel az európai normáknak. Tegnap egy nemzetközi
rendezvényen, külföldön együtt voltam előadó Günter Verheugennel ‑ ha
valaki esetleg nem tudja, hogy ki az a Günter Verheugen, akkor mondom, hogy az
Európai Unió bővítési biztosáról van szó (Derültség.) ‑,
aki megerősítette, hogy a törvény ebben a módosított formájában az Európai Unió
számára teljességgel elfogadható és rendben van, ahhoz Magyarország
csatlakozása után sem kell hozzányúlni. Így egyetlen szomszédos ország
kormányának sincs meggyőződésem szerint legitim oka arra, hogy a
kedvezménytörvény alkalmazását elutasítsa.

Arra kérem az Országgyűlésben képviselt pártokat, hogy ezek
után támogassák a módosítócsomagot, amely tehát ebben a formában megfelel a
határon túli magyarság 98 százaléka érdekeinek, amely nem fog feszültséget
kelteni Magyarország és a szomszédai között, és nem okoz majd problémákat
Magyarország és az európai intézmények, így az Európai Unió viszonyában sem.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék két dolgot bejelenteni. Az
egyik, hogy a kormány részéről a vita mostani, hajnali szakaszában Szabó Vilmos
politikai államtitkár vesz majd részt; a másik, hogy én a vita összefoglalóját
a zárószavazás előtt kívánom megtartani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu