DR. FICZERE LAJOS, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 34. § (2) bekezdésének m) pontja értelmében az Országos Választási Bizottság beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról.

Engedjék meg, hogy az írásban benyújtott beszámoló jelentés szóbeli kiegészítéseként, a népszavazás lebonyolításának tapasztalataira is figyelemmel, röviden számot adjak arról a munkáról, amelyet az Országos Választási Bizottság az Európai Unióhoz történő csatlakozásról 2003. április 12-én megtartott országos népszavazás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban végzett.

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom 2002. december 23-án elfogadott, az alkotmányt módosító 2002. évi LIX. törvényben ügydöntő országos népszavazást rendelt el a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról.

Az ügydöntő országos népszavazás előkészítése és lebonyolítása során az Országos Választási Bizottsághoz több mint száz beadvány, illetve kifogás és panasz került benyújtásra. A kifogások többsége a népszavazásra feltett kérdés érvénytelenítését indítványozta, arra hivatkozással, hogy a népszavazásra feltett kérdés sérti az alkotmány 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt azon rendelkezéseket, amelyek szerint a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, illetve a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Ezért a beadványozók szerint a feltett kérdés alkotmányellenes.

A beadványok, kifogások másik része arra hivatkozva kérte a testülettől a népszavazásra feltett kérdés érvénytelenítését, hogy a hatályos magyar jogszabályoktól eltérő módon, közvetlenül az alkotmányban került kiírásra.

Az Országos Választási Bizottság e kifogásokat, illetve beadványokat érdemben elbírálta, de nem találta azokat megalapozottnak. A testület a népszavazás előkészítése és lebonyolítása során összesen 71 határozatot hozott, amelyek közül a Legfelsőbb Bíróság előtt 27 határozatot támadtak meg. A Legfelsőbb Bíróság a benyújtott kifogásokat elutasította, és minden esetben az Országos Választási Bizottság döntését erősítette meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Választási Bizottság az országos népszavazás során az egységes jogértelmezés és joggyakorlat segítése, érvényesítése érdekében két állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalások kiadását elsődlegesen az motiválta, illetve tette indokolttá, hogy a hatályos törvényi szabályozás az országos népszavazáson a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény első tíz fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazását írja elő e törvény által megállapított, viszonylag szűk körű, tapasztalataink alapján az indokolthoz képest távolról sem elégséges számú eltérésekkel.

Mivel a választási eljárási törvény szabályai elsődlegesen a képviselői választásokra vonatkozóan kerültek megállapításra, jogszabályi értelmezést igénylő kérdések merültek fel például abban a tekintetben, hogy az országos népszavazásról, ahol nincsenek képviselőjelöltek és jelölő szervezetek sem, ki folytathat és milyen feltételekkel kampánytevékenységet, vagy például ki élhet és milyen garanciális feltételek biztosítása mellett jogorvoslati jogával.

Az Országos Választási Bizottság a gyakorlatban felmerült kérdésekre a kiadásra került, említett jogértelmező állásfoglalásaival igyekezett választ adni. Ugyanakkor az országos népszavazásról szerzett jogalkalmazói tapasztalatunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az országos népszavazásnak a képviselői választásoktól eltérő sajátosságait a mai szabályozáshoz képest részletesebben, kifejezetten a népszavazásra vonatkozó sajátos eljárási szabályok kidolgozása révén kellene biztosítani, illetve érvényre juttatni.

Az országos népszavazásra vonatkozó specifikus eljárási szabályok kimunkálására a jelenleg hatályos választási eljárási törvény átfogó felülvizsgálata, illetve reformja keretében kerülhetne sor, amelyekre vonatkozó javaslatainkat az Országgyűlés elnökének már korábban eljuttattuk, és amelyek szükségességét, indokoltságát az országos népszavazásról szerzett tapasztalataink is alátámasztják, illetve megerősítik.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megragadni a lehetőséget, hogy az Országgyűlés előtt köszönetünket fejezzük ki az Európai Unióhoz történő csatlakozásról tartott országos ügydöntő népszavazáson részt vevő választási bizottságok, különösen a szavazatszámláló bizottságok tagjainak, a választási irodákban dolgozó köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak önzetlen, lelkiismeretes és felelősségteljes munkájukért, amellyel meghatározó módon járultak hozzá az országos népszavazás zökkenőmentes lebonyolításához. Eredményes munkájuknak köszönhető, hogy az Országos Választási Bizottság a népszavazás országosan összesített végeredményét már április 13-án egyhangúlag elfogadhatta.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében megállapítható, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásról ez év április 12-én megtartott országos ügydöntő népszavazás a jogállami normákkal, valamint a hatályos alkotmányos és törvényes rendelkezésekkel összhangban került lebonyolításra. Az Országos Választási Bizottsághoz nem érkezett olyan megalapozott panasz, illetve kifogás, amely a népszavazás eredményét érdemben befolyásolta volna.

A népszavazás az alkotmány 28/C. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezése alapján eredményes volt. Az országos ügydöntő népszavazáson részt vevő választópolgárok meghatározó, döntő többsége, 83,76 százaléka kinyilvánította akaratát arra vonatkozóan, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országos Választási Bizottságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról 2003. április 12-én tartott országos népszavazásról készült beszámoló jelentését elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu