DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN, az európai integrációs ügyek bizottságának elnöke, a bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bizottságunk, az európai integrációs ügyek bizottsága június 3-án vitatta meg a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, és 13 igen, 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

Rögtön szeretném jelezni, hogy a bizottságunkban egy érdemi, mélyreható vita folyt le a törvényjavaslat tartalmáról is, jóllehet ez majd az itteni vitában is tükröződni fog. Röviden szeretném érzékeltetni a legfőbb pontjait ennek a vitának.

Először is, mindannyian érzékeljük azt, hogy ha nem is késésben vagyunk, de az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a törvényjavaslatnak a vitája megkezdődjön a parlament plenáris ülésén, hiszen ahhoz, hogy az Országos Választási Bizottság, a Belügyminisztérium és a politikai pártok fel tudjanak készülni az eredményes és sikeres népszavazásra, az ősz folyamán már rendelkezniük kell a törvény végleges szövegével, tudniuk kell, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk.

Tudjuk, hogy hónapokkal ezelőtt elindult egy négypárti egyeztetés, sajnos ez a négypárti egyeztetés, bár több fordulóban zajlott, és én úgy érzékelem, hogy a kormány részéről megfelelő rugalmasságot tanúsítottak a kormánypárti képviselők, mégsem vezetett teljes körű eredményre. Tehát nincs teljes mértékű egyetértés, remélem, hogy ez most ki fog alakulni. Kétharmados törvényről van szó, nem tehetünk mást, mint hogy megállapodunk azokban a szabályokban, amelyek megfelelnek az Európai Unió által alkotott keretjogszabálynak és megfelelnek a magyar közjogi hagyományoknak.

(14.10)

E kettőt kellene és fogjuk reményeink szerint összeegyeztetni. Az a cél, hogy egy olyan törvényünk legyen, amellyel hosszú távon együtt tudunk élni, hiszen ez fogja meghatározni vélhetően nemcsak 2004-ben, hanem azt követően is az európai parlamenti választások menetét.

A legtöbb vitát kiváltó kérdés természetesen, amire a miniszter asszony is utalt, és ahogyan Láyer bizottsági előadó úr is utalt rá, a külföldön történő szavazás kérdését övezte. A kormánynak az a törekvése, hogy a levél útján történő szavazást bevezesse, helyes törekvés volt, összhangban állt a legtöbb európai uniós ország gyakorlatával, és valóban lehetővé teszi azt, amit most már a magyar Alkotmánybíróság is megkövetel tőlünk, és megkövetel az Unió általános keretjogszabálya is, hogy minden magyar állampolgárnak módja legyen leadni a szavazatát, függetlenül attól, hogy Magyarország területén vagy bárhol máshol tartózkodik. Kétségtelen, hogy az európai uniós jogszabályok nem írják elő pontosan azt, hogy hogyan, ezt lehet levél útján, ezt lehet külképviseleteken, lehet elektronikus úton, többféle megoldás kínálkozik. Remélem, egy olyan megoldást fogunk tudni találni, amely a kor követelményeinek is megfelelne, ezért üdvözlöm, hogy a Belügyminisztérium, amikor elfogadta a külképviseleteken történő szavazást, egyúttal annak az elektronikus úton történő bevezetését is szorgalmazza; ezzel tehát egy lépést tett a modern, korszerű szavazás felé. Jó lenne, ha néhány év múlva már ilyen módon szavazhatnánk mindenütt, itt az országban is, ugyanis lehetővé tenné, hogy percekkel a választások befejezése után pontos és hiteles végeredménnyel rendelkezzünk. Ez lenne a legegyszerűbb megoldás.

Itt a vitában még fölmerült az a kérdés, amiről az előzetes megbeszéléseken is gyakran szó volt, hogy milyen jellegű legyen. Ebben ugyan van egy általánosnak nevezhető egyetértés, de kénytelen vagyok megemlíteni, hogy a szabad demokraták fölvetettek egy korszerű, nyílt listás elképzelést, ami az előzetes megállapodásokban ugyan nem kapott többséget, de ami lehetővé tenné azt, hogy kombináljuk az egyéni választókörzetek eredményeit a listás választások arányossági követelményeivel, lehetővé tennénk azt, hogy a választópolgárok egyénekre is leadják szavazatukat. Jelzem, hogy ez nem többségi álláspont, csak a vitában elhangzott.

Ezen túl pedig azt szeretném még elmondani, hogy a vitában tartalmasan foglalkoztak a képviselők – különösen Tabajdi Csaba alelnök úr – az európai parlamenti képviselők jogállásának kidolgozatlanságával. Így meg kell említenünk, hogy az, ami még itt van, nem tekinthető véglegesnek. A majdani európai parlamenti képviselők jogállásának vonatkozásában rendeznünk kell az ő viszonyukat a Magyar Országgyűléshez, hiszen azt akarjuk, hogy ne szakadjanak el a Magyar Országgyűléstől a képviselők, rendezni kell a társadalombiztosítással, a nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseket, az összeférhetetlenségekkel, mentességekkel kapcsolatos kérdéseket, összhangban az európai gyakorlattal és az ittenivel. Ezzel kapcsolatban a jelenlegi törvényjavaslat csak egy vázat ad meg, de azt gondolom, lesz idő arra, hogy ezeket is kiteljesítsük, és egy olyan jogállási törvény szülessen meg, amely teljeskörűen tisztázza a majdani európai parlamenti képviselők jogállását.

Ezek figyelembevételével szeretném jelezni, hogy bizottságunk nagy többséggel, 13 igen és 4 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak nyilvánította a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)

Forrás: parlament.hu