TÓTH ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Domokos László képviselő úr hozzászólása kapcsán jutott eszembe: önök annyira demonstrálni akarják, hogy betartják a törvényt, hogy kicsit meg is feledkeznek róla, hogy már a jövő évi adótáblák el vannak fogadva, és a törvényjavaslat 206. §-ában javasolják hatályba léptetni azt, ami egyébként hatályban van - ennyit megjegyzésként.
A késői órára tekintettel engedjék meg, hogy leredukáljam az eredetileg tervezett felszólalásomat, és egyetlenegy területtel foglalkozzak, ez pedig egy olyan terület, ahol, úgy gondolom, a mohó állam esetleg még saját magát is becsaphatja, ez pedig a jövedéki adók területe. A jövedéki adókhoz is hozzányúl a törvényjavaslat, és általában a paragrafusokhoz azt az indokolást olvashatjuk, hogy erre azért van szükség, hogy a jövő évi költségvetés bevételi előirányzatát megalapozza a törvényjavaslat.
Nyíltan kimondott szándék, határozott álláspont, tudjuk, hogy miről szól a történet. De vajon elérik-e ezt a szándékukat, illetve nincs-e veszélye annak, hogy elég drasztikus mértékben szándékoznak emelni egyrészt a jövedéki kulcsokat, illetve a jövedéki tételeket? Úgy gondolom, óriási kockázata van ennek, hiszen előtérbe kerülhet a feketegazdaság elburjánzása. Említették már többen korábbi felszólalók, hogy a szeszes italt, dohányt nagyon sokan fogyasztják ebben az országban, és az ezeket fogyasztók jelentős hányada igen árérzékeny. Ők egy behatárolt jövedelemmel rendelkeznek, és ezt tudják elkölteni szeszes italra, illetve dohánytermékekre.
Mit tesznek ők akkor, ha azt tapasztalják, hogy drasztikus mértékben megemelkedik ezeknek a termékeknek a jövedéki adója? Megpróbálnak olyan piacot keresni, ahol továbbra is olcsón tudják beszerezni ezeket a termékeket. Adott, hogy ezt KGST-piacokon, egyéb forrásokból találják meg. Tehát óhatatlanul is indukálják ezzel a feketegazdaságot.
Ugyanez a helyzet előfordulhat az üzemanyagok esetében. Én nem tartom véletlennek azt, hogy most ez az adótörvény-módosítás nem tartalmazza az üzemanyagoknál a jövedéki adó mértékének a megváltoztatását. Ennek lehet indoka az is, hogy itt már nagyon sok rendelkezés sújtja az autótulajdonosokat, hallhattuk, az átírási illeték jelentős mértékű megnövelése, a súlyadó jelentős mértékű változása vagy a cégautó után fizetendő adónak a megduplázása. Lehet ez is az indok, de sokkal inkább valószínűnek tartom, hogy az indok az, hogy a korábbi jövedéki adó emelésének a következményeként - amire akkor felhívtuk a figyelmet - jelentős mértékben megnövekedett a benzinturizmus.
Ennek analógiájára én feltételezem, hogy hasonló módon a szeszes ital, illetve a cigaretta esetében elsősorban az alacsonyabb árfekvésű termékeknél hasonló módon a feketegazdaság fog megerősödni, ezáltal épp az ellenkezőjét fogja elérni az állam, nem a jövedéki adó szándékolt mértékű növekedése, tömegének a növekedése, hanem éppen az adóeltitkolás, a feketegazdaság erősítése, az adóelkerülés lesz jellemző.
(23.10)
Tehát egy óriási veszélyt látok ebben, és én megfontolásra ajánlom, hogy gondolják meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az ilyenkor szokásos valorizáció mértékét lényegesen meghaladó szint helyett talán ezt az elfogadott, vélt 6 százalékos infláció körüli adószintváltozást elegendő lenne meglépni. Erre vonatkozóan egyébként módosító indítványaim is lesznek, kérem, hogy ezeket támogassák.
Korábban Gőgös képviselő úr szemére vetette Kékkői képviselőtársunknak, hogy olyan túl sok konkrétumot nem mondott. Engedjék meg, hogy két mezőgazdasági vonatkozását hadd említsem meg most konkrétan a jövedéki adónak! Egyrészt a szőlő-bor ágazat; ahogy hallhattuk képviselőtársam előadásában is, itt 140 százalékos jövedékiadótétel-növekedésről van szó. Hadd emlékeztessek, hogy az előző ciklusban, illetve folyamatosan miről folyt a vita! Arról nem folyt vita, hogy a bornak jövedéki terméknek kell lennie, ellenben arról folyt vita, hogy inkább a nulla kulcsot kellene közelítenie éppen azért, hogy a legális piacot erősítsük, ne erősítsük a feketegazdaságot elsősorban az alacsonyabb árfekvésű boroknál.
Egy másik tétel: dohánytermékek. Én egy olyan terület országgyűlési képviselője vagyok, ahol a magyarországi dohánytermesztés mintegy kétharmadát adják, több ezer család foglalkozik dohánytermesztéssel. Olvasgatok itt mindenféle terméktanácsi és érdekképviseleti álláspontokat, ezek egyértelműen rögzítik, hogy azzal, hogy ilyen jelentős mértékben és elsősorban a vágott dohányok adótételét emelni kívánja a kormányzat, ezeknek a termesztőknek a jövőjét is alaposan aláássák.
A kvótát sem tudjuk kihasználni, hiszen az uniós csatlakozásunk során mintegy 12,5 ezer tonnás éves termelésre kapunk lehetőséget, jelenleg még 10 ezer tonnát sem tudunk kihasználni. Azáltal, hogy ilyen jelentős mértékben meg fognak növekedni ezek a jövedékiadó-tételek, illetve kulcsok, és a fogyasztó elsősorban a feketegazdaságból kívánja majd beszerezni a dohánytermékeket, a magyar dohányipar termelése is vélhetően vissza fog esni, és nyilvánvalóan a termelői oldalnál is ez élesen fog jelentkezni. Tehát arra kérem önöket annak a néhány ezer, dohánytermeléssel is foglalkozó család képviseletében is, hogy jól gondolják meg, hogy meglépik-e ezeket az adókulcsnöveléseket. Erre vonatkozóan is van hasonló jellegű módosító javaslatom. Kérem, hogy ne vegyék figyelembe azt, hogy egy ellenzéki képviselő javaslatáról van szó, tényleg ennek a néhány ezer családnak az érdekében is, akiknek fontos a megélhetése, támogassák a javaslataimat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soriban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés