DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én nagyon szeretek álmodni, bár vannak rémálmaim is. A korábbi időszakban arra biztattak bennünket, hogy merjünk nagyokat álmodni. Én megkíséreltem polgármesterként akkor, a nagy álmodozások közepette gyakorlati munkát végezni - meggyőződésem, hogy sikerült. De ez nem annak volt köszönhető, hogy úgy kistafírozta a XVII. kerületi önkormányzatot anno az Orbán-kormány, mint ahogy azt én szerettem volna. Hát persze, hogy nem stafírozta ki!

Én soha nem gondoltam azt, hogy ha mi kormányra kerülünk, akkor egy csapásra megoldjuk azt a több mint egy évtizedes problémát, ami az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatos. Hiszem viszont azt - és itt utalok Gulyás képviselő úr szavaira is -, hogy négy év alatt el fogunk érni egy olyan célt, amely valahol közös elképzelésünk, méghozzá nem más, mint az, hogy állami feladatot az önkormányzat állami pénzből hajtson végre.

Ehhez nagy lépéseket tettünk, és ha önök ezzel nem értenek egyet, akkor is azt kell mondjam, hogy de igen, nagy lépéseket tettünk. Mert a közalkalmazotti béremelések igen, nagyrészt államilag finanszírozottak voltak. Az egészségügyi dolgozók finanszírozása nagyrészt állami pénzből történt meg. És, bár nem reméltem, nem is mertem erről álmodni, de legutóbb egy fővárosi kórház főigazgatójától, amikor megkérdeztem, hogy van-e szükség munkaerőre, azt mondta: “Hát, kedves Kati, most nem, mert visszajöttek az elment embereink, visszajöttek a szakembereink.ö És ez a legnagyobb dicséret nekünk. Ennél nagyobb dicséretet nem vártam soha. Szép álom volt, beteljesült.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu