KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Folytathatom ott, ahol képviselőtársaim abbahagyták: több pénzt az embereknek, és az emberek között is azoknak, akik a legtöbbet nélkülöznek, akik szenvedtek, és akiknek a szenvedése talán anyagiakban nem is mérhető.

Először a nyugdíjminimumról egyetlen mondatot: a nyugdíjminimum ütemes emelkedése nemcsak a kevés pénzből élő nyugdíjasoknak fontos. Fontos minden nyugdíjasnak, hiszen a nyugdíjminimum mindig tolja maga előtt a nyugdíjak átlagos összegét, és fontos azért, mert a minimális nyugdíjhoz más ellátások vannak kötve. És én nagyon büszke vagyok arra, hogy például a gyermekvédelmi támogatást mi kötöttük össze indexálással a minimális nyugdíj összegével.

A második megjegyzésem: az önkormányzatok költségvetéséről nagyon sok szó esett, de hadd mondjam azt - kénytelen vagyok szakszót használni -, hogy az önkormányzatok konszolidált, funkcionális, jóléti kiadásai ütemesen emelkednek. Ebben benne van a munkanélküli-ellátások, a szociális támogatások és a jóléti szolgáltatások összege. 248 millió - az apraját nem mondom - a 2002. évi teljesített, 283 millió a 2003. évi és 312 millió a következő évi terv.

Végül a harmadik csoport: a legszegényebbek, a hajléktalanok. A hajléktalanok ellátását ez a kormány tette normatívvá, és mivel sajnos a hajlék nélkül maradók száma növekszik, ezért a hajléktalantámogatásra fordított összeg is radikálisan megnőtt.

A három plusz egyedik: a politikai célból kárpótoltak sorsára ez a kormány gondolt először komolyan. Ők azok, akiknek a szenvedése pénzben nem mérhető, de, hogy megérdemlik a többletkiadást, azt remélem, senki nem vitatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu