DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1994. május 1-je után új világ köszönt be Magyarországra: a török birodalom és a szovjet birodalom által széttolt, leharcolt, lelakott Közép- és Kelet-Európa visszatér az Európai Közösségbe. Európa nemcsak Bécs felé lesz, hanem Laibach, Pozsony, Prága, Varsó felé is. Sőt, amire még mindig nem figyelünk eléggé, visszaáll az az észak-déli tengely is, ami a középkori Magyarország régi kapcsolati iránya volt - Észtországba, Tallinnba a szárazföldön tudunk eljutni, onnan pedig néhány órás kompozás után egészen Helsinkiig.

A valamikori Habsburg Birodalom négy országa plusz Galícia EU-tag lesz. Szlovákia és Magyarország 2004. május 1-jén az Unióban egyesül, és néhány év múlva ott lesz mögötte Románia is, természetesen Erdéllyel együtt. Ami eddig határszél volt, zsáktelepülés volt, isten háta mögötti vidék volt, az most a regionális és a kistérségi fejlődés centruma lehet. Ami pedig majd az Unió tartós határszéle lesz, mondjuk, Ukrajna felé való határ, az a felzárkóztatás térsége, a határokon átnyúló kapcsolatok térsége lesz. A vidékfejlesztéssel, a felzárkóztatással foglalkozó nemzetközi intézmények már ebben az évben is az Európai Unió jövő májustól érvényes keleti határain tevékenykednek, azzal foglalkoznak, hogy ezen a határszélen ne szakadék legyen, ne nádkerítés, ne vasfüggöny, hanem hidak legyenek - fejlesztési régiók szerveződtek, és szerveződnek, és ami eddig az ország széle volt, az most az Unió belseje lesz.

A nyugati határszélen már el is felejtették azt az időt, amikor géppisztolyos kísérettel is csak korlátozottan lehetett bejutni ezekbe az elzárt városokba. Az északi határszél, ami több mint 600 kilométer Szlovákia és Magyarország között, az Unió belső térségévé válik. Új decentrumok épülnek: ami eddig periféria volt, most a centruma lehet egy vidékfejlesztési régiónak. Kassa és Miskolc egymással fog versengeni, vagy, mondjuk, Salgótarján és Losonc fog egymással versengeni, mint ahogy már most is együttműködnek.

És hogy mondjak egy példát: amennyiben megépül az északi elkerülő út Budapestnél, és a 2-es út továbbépül, akkor Szlovákia középső része, mint régen Budapest, fontos, szerves kapcsolatú térséggé válik. Más lesz a vidék fogalma és helyzete, mint eddig. Brüsszelből és Londonból nézve Budapest, Nyíregyháza, Szeged ugyanott van, egy helyen van.

Mint ahogy egyébként mi, szegediek ezt a szerb háború idején megéltük, mert Szeged és Budapest Londonból nézve ugyanott volt. Más lesz tehát a vidékfejlesztés, a vidékpolitika fogalma is, mint eddig.

Aki pedig falurombolásról halandzsázik, az lebecsüli a vidék magyar népét. Fantasztikus életerőről tett tanulságot a vidéki Magyarország már eddig is. (Dr. Kovács Zoltán: Túlélte a kommunizmust.) Miközben a hivatalos kormányok, legyen az akármilyen színű, és különösen a vidékfejlesztéssel eddig foglalkozó szakapparátusok csak nagy nehezen értették meg a brüsszeli üzenetet, hogy nem arról van szó, mint korábban, hogy a vidékfejlesztésre maradékok juthatnak, és az erősebb lobbik elviszik termelésre ezeket a támogatási pénzeket, ezzel szemben a vidék, az érintett emberek nagyon is megértették. A SAPARD-program csak későn indult, és én most nem mutogatok vissza sehova; tavaly év vége óta lehet erre pályázni, és már nagyon sok milliárdot kivittek az emberek. Például mezőgazdasági utak címén út fog épülni Tázlár és Bócsa között, Domaszék és Zákányszék között, és biztos vagyok benne, hogy körülbelül száznál több összekötő út fog megépülni, amiken persze nemcsak traktorok, hanem személyautók is járhatnak.

A XXI. századi iskola pályázatára, amit az Oktatási Minisztérium kezdeményezett, fantasztikus mennyiségű pályázat érkezik. Több mint száz kisiskolát fognak felújítani csak ebből a pénzből, és ha sikerül, akkor még többet is. Klebelsberg Kunó óta nem volt ekkora iskolafelújítási program. Iskolabezárásról lehet ugyan beszélni, de tény, hogy '90-ben 3548 általános iskolai intézmény volt, és most, 2003-ban 3423. A pedagógusok száma nem nagyon változott; ami nagyon változott, az sajnos a gyermeklétszám: több mint 200 ezerrel csökkent az általános iskolai tanulók száma. Tehát a vidékfejlesztéshez ez is hozzátartozik, hogy számos, eddig esélytelen intézmény, társaság, vállalkozó, közösség kap pályázati lehetőséget.

Tabajdi Csaba, aki egyébként szanki, egyszer tartott egy fórumot, és ott képletesen úgy világította ezt meg a vidéki embereknek, hogy az Uniónak szép, bőséges tőgye van, szépen tejel, azonban nagyon nehéz becsapni. Tehát meg fogja tanulni a magyar társadalom, hogyan lehet pályázni vidékfejlesztésre az Uniótól, és hiába fog babos kendőt kötni a grófkisasszony, ez a tehén fel fogja rúgni a sajtárt.

A vidékfejlesztés Magyarországon eddig maradékelven működött; 2002-ben 2,2 milliárd, 2003-ban 4,5 milliárd jutott erre a célra, és 2004-ben csak az agrár-környezetvédelmi támogatás meg fog négyszereződni, a négyszeresére fog nőni, 18 milliárdra. Lehetőséget kapnak biogazdálkodásra a gazdák, már eddig is 6 ezren próbálkoztak ezzel, ötéves programmal ebbe egyre többen be tudnak kapcsolódni. A kedvezőtlen termelői adottságú területek külön normatívát fognak kapni, ez nem azonos a földalapú támogatással. Magyarországon 1,2 millió hektár föld hasonlít ehhez, és ezek kapnak majd hektáronként 13, illetve 22 ezer forintot.

Hasonlóképpen fognak támogatást kapni azok, akik szövetkeznek, azok a termelői csoportok, amelyek összeállnak, hiszen az elmúlt egy évben, kurucosan ugyan az utolsó pillanatban, de a magyar gazdálkodók, kistermelők végre hozzáfogtak ahhoz a szövetkezéshez, amit már régen kellett volna.

(16.30)

És ezek a szövetkezések utána hozzá fognak jutni tartós uniós támogatáshoz és hazai támogatáshoz is. És még a SAPARD-ban is sok pénz van, de úgy néz ki, ha szerencsénk van, jövő május 1-jéig az ebben levő pénzek többségét ki lehet hozni. Ezért egészen új vidékpolitikára van tehát szükség, óriási lehetőségek nyílnak meg, és erről kellene beszélni az embereknek, nem pedig felfesteni úgy a következő évet, mintha valami mongol birodalomba térnénk bele.

És föl fog állni az intézményi feltétele is ennek az egésznek. Nagyon későn - sajnos, ebben a mi kormányunk is késlekedett -, de fölállnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok, ahol majd az uniós támogatásokban az eljárásokat le fogják bonyolítani. A vidékfejlesztési menedzserek, akikből 190 van Magyarországon, meg fogják kapni a támogatást, azt a bizonyos félpénzt, mert eddig a vidékfejlesztési menedzserek, ez a 190 ember az önkormányzatok és a kormány közös finanszírozásában működtek. Őket kiképezték arra, hogy segítsék a pályázásban az önkormányzatokat, a termelőket és minden más szereplőt. Ezeknek a pénze a költségvetésben majd egy módosító indítvánnyal egyértelműen szerepelni fog.

Nagyon fontos az is, hogy a jövő évben mindenféleképpen megerősödik a kistérség úgy is, mint fejlesztési térség, ami segít majd a támogatásokat lehívni, hiszen a kistérség az az egyetlen szerveződési forma, ahonnan nézve teljes mértékben belátszik a magyar valóság. Meg fog erősödni a régió is, a régió fejlesztési szerepe meg fog nőni, sokkal több forrást fogunk oda áttenni. A kormány tehát, látva azt, hogy a vidékfejlesztésben új korszak jön, egy új intézményrendszert is kíván ehhez megteremteni.

Létrejött a nyáron a vidékpolitikai tanács, a miniszterelnök vidékpolitikai tanácsa, ami a vidékpolitikai kormánymegbízott vezetésével működik. Ennek a tanácsnak az a feladata, hogy a vidékpolitikai ügyekben integrálja az eddigi tevékenységeket, hiszen eddig az volt a szokás Magyarországon, hogy minden egyes tárca a maga területén tett vidékpolitikai lépéseket, ezeket azonban nem nagyon fogta össze senki.

A jövő év abból a szempontból is átmeneti lesz, mert ezek a pénzek még most sokszor szét vannak osztva, azért kellett a Miniszterelnöki Hivatalhoz jelentős pénzeket csoportosítani, hogy ezeknek a pénzeknek az integrált felhasználása lehetővé váljon. De nyilvánvalóan ez a költségvetés átmeneti költségvetés abból a szempontból is, hogy a következő évi költségvetést már teljes mértékben ennek az integrált vidékfejlesztésnek a szolgálatába kell állítani, és ez az átmeneti megoldás, ami 2004-ben kibontakozik, ez is már sokkal több lehetőséget biztosít a gazdáknak. És én biztos vagyok benne, hogy a magyar gazdák, a magyar vidék népe ezeket a támogatásokat le fogja tudni hívni, hiszen a magyar társadalom minden egyes korszakban arról volt nevezetes, hogy a politikai elitjei és a szakapparátusa előtt is mozgott, és ezért én ajánlom figyelmükbe, hogy a vidékfejlesztésre vonatkozó támogatásoknál is segítsenek abban, hogy ezek valóban eljussanak azokhoz, akiket ez megillet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu