DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kilenc óra után eljutottam odáig, hogy most már én is elmondhatom a felszólalásom, igaz, tévéidőn kívül. De az volt az alapvető MSZP-SZDSZ-érdek, nehogy elhangozzon egy összefüggő, világos hozzászólás, amilyeneket a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban tettek. Háromnegyed négy és négy között jó sok kétpercesben összefoglalták, hogy miért nem rendelkezünk mi megfelelő érvanyaggal, és annak az összefoglalóját is gyorsan megtették, amit még el se mondtunk.

Komolyan vettük ezt az előterjesztést, komolyabban, mint önök, nem újságot olvasunk, mint önök, ahogy látom, ha körülnézek, reggel óta itt vagyunk mindannyian, és próbáltuk kivárni a sorunkat, hogy elmondhassuk a gondolatainkat. Az asztalunkon fekvő törvénytervezetet - jelentőségét tekintve - nyugodtan lehet a költségvetési törvénytervezet vitájához hasonlítani, hiszen kérdezem én, melyik költségvetésnek van lehetősége arra, hogy egyetlenegy fejezeti soron 1000 milliárd forintnyi szabad pénz felhasználásáról rendelkezhet. Bizony azt kell mondanunk, s államtitkár úr is szerényen elmondta, hogy talán 200 milliárd forint lesz majd 2004-ben az adófizetők pénzéből, ha minden rendben fog menni és a 2004. évi költségvetési törvény el lesz fogadva. Ez az ígéret már 2005-re is több mint a kétszeresét kéri a parlamenttől, mondhatnám majdnem úgy, mint Kossuth, aki 200 ezer katona felfegyverzését kérte.

Önök is körülbelül így kérik ezt az 1000 milliárd forintot, csak rosszabb előadó-képességgel. S a miniszteri hozzászóláson kívül sajnos nem kaptunk igazából átfogó gondolatot arra, hogy a kormány mit, hogyan, és miért akarja ezt megcsinálni.

(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke fogalja el.)

Egy dologban nyilván egyetértünk, abban, hogy a mai világban az útépítés nemes cél. Aki ilyet hall, az csak meghajolni tud előtte, és azt mondja, ez egy nemes cél, amire szükség van.

Jó lenne, ha néhány részletkérdésbe bele tudnánk tekinteni. A miniszter úr ugyan nincs jelen, de az államtitkár úr azt ígérte, hogy a végén összefoglalót fog mondani. Kérem, arra is térjen ki, mit jelent az, hogy a verseny liberális elveit érvényesíti ez a törvénytervezet. Miben fejeződik ez ki? Hallottuk Szalay Gábortól, hallottuk Toller László és Keller László képviselő uraktól, hogy ők mik értenek rajta. Jó lenne tudnunk, hogy valóban a közpénzekkel való takarékos gazdálkodást, lehetőleg a 2002 előtti fajlagos költségekhez közelítő kiadásokat és jó minőségű utak építését jelenti-e. Nehogy abba a hibába keveredjünk - ha jól értettem Keller László gondolatait -, hogy a kivitelezést magántőkével fogja megvalósítani, mert a kormány akkor csak széttárhatja a kezét, és azt mondhatja, nincs módja leellenőriznie, hogy milyen tényleges teljesítés történt. Tudjuk, hogy ez nincs így, hiszen ez a beruházás - egyetértve Hadházy képviselőtársammal - az adófizetők és a díjfizetők pénzéből épül meg, illetve ennek a költségeit ebből fogják kifizetni a következő években.

Nagyon jó lenne ismernünk a magántőke bevonásának a koncepcióját. Megköszönöm Szalay Gábornak, aki elmondta, hogy szerinte mi nincs benne. De mégiscsak a kormányzatnak kellene tiszta vizet önteni a pohárba a tekintetben, hogy mi van benne ebben a törvénytervezetben az önök értelmezése szerint. Mert amint egyik képviselőtársunk, ha jól emlékszem, Keller László mondta - megígértem, hogy őt nem fogom most megszólítani; valamely képviselő mondta -, hogy az állam általi kötvények kibocsátása utáni pénzt is egyféle magánosításnak tekinti, mert az is magánpénz bevonását jelenti. Erre is igaz az, hogy nem kell a kivitelezés teljesítését nézni? Ez nyilván badarság és nem lehetséges.

De jó lenne, ha - mint ahogy az a normál, jól előkészített törvényeknél van - a fogalomrendszert is világosan tisztáznánk, azt, hogy a magántőke bevonása jogi, garanciális és lebonyolítási értelemben pontosan mit fog jelenteni a beruházás és teljesítés kapcsán. De aki még ilyen késői órán is figyeli a vitát és majd elolvassa a jegyzőkönyvet, az joggal kérdezi, vajon mit fog jelenteni ez a következő évtizedek díjfizetőinek, hiszen önök egyértelművé tették, hogy ezeken az autópályákon majd díjat kell fizetni, mégpedig 25 százalékos áfával terhelt díjat. Jó lenne tudni, hogy ez hogyan történik meg, matricásan, nem matricásan, és milyen nagyságrendű ráfordításokkal kell számolniuk azoknak az autópálya-használóknak, akiknek a tervek szerint fizetniük kell ezeknek a beruházásoknak a használatáért, illetve az utakon való közlekedésért.

Ez bizony nem elhanyagolható kérdés, mert vagy versenyt segítő, vagy versenyt korlátozó. Az M5-ösre kapcsolódó Békés megyeiek nagyon jól tudják, milyen hátrányt jelentett az ott élők számára, hogy munkahelyek nem tudtak létrejönni vagy munkahelyek mentek el onnan, abból a régióból azért, mert gond volt a megközelíthetőséggel. Erre a kérdéskörre ez a törvény nem ad választ.

A törvénynek nyilván a legpozitívabb értelme az, hogy egyáltalán útról és útépítésről beszél. Csak közben a számítások elég világossá tették, hogy ez a kormányzat a kormányrendeletek szerint is ténylegesen mintegy száz kilométer út megépítését látja 2005. december 31-ig megvalósíthatónak. Az azt követő mintegy háromszáz-valahány kilométer megépítésére pedig, amit a törvénytervezet javasol, 2006-2007-ben lát lehetőséget úgy, hogy 56 kilométer autópálya és autóút vagy megépült, vagy nem. Így tulajdonképpen 375 kilométerről szól ez az előterjesztés és annak eljárási rendje, és ha ebből levonom a 2006 decemberében és 2007 decemberében tervezett átadandó beruházást, ami 264 kilométer, akkor jön ki az említett száz kilométernyi út. Ezek után - s itt már tényleg a repülőgép-pilóta évszámát is hozzá kell adnunk a régi találós kérdés szerint - hogy akarják kihozni a nyolcszáz kilométert? Nekem van egy technikai javaslatom: csak ne tegyék ezt. Erre teszek javaslatot.

(17.50)

Tudniillik a 431 és a 800 kilométer között van egy 370 kilométernyi virtuális és nagyon is valóságos különbség, és úgy látom, megvan a hajlamuk, hogy kommunikációs módon áthidalják: múltra, a körülményekre, gazdasági teljesítőképességre vagy még nem tudom, mire fogják. De van egy technikai út, amit jó lenne, ha le tudnánk zárni, az pedig az, hogy foghatja magát a gazdasági és közlekedési miniszter és kezdeményezheti az egyszámjegyű főutaknak gyorsforgalmi úttá való átminősítését. Kérem, ezt nem fogadja el a lakosság, mi sem fogadhatjuk el, hogy ez is gyorsforgalmi út lett, mert az, hogy más számot írnak rá, ettől még az út nem lett jobb egy dekával sem, sőt, ha valóban ennyi pénzt tudnak rászánni - valóban nagy kérdés lesz, hogy a tárcának 2004 után mennyi pénze lesz az útfelújításokra -, azok az utak, amelyek kimaradnak ezekből a beruházásokból, milyen állapotba fognak kerülni a 2004. május 1-je utáni 11,5 tonnás tengelyterhelés következtében az országban.

A finanszírozás kérdése, amely már hosszabban többször felvetődött a mai vitában: egyértelműen azt meg kell határoznunk, meg kell állapítanunk, az államháztartási törvény szerint ez semmiféle kötelezettséget nem jelent a kormány számára - és ezt majd a pénzügyminiszter úr el is fogja mondani a gazdasági miniszter úrnak -, amely a 3. §-ban megfogalmazza ezeknek a pénzeknek az elköltését. Ez egy szándék, tudniillik, ha önök nem hozzák a 2004. évi költségvetésben vissza 2005 és 2006 determinációjaként, illetve 2007-re nincs speciális törvény, pénzügyi természetű törvény, nem ilyen, ami egyféle hároméves költségvetést készít... - visszaköszön az, lehet, hogy szükség lenne rá. Gondolom, az SZDSZ-es miniszter is így gondolná, mert akkor lát garanciát egyáltalán arra, hogy száz kilométer út átadása megtörténjen 2005-ig, 2007-ig meg a maradék 300 kilométernyi úté. De erre önök nem tesznek javaslatot, viszont beírnak olyan befektetéseket, olyan pénzeket, amelyek még a Holdban sincsenek, magánbefektetői és európai uniós pénzeket, amelyre nem tudnak garanciát vállalni. Meg is értem az államtitkár urat, hogy erre nem vállal előzetesen kötelezettséget.

Mi módosító javaslatokkal szeretnénk jobbá tenni ezt a törvényt. Részben úgy, hogy az MSZP és a miniszterelnökük ígéreteit benyújtjuk, hogy szembesüljenek vele, ez mit jelent, másrészről kompromisszumos javaslatot is teszünk, amely kicsit szerényebb, de még mindig sokat segíthet az ország közlekedési fejlesztésén. És azt a lapot is oda fogjuk tenni a mellékletek harmadik oldalaként, amelyben az Orbán-kormány döntése és kormányrendeletei voltak, és ami hiányzik a 2007-ig szóló ígéretek közül, például a békéscsabai elkerülő utat.

Összegezve: ezért, miután hiányoznak belőle ezek a szakaszok, a 44-es út folytatása, megépítése, nem áll módomban támogatni ezt az előterjesztést, sőt még általános vitára sem tartom alkalmasnak, mert kilenc óra után sem tettek ígéretet arra, hogy az egyébként indokolt 44-es út építéséről bármit is szóljon ez a törvény.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu