DR. NAGY SÁNDOR, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt örülök, hogy felkeltette az ön érdeklődését és figyelmét az a beszállítói program és az ezzel kapcsolatban kötött megállapodás, amely mögött valóban egyfelől a Vállalkozók Országos Szövetsége, másfelől igen jelentős nagykereskedelmi láncok, harmadrészt pedig a kormányzati oldalról a területfejlesztésért felelős politikai államtitkárság, illetve a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal áll.

Való igaz, ilyen jellegű programról nemcsak Magyarországon nem tudunk, de Közép-Európában sincs ilyennek előzménye, ami önmagában persze nem érték, de mutatja, hogy ez valóban új kezdeményezés, amelynek a központi kérdése, hogyan lehet piaci körülmények között nem pusztán vissza nem térítendő támogatások átadásával, valódi piaci munkával, valódi marketingmunkával és valódi integrációval a termelőket hozzásegíteni ahhoz, hogy árujukat, szolgáltatásukat értékesíteni tudják.

Számos program működik, ezt mindannyian tudjuk, különféle hitelkonstrukciók vannak, a mikrohitel, a Széchenyi-kártya, a midihitel, a különféle felzárkóztató hitelek, a garanciavállalási támogatások, pályázati lehetőségek mind-mind szolgálják a kis- és középvállalkozások ügyét. Ez a program azonban azért új, és az a fő újdonság benne, hogy integrálni próbálja a kis- és középvállalkozásokat, a kistermelőket.

Európa-szerte tapasztalat, mindannyian tudjuk, hogy a kistermelők, a kisvállalkozások ritka kivételtől eltekintve önmaguk nem tudnak megállni a lábukon, ha valamilyen integrációban nem működnek közre, legyen szó szövetkezetről, termeltetői szerződésről, értékesítési szerződésről vagy éppen beszállítói programmal kapcsolatos megállapodásról. Ezek mind-mind valamilyen integrációs formák, és én azt gondolom, a jelenleg hivatalban levő kormány egyik legalapvetőbb törekvése az, hogy ezen keresztül tudjon ezeknek a termelőknek, ezeknek a vállalkozóknak segíteni.

Természetesen ez a program illeszkedik a területfejlesztésnek és a vidékfejlesztésnek ahhoz a törekvéséhez is, hogy a hátrányos helyzetű térségeken segítsünk. Az előző megszólalások kapcsán hallottam, hogy milyen kritika éri a jelenlegi kormány agrár- és vidékpolitikáját. Én ezzel részletekbe menően nem kívánok most foglalkozni, de megemlítem, képviselő úr, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon drámaian nőttek a területi különbségek. Soha nem látott mértékben nőtt a különbség az ország elmaradott, hátrányos térségei, azaz a vidék és az innovációs centrumok között. Ez sok mindenről árulkodik, de sikeres vidékpolitikáról nem.

Egyetértek a képviselő úrral, nem keseregni kell, nem általános programokról kell beszélni, konkrét lépéseket kell tenni, és ez a program ezt tűzte célul, még egyszer mondom: teljesen világos, átlátható piaci eszközökkel segítse hozzá a termelőket ahhoz, hogy eljuttassák a valóban értéket hordozó áruikat, termékeiket, szolgáltatásaikat oda, ahol a vásárlók azt megtalálják.

Ennek a programnak van határon túlnyúló jelentősége is, hiszen azt célozza, hogy elsősorban a határ menti logisztikai központok és kereskedelmi bázisok létrehozása esetén olyan módon nyújtunk segítséget az ezzel kapcsolatban érdeklődő termelőknek, illetve kereskedelmi láncolatoknak, hogy az szintén ebben a körben a forgalom növekedéséhez vezessen.

A kormányzat részéről mi azt vállaltuk, hogy folyamatosan információt nyújtunk a hazai és európai uniós támogatási rendszer részleteiről, azokról a lehetőségekről, amelyeket ebben a körben is az érintettek igénybe vehetnek. Cserébe mi ettől a beszállítói programtól, az ebben részt vevőktől a kialakult tapasztalatok alapján azt várjuk, hogy képünk legyen arról, milyen irányban kell fejlesztenünk a támogatáspolitikát, hogy az eddig megtett első lépéseken túl még inkább a valóban felzárkóztató politika tárgyául szolgáló hátrányos helyzetű kistérségeken és az ott élő embereken tudjunk segíteni.

Ez egyúttal nemcsak területfejlesztési, hanem természetesen vidékpolitikai törekvés, vidékpolitikai érdek, ezért nyugodtan mondhatom, hogy itt nem pusztán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egy kereskedelmi jellegű beszállítói programról, hanem érdemi, valóságos beszállítói program mellett érdemi, valóságos vidékpolitikáról is szó van. Azaz ennek az ismeretében mi azt szeretnénk elérni, hogy elkerüljük Milton Friedman híres mondását, miszerint egy kormány válasza egy problémára rendszerint van olyan rossz, mint maga a probléma. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Valóságos térben valóságos cselekvést szeretnénk elérni, és remélem, hamarosan eredményekről is számot adhatunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu