URBÁN ÁRPÁD (MSZP): Nem tudom megállni, elnök úr, hogy ne szóljak. Köszönöm szépen a két percet. Mi működik ma jól a sportban? - tessék nekem őszintén mondani! Semmi. Iskolai sport, tanórán kívüli sport, mindennapos testnevelés, minőségi sport, tömegsport - valahol minden sántít. Nem szabad elmenni mellette, hogy ne próbáljunk rajta javítani! A politika felelőssége nem egyenlő egy sporttörvénnyel, az nem igaz, hogy csak ezen múlik, hogy van egy jó törvényünk, és akkor jó a politikánk!

Én tudom, hogy a jó sporttörvény sokat segít, de nem minden, csak egyfajta fogódzó. A sporttörvény dolga legyen az, hogy a mindennapos testnevelésről gondoskodjon? Hát, kérem, először is: mindegyiknek, majdnem mindennek gazdasági vonzata van. Ha erre lehetőség lesz, biztos, hogy törekedni fogunk rá.

(15.50)

A művelődési minisztériummal és egyebekkel együttműködve, együtt munkálkodva ki kell dolgozni ennek rendszerét. Benne van a kormányprogramban, hogy 2004-től, ha megengedi majd a gazdaság helyzete, 2005-ben és 2006-ban ismét tornatermeket és uszodákat fogunk építeni, mint ahogy ezt nagyon jól tette az első szabadon választott magyar kormány, azóta is büszkék lehetnek e teljesítményükre. Bár meg tudnánk ezt a részét ismételni, ha erre lehetőségünk nyílik!

De tervezve van; műfüves pályákat csinálunk most, rengeteg pályázat érkezett a községi egyesületi sporttelepek létrehozására, öltözők felújítására és minden másra rengeteg pénzt, több milliárd forintot adtunk most, a lehetőségekhez képest. De igenis legyen az ember bármely oldalán ennek a patkónak, tudomásul kell venni, hogy addig szabad nyújtózkodnunk, ameddig a takarónk ér (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ez nagyon-nagyon fontos szempont mindannyiunk számára.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu