PÜSKI ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha felelősen és őszintén akarunk beszélni a gazdaságról, akkor meg kell állapítanunk, hogy két súlyos problémával kell napjainkban szembenéznie a magyar társadalomnak és a gazdasági élet szereplőinek. Az egyik a Medgyessy-kormány sodródó társadalom- és gazdaságpolitikájából következő nehéz gazdasági helyzet, a másik pedig az, hogy ezt a helyzetet a kormány még mindig képtelen igazán felismerni, és így ennek kezelésére sem képes. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a tegnapi kormányülésen elhangzottak, miszerint a gazdasági tárcától mintegy 36 milliárdot vagy valamivel többet fognak elvonni.

A Magyar Demokrata Fórum értékelése szerint a magyar gazdaság még nincs csődben, de a Medgyessy-kormány már igen. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ez a helyzet rosszabbodó kilátásokat jelent a nemzet számára. A kormány képtelen felismerni és feldolgozni azt a válságot, amit másfél éves koncepciótlan kormányzásával okozott a kisebb kiigazítást igénylő, de alapvetően megnyugtató, növekedési pályán haladó, gazdagodó Magyarországnak.

Nézzük, mi jellemző ma a magyar gazdaságra! A költségvetés sarokszámai, a növekedés, a hiány, a fizetési mérleg, az eladósodottság mértéke, hogy csak néhányat említsek, mind lényegesen romlottak 2001-hez, az utolsó békeévhez képest. A szándékosan elengedett infláció elsősorban az áfaemelések, energiaárak, jövedéki adók, a forint árfolyamának romlása következtében 2004-ben szintén rossz irányt vett fel. A rossz gazdasági politika és a nehezen finanszírozható, ismétlődően jelentkező hatalmas hiány következtében a forint stabilitása is meggyengült. Az adóterhek és a közszektor költségei jelentősen növekednek. A hazai és külföldi bizalom a magyar gazdaság- és pénzpolitikában a forinttal szemben megrendült, ami az Európában példátlan hazai kamatszinthez vezetett.

A 2002. évi úgynevezett jóléti programcsomagnak nem volt meg a fedezete, a szavazatszerzés érdekében a kormány felelőtlenül túlköltekezte magát, és ezzel minimálisra szorította gazdaságpolitikai mozgásterét a ciklus hátralevő éveire.

Az országban bekövetkező negatív változások sajnos nagyon hátrányosan érintették a hazai kis- és középvállalkozásokat is. Mindez történt annak ellenére, hogy véleményünk szerint a vállalkozók versenyképességének javítására, modernizálására és megerősítésére irányuló gazdaságpolitikát kiemelten fontosnak kell tartani az ország gazdaságpolitikáján belül. Azért szükséges ezt így tenni, mert ez teremti meg az alapját a GDP emelkedésének, a foglalkoztatás bővülésének, végső soron Magyarország jólétének, a fejlettebb európai országok életszínvonala elérésének és az Európai Unióban való sikeres részvételnek.

A kis- és középvállalkozások Magyarországon meghatározó gazdasági és társadalmi szereppel bírnak. Hazánkban a működő vállalkozásoknak mintegy 99 százaléka kis- és középvállalkozás. A foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős, a foglalkoztatottak majdnem kétharmadát ők alkalmazzák, rengeteg magyar család megélhetését biztosítva ezzel. Ezen vállalkozások állítják elő a nemzeti össztermék felét, és az exportértékesítés több mint egynegyedét realizálják. Fontos szerepet töltenek be a vidékfejlesztésben és a vidék megtartó erejének növelésében is, amit mi, a keleti, elmaradottabb országrészben élők különösen erősen érzékelünk.

A kisvállalkozások támogatása a fejlett ipari országokban, így az EU országaiban is kiemelkedő jelentőségű. A támogatás szükségességét a cégek nemzetgazdasági jelentősége és az indokolja, hogy a kisvállalkozás kisebb tőkeereje és mérete minden tekintetben versenyhátrányt jelent a nagyvállalatokkal szemben. A kis- és középvállalkozások számára kialakult nehéz helyzethez több tényező is hozzájárult. A kormány - előzetes választási ígéreteivel ellentétben - megszüntette a Széchenyi-tervet, ami csak akkor lenne elfogadható, ha lenne helyette hasonlóan hatékony gazdaságélénkítő program. Ilyen azonban a vállalkozások legnagyobb sajnálatára nem működik, a kisvállalkozások támogatásában hatalmas űr keletkezett.

Az Európa-terv csak a szlogenek szintjén van jelen Magyarországon. A kabinetnek nincs valós gazdaságpolitikája sem a csatlakozási, sem az azt követő évekre, és ebben a helyzetben a vállalkozások számára kiszámíthatatlan, hogy mire számíthatnak. Meg vagyok győződve róla, hogy a Széchenyi-terv megszüntetése közvetlenül az Európai Unióba történő belépésünk előtt több volt, mint hiba, hiszen látható volt, amint a kis- és középvállalkozói szektor támogatása növekedett, a különböző kedvezmények igénybevételénél százalékos arányuk is nőtt.

A kis- és középvállalkozások másik jelentős problémája, hogy rendkívül nagy tőkehiány jellemzi őket. A Széchenyi-terv erre is megoldást jelentett, mivel a korábbi rendszertől eltérően nemcsak hitel- és kamattámogatásokat nyújtott, hanem beruházási tőkét is, megvalósítva ezzel egy kiszámítható, tervezhető, a tőke hiányát mérséklő pályázati rendszert. Azért is volt fontos ez, mivel alapvetően nem hitellel, hanem tőkejuttatásokkal lehet segíteni a nehéz helyzetben levő kisvállalkozókat.

Az európai uniós csatlakozás küszöbén különösen fontos lenne ennek a programnak a folytatása, hiszen a hazai vállalkozóknak nem kis kihívás lesz szembenézni az uniós vállalatok versenyével. Most lenne csak igazán fontos a kis- és középvállalkozások közvetlen tőkejuttatás-elérési lehetőségeinek biztosítása. Még az a szerencse, hogy ezek a vállalkozások nincsenek igazán tisztában azzal, hogy milyen helyzet elé is állítja őket az Európai Unió. Ugyanis a kormány elfelejtette őket hatékonyan és érdemben felkészíteni a várható helyzetre. A vállalkozók a mulasztás miatt valójában nincsenek tisztában az uniós követelményrendszerekkel, jogszabályokkal, minőségi és környezetvédelmi feltételekkel.

A kisvállalkozók számára az uniós pályázatok elkészítése igen nagy nehézséget jelent, ezért a kormánynak meg kellene teremtenie a szakszerű pályázatok elkészítésének szakmai és pénzügyi feltételeit. Szükséges lenne egyfajta egységes és átlátható megjelenés a kormányzat részéről, különösen vidéken, a kisebb településeken, hiszen elméletileg nagyon magas azon kormányzati emberek száma, akik valamilyen településen dolgoznak, és igyekeznek annak fejlődését elősegíteni, azonban ez a munka nem összehangolt, nem egységes és szervezett keretek között folyik. Ezt muszáj transzparens mederbe terelni, mert a helyi kisvállalkozók nem tudnak kitől segítséget kérni, és nincsenek igazán tisztában létező lehetőségeikkel.

Fontos továbbá, hogy a vállalkozások csoportjaira készüljenek el a hatástanulmányok a pozitív hatásokra való felkészülés és a negatív hatások kivédése érdekében. Képesnek kell lennünk igénybe venni minden olyan eszközt, amellyel a kevéssé versenyképes magyar vállalkozásokat és piacainkat eurokonform módon védeni tudjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kialakult problémában a legnagyobb baj az, hogy a magyar társadalom, és ezen belül a magyar kis- és középvállalkozók nem értik, hogy mi történt az elmúlt másfél év alatt, hogyan kerülhetett ilyen helyzetbe az ország. Ehhez a zavarhoz hozzájárult a nagyvonalú kezdeti osztogatás, az ehhez csatlakozó még nagyvonalúbb ígéretek, a másfél évig tartó jóléti demagógia, majd a hirtelen kiderülő válságos nemzetgazdasági helyzet. Ma a társadalom minden rétege, az emberek zöme, és velük együtt a kisvállalkozók is bizonytalannak érzik a jövőt, azt várják, hogy biztonságot kapjanak, valami ígéretes jövőképet, ami felé határozottan halad az ország. Ennek a jövőképnek reálisnak is kell lennie, hogy hinni lehessen benne. Ez valós, gyötrő gondja napjaink magyarságának, fiatalnak és középkorúnak, valamint öregnek egyaránt.

Ma már világos, hogy a kormányprogram elvesztette minden realitását, elsősorban azért, mert a sok szempontból vitatható meggondolásokat tartalmazó program megvalósítását rosszul ütemezték, másrészt azért, mert átgondolt és finanszírozható társadalom- és gazdaságpolitika nélkül még reális célokat kitűző országépítést sem lehet folytatni.

(11.50)

El kell tehát ismerni a kormánynak, hogy ez a program megbukott, és indokolt lenne egy új, megvalósítható kormányprogramhoz hozzálátni a még hátralévő időre. Az eredeti kormányprogram további erőltetése, a jóléti, a szociális és modernizációs rendszerváltás sikereinek populista emlegetése ugyanis csak további károkat okoz az országnak, feléli a jövőt, és tovább rontja a magyar politika megrendült hitelét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)

Forrás: parlament.hu