DR. ŐRY CSABA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A polgári kormány a közszféra működési hatékonyságának növelése érdekében módosította a köztisztviselői törvényt, és lehetőséget teremtett az ügydöntő hatáskörrel rendelkező közszolgák és a kiszolgálók közötti különbségtételre, megkönnyítve az utóbbiaknak egy világos koncepció mentén történő kiszervezését. Ez a megoldás valódi költségmegtakarítást jelentett volna, azonban végrehajtását a Medgyessy-kormány a köztisztviselői törvény újabb módosítása után felfüggesztette, az érintett közszolgákat pedig rövid úton visszaszervezte. Újabb koncepciót azóta sem dolgozott ki a kabinet, így a mai napig nem lehet tudni, hogy pontosan milyen álláspontot is képvisel a kiszervezés mechanizmusával, célkitűzéseivel, általános stratégiájával kapcsolatban. Ha valóban igaz - mint ahogy a tények ezt mutatják -, hogy költségmegtakarítást jelentett volna a polgári kormány által választott megoldás, akkor miért kellett ezt a helyes elképzelést gyökeresen módosítani? Valószínűleg azért, mert a kiadáscsökkentés 2002-ben még nem volt fontos a kormány számára.

Nézzük, mi történt ezután! 2002 és 2003 nyara között 30 ezer fővel nőtt a közszférában foglalkoztatottak létszáma, és az államigazgatási apparátus is jelentősen felduzzadt.

(14.50)

2003 őszén a kormány észbe kapott, egyfajta tűzoltómunkába kezdett, s hirtelen élénk érdeklődést kezdett mutatni a kisebb és hatékonyabb állam iránt. Ezután ad hoc intézkedések sora következett a közszféra karcsúsítása céljából, mindenfajta stratégiai elképzelés nélkül. A kiszervezés tekintetében ugyanakkor épp ellentétes folyamatok zajlottak egészen 2003 végéig: a gazdasági társaságok gomba módjára szaporodtak - 2003-ban összesen 625-tel nőtt a költségvetési szektorhoz tartozó gazdasági társaságok száma -, ami nem költségmegtakarítást, hanem épp ellenkezőleg, többletterheket jelentett az államháztartás számára. Idézem miniszter úrnak az Állami Számvevőszék elnökének, Kovács Árpád úrnak a minapi nyilatkozatát: “A minisztériumi feladatok kiszervezése miatt sorra alakulnak a gazdasági társaságok anélkül, hogy megvizsgálnák, egyáltalán szükség van-e rájuk.ö

Kérdezem államtitkár úrtól, tudják-e önök egyáltalán, hogy mit és miért cselekszenek. Van-e elképzelésük arról, hogy mit és milyen eszközökkel kívánnak elérni? Jelenleg inkább az összevisszaság képét mutatják a kormányzati intézkedések. Vadász Jánostól azt halljuk, hogy a kormányzati leépítések nem jelentenek valódi megtakarítást, a kiszervezések pedig egyenesen kiadásnövekedést okoznak. Merre halad a kormány, a kisebb és drágább állam irányába?

Felettébb aggasztó, hogy a közszféra átalakításának folyamata látszólag minden stratégia, kontroll és irányítás nélkül zajlik. Kérdezem államtitkár úrtól, készült-e bármilyen hatástanulmány kormányzati szinten, hogy a kormányváltás óta végrehajtott kiszervezések mekkora költségvetési növekedést jelentettek az államháztartás részére. Hány milliárd forint többletkiadást jelentett az adófizetőknek a közszolgák kiszervezése tavaly? Kérdezem államtitkár úrtól, egyáltalán tud-e naprakész számot mondani arról, hogy a közalkalmazottak mennyien vannak, és mennyien vannak azok, akiket a kormányváltás óta kiszerveztek.

Tisztelettel kérem államtitkár urat, hogy fejtse ki a kormányzat kiszervezéssel kapcsolatos elvi álláspontját.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu