PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Rövidebbre fogom. Az előző kormányzati ciklusban azért csak sikerült elérni, hogy a kistelepüléseken működő intézmények olyan állami normatívát kapjanak, hogy a fenntartó önkormányzatoknak ne legyen érdekük óvodáikat és iskoláikat bezárni pusztán azért, mert ezzel megtakaríthatnak évente egy-két millió forintot.

A helyi érdekeket is figyelembe vevő érdekpolitizálásnak köszönhetően több mint 300 óvoda és több mint 250 iskola újra megnyitotta kapuit az 1998-99-es tanévben, mialatt az óvodába és az iskolába beírt gyermekek száma évente 10-15 ezerrel csökkent.

A jelenlegi kormány a demográfiai folyamatokra hivatkozva az iskolák bezárását természetes folyamatnak tekinti, és nem számol azzal a tényezővel, hogy az okozatként kezelt iskolaügy oka is lehet a drámai népességfogyásnak, és ezzel együtt a vidéki népesség elszegényedésének. Egy picit szeretném leszűkíteni a mondandómat, éppen ezért csak a szűkebb hazámra, Baranya megyére szeretnék egy-két gondolatot mondani, és akkor még egy-két adatot természetesen mondanék hozzá.

Baranya megye területe 4487 négyzetkilométer, az itt élő lakosok száma 402 700 fő. A megye 303 településéből mindössze 12 város. A település sűrűsége országos szinten az egyik legmagasabb. Baranya megyére az aprófalvas településszerkezet jellemző, száz négyzetkilométernyi területére 6,7 település jut, az országos 3,3-as értékkel szemben. Az ezer fő alatti települések teszik ki a megye településállományának 84,1 százalékát, és ezekben él az összlakosság 22 százaléka. Az igazi strukturális problémát az jelenti, hogy az 500 fő alatti településeken 55 ezer fő él, ami az összlakosság 13,3 százaléka. Az 500-1000 fő közötti településkategóriába tartozó 50 községben 36 ezer ember él.

Folytathatnám ezt a felsorolást még az 1000-2000 és a 2000-50 000 lakosok esetében, nem teszem, mondom: az idő rövidsége miatt. Baranya népességét tekintve Magyarország egyik legszínesebb megyéje. Katolikus és református vallású magyar néprajzi csoportok mellett horvátok, különböző területekről idetelepült németek, cigányok, a határon túlról érkezett székelyek, csángók és felvidéki magyarok élnek együtt. A megyében nagy a munkanélküliségi arány, általában 20-25 százalék - és ezt jó, ha megjegyezzük -, de több helyen 40-60 százalék, és az előbb már a kétpercesben is említettem, hogy van olyan település, ahol a 430 fő lakosból mindössze 11 fő rendelkezik munkahellyel.

Az elmúlt évben a Magyar Posta Rt. a nyereséges működés érdekében azon településeken, amelyekben a lélekszám nem éri el a 600 főt, megszüntette a postahivatalokat. Ez a döntés Baranya megyében 217 települést érintett.

Az iskolabezárásokkal kapcsolatban az idő rövidsége miatt csak néhány veszélyeztetett településről szólnék. Hobol lakosainak száma 1049 fő, a település óvodájába 33 gyermek, az általános iskolába 83 diák jár. Az oktatás költségeihez 52 millió forint szükséges. A normatív támogatás összege 28 millió forint, melyet 2 millió forint önhikis támogatással egészítettek ki. Az önkormányzat minden pénzeszközt az iskola szolgálatába állít, így a településnek le kell mondani mindennemű fejlesztésről.

Mondok egy másik települést: Almamellék. A település lakóinak száma 505 fő. Almamellék általános iskolájában 16 pedagógus oktat, 127 diákból 32 tanuló diákotthonos, vagyis rendkívül hátrányos helyzetű. Hangsúlyozni szeretném, hogy elsősorban 1-4. osztályig járó diákokról van szó.

A következő évben a diáklétszám várhatóan nem is fog csökkenni. A településen 30-as létszámmal működik az óvoda is, melybe három környező kistelepülésről érkeznek a gyerekek. A következő évre 8 millió forintos hiánnyal számolnak, egyszerűen nem tudják honnét előteremteni ezt a pénzt.

Mondok még egyet: Drávafok lélekszáma 551 fő. A település iskolája 80 diákot részesít általános iskolai képzésben. A nyolc osztállyal működő iskolába három környező településről érkeznek a gyerekek. Az idei évben az önhiki-támogatásban igényelt 12 millió forint helyett csupán 3 millió forintot kaptak, ez az összeg azonban nem elegendő az iskola működtetéséhez. A normatív támogatáson felül 22 millió forint szükséges az intézmény fenntartásához. Minden kisdiák után az önkormányzatnak 270 ezer forintot kell fizetnie. Ezt az összeget csak a szociális segélyek és az egyéb támogatások rovására tudja előteremteni az önkormányzat. A településen az idei évben minden támogatást csökkenteni kellett.

Felhívott telefonon éppen a múlt héten a polgármester asszony, és nagyon azon gondolkodnak, hogy egyáltalán hogyan tovább, hogy valamilyen úton-módon próbáljuk meg, hogy az önhikis támogatásba ne 3 millió forinttal férjenek be, és úgy gondolja, hogy talán valami ilyen mellékutakon majd az önhikis támogatást el lehet érni, hogy esetleg többet kapjanak. Elmagyaráztam neki, hogy nem, nagyon szigorú szabályai vannak az önhikinek, tehát nem tudjuk mi azt elérni - se képviselők, se polgármester asszony -, hogy az iskolának megfelelő legyen a finanszírozása.

Sorolhatnám, mert van itt nekem jó pár olyan iskola felsorolva, ahol egyszerűen az iskolák tényleg veszélyeztetve vannak, ahogy Lezsák képviselőtársam is mondta, és nagyon jó volna, hogyha a következő időszakban valamilyen biztosítékot kapnának.

(21.10)

A Baranya megye kistelepülésein működő iskolák most is központosítva üzemelnek, “több környező település gyermekeit oktatják. A kisdiákok már most több kilométert utaznak, egy-egy ilyen iskola megszüntetése esetén a gyerekeknek rengeteg időbe és energiába kerülne, míg eljutnának az iskoláigö. Tulajdonképpen minden önkormányzat azért küzd, hogy fenntarthassa a településen működő iskolát. Ha egy településről elviszik az intézményeket, a helybéliek megértik, hogy jobban teszik, ha máshol keresik boldogulásukat. Abban az esetben, ha megszüntetik az iskolát, az addig ott dolgozó pedagógusok is kénytelenek máshol, más településen munkát vállalni, ezzel viszont azt érjük el, hogy lassan elköltöznek valamennyien, így a kistelepülésről az utolsó értelmiségi réteg is elvándorol.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu