SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem szót, kedves képviselőtársaim, mert Lezsák Sándor képviselőtársam valóban komolyan beszél, és komolyan gondolja azt, amit mond, ezért megtiszteljük egymást azzal, ha válaszolunk egymásnak, és vitatkozunk egymással.

Az az elgondolása, amit, úgy gondolom, jó szándékból tett meg, a kétéves moratóriumnak nincsenek meg a jogszabályi feltételei, ez egy eléggé megvalósíthatatlan javaslat. De nem ezért kértem szót, ezt elmondták volna mások is, hanem azért, mert az elmúlt tíz évben, de főleg az elmúlt kilenc hónapban nagyon sok helyen jártam. Jártam aprófalvas településeken, és nem mondanám azt, amit a képviselő úr, hogy mindenáron és minden körülmények között, csak azért, mert ott, abban a faluban iskola van, fenn kell tartani az iskolát.

Mit szól ahhoz, képviselõ úr, hogy ma vannak olyan települések, ahol olyan iskolák működnek, ahol, mondjuk, harminc cigány tanulón kívül nincs más az iskolában? Mit szólna egy olyan településen, ahol, mondjuk, a szülők tömegével viszik el a gyerekeiket autóval, azok a szülők, akik megtehetik ezt?

Középosztálybeli gyerekeket, az orvos, a református pap, az agrárértelmiségi gyerekét viszik el, és urambocsá, még az ott tanító pedagógus is elviszi a gyerekét. Mit csinál az ilyen iskolákkal?

Visszatérek ahhoz, kedves képviselő úr - és ezt én is komolyan gondolom -, hogy itt a minőség fog dönteni, és a szülők fognak dönteni, mert a szülőknek, a gyereküknek egy életük van. Csak olyan iskolát szabad támogatni, ahol minőségi oktatás van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Abban egyetértek önnel, hogy azt viszont támogatni kell.

Forrás: parlament.hu