BÁSTHY TAMÁS (Fidesz): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat-csomagból először a gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos javaslatokkal szeretnék foglalkozni.

Magyarországon a '90-es évek elejétől kezdődően ugrásszerűen megnövekedett a gépjárműlopások száma, amelynek a visszaszorítására tett intézkedések hagyományos rendőri eszközökkel csak átmenetileg tudták csökkenteni a gépjárműbűnözést. A kormány 1996-ban rendelte el a gépjárműbűnözés visszaszorítása érdekében hozott intézkedések hatékonyságának vizsgálatát, annak megállítására is figyelemmel került kiadásra a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. számú BM rendelet.

A közlekedésigazgatási intézkedések bevezetése - köztük az eredetvizsgálat is - a gépjárműbűnözés területén korábban nem tapasztalt eredményt ért el. A közúti nyilvántartás céljának, adattartalmának és működésének törvényi szintű szabályozására először az 1999. évi LXXXIV. törvényben került sor, melyben többek között a járművek tulajdonvédelméhez kapcsolódó előzetes eredetiségvizsgálat során kezelt adatok védelmével kapcsolatos kötelezettségek is szabályozásra kerültek.

A törvény végrehajtására kiadott 35/2000. számú BM rendelet 44. §-a határozta meg először normaszinten az előzetes eredetiség-ellenőrzés végzésének szervezeti és igazgatási alapkövetelményeit. A rendelet 8. számú melléklete az előzetes eredetiség-ellenőrzés végzésének személyi és tárgyi feltételeit, az eredetiség-ellenőrzés minősítési követelményét határozza meg.

A járművek műszaki eredetiségének ellenőrzésével foglalkozó szervezetek nyilvántartás-vezetési kötelezettségét az 1999. évi LXXXIV. törvény ugyan meghatározta, de a nyilvántartások nem voltak részei a közúti közlekedési nyilvántartásnak.

A közúti közlekedési nyilvántartás alapvető céljának megfelelően biztosítani kell a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelmét. Ennek érdekében a nyilvántartás vezetésére kijelölt hatóságnak kellően megalapozott és hitelt érdemlő adatokkal kell rendelkeznie a járműtulajdonosok, -üzembentartók személyes adatairól, és biztosítani kell, hogy a járműokmányok kiállítása a tényleges tulajdonosi viszonyok és az eredeti gyári jármű-azonosító vagy más országból származó jármű-nyilvántartói adatok alapján történjen.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi XIX. törvény egységesítette a közúti közlekedési nyilvántartás közhitelességét biztosító adatszolgáltatás rendjét. Hatósági tevékenységgé nyilvánította a járművek származásának és előzetes eredetiségvizsgálatának végzését.

A hatósági feladatokhoz kapcsolódó, a járművek azonosítását biztosító adatok ellenőrzéséhez a törvény továbbra is biztosítja a feladatot jelenleg ellátó gazdasági társaságok mint közreműködők részvételét a hatósági eljárásban.

A belügyminiszter irányítása alatt álló központi hivatalnak mint az egységes és közhiteles közúti közlekedési nyilvántartást vezető operatív szervezetnek biztosítania kell a járművezetők, járművek adatainak nyilvántartásba vételét. Továbbá biztosítania kell, hogy a nyilvántartás alapján kiállított okmányok ne legyenek alkalmas eszközei a járműre mint a tulajdon tárgyára elkövetett visszaéléseknek, hogy a közúti forgalomban járművezetőként csak arra jogosult vehessen részt.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 2004. július 1-jei hatállyal a Belügyminisztérium irányítása alatt álló, hatósági jogkörrel rendelkező központi hivatal kötelező feladatává teszi a járművek előzetes eredetiség-ellenőrzésének hatósági eljárás keretében történő elvégzését. A jármű előzetes eredetiségvizsgálata a törvény értelmében kikerül a vállalkozás keretében végezhető gazdasági tevékenységi körből, és a továbbiakban hatósági eljárás keretében egyértelműen és hitelesen kerül megállapításra a jármű- és kísérőokmányban foglalt adatok valódisága, a jármű életútja, amelyről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra.

Az Európai Unió Tanácsa az 1999. április 29-ei, 1999/37. számú irányelvet határozta meg a forgalmi engedélyről. Az irányelv a járművek forgalmi engedélye adattartalmának egységesítésére és regisztrációjára tartalmaz rendelkezéseket a tagállamokra vonatkozóan. Az irányelv a másik tagállam területéről származó jármű esetében 2004. július 1-jétől előírja az ismételt regisztráció előtti származásának ellenőrzését.

E vonatkozásban a törvény rendelkezéseinek az irányelvhez történő igazítása szükséges és indokolt. A járművek forgalomba helyezése előtti eredetiségvizsgálat elvégzésére vonatkozó szabályok módosítását azonban ezzel nem lehet indokolni. A tényleges indok az, hogy a kormány a 2003. év első negyedévében benyújtott, a közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosításakor nem járt el kellő körültekintéssel.

(15.00)

A módosítások indokoltságát nem vitatva fel szeretnénk hívni a tisztelt képviselők figyelmét arra a nem csekély körülményre, hogy a vizsgálati tevékenység hatósági tevékenységgé válik. Nincs az a hivatal, az a személy, aki az egy nap alatt megváltozott feltételeknek meg fog felelni.

Átmeneti rendelkezés hiányában a járművek nyilvántartásba vétele akadozni fog, ezért javasoljuk a tervezetet kiegészíteni egy átmeneti rendelkezéssel, mely kellő időt, 60 napot ad az eljárásban részt vevő hatóságnak, személyeknek és szervezeteknek a feladat elvégzésére történő felkészülésre. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatban szükséges az épített környezet alakításáról és védelméről szóló '97. évi LXXVIII. törvény módosítása is. Ezen belül a gyermekbarát épített környezet kialakításának követelményét, összhangban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. évi kormányrendelet ezzel kapcsolatos szabályozásával az Étv.-ben is meg kell teremteni - írja a tervezet előterjesztője a 16. §-hoz fűzött indokolásában.

A kormány takarékossági intézkedései hatására 2002 második felétől nem szólnak a híradások önkormányzati közintézmények felújításáról, így azok akadálymentesítéséről sem. A gyermekbarát épített környezet kialakítása követelményének törvényi szintre emelésével egyet lehet érteni, sőt támogatni is lehet, ha a kormány egyéb intézkedéseivel ennek a pénzügyi feltételeit is megteremti. Ellenkező esetben az önkormányzati intézményrendszer állapota tovább fog romlani, hisz a követelményeknek való megfelelés több költséggel jár, mely az önkormányzatoknak nem áll rendelkezésére.

Az előterjesztésnek, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény további rendelkezései az EU-jogharmonizációra vonatkoznak, azokkal egyet lehet érteni. Ugyancsak a gyermekek helyzetének javítását célozza a szabálysértésekről szóló '99. évi LXIX. törvény módosítása, melynek értelmében gyermekkorú sérelmére elkövetett szabálysértés esetén az érdemi határozatot az eljárás megindítását követő 15 napon belül kell meghozni. Ha az ügy bonyolultsága vagy más elháríthatatlan akadály indokolja, a szabálysértési hatóság vezetője egy alkalommal az ügyintézési határidőt legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.

A tervezett szöveg értelmezéséből az a következtetés vonható le, hogy gyermekkorú nem lehet szabálysértés elkövetője, holott ez nem fedi a valóságot. A gyermek helyzetének a javítását csak az a törvényalkotói akarat szolgálná, ha minden olyan esetben, mikor a szabálysértési eljárás gyermekkel kapcsolatos, az elintézési határidő ne legyen több 15 napnál. Az Sztv. 146. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: a szabálysértési hatóság a szabálysértés tényéről az érintett gyermek és az elkövető adatairól a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíti. A hatályos jogszabály egy, a hatóság által elvégzendő tevékenységnek nyomatékot adó kifejezés miatti módosítása nem indokolt. A “haladéktalanulö kifejezés nem ad több cselekvési kényszert a hatóságnak, és nem ad több tájékoztatást az állampolgárnak sem. Mindenki számára érthetőbb lenne a kötelezés, ha a törvény szövege magában foglalná azt a tényt vagy körülményt, amit az értesítés napjának kellene tekinteni, például a szabálysértési ügyben hozott határozat jogerőre emelkedése napján.

A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. § (4) bekezdése: ha a körözés elrendelésére kiskorú személy eltűnése miatt került sor, az (1) bekezdésben meghatározott adatgyűjtési lehetőségek közül a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesek végrehajtására, valamint - indokolt esetben - a nemzetközi körözés elrendelésére haladéktalanul intézkedni kell. A tervezet szerinti ilyen szöveg még nyelvész bevonásával sem értelmezhető. Valami hiányzik, vagy rosszul van szerkesztve a mondat. Mivel lesz több kötelezettsége a rendőrségnek, ha a magyar szóhasználatnak megfelelően kijavított mondat kihirdetésre kerül? A módosítás miképpen fogja a gyermek helyzetének a javítását szolgálni? Vagyis, hogy mi a törvénymódosítás tényleges indoka, a tervezetthez fűzött indokolásból nem derül ki. A részletes vita előtt ezen gondolatokat kívántam elmondani.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu