DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ehhez az ügyhöz is tartozik annak a leszögezése, hogy a Magyar Országgyűlésben 1998 óta kialakult egy gyakorlat, miszerint magánvádas ügyben - becsületsértés és rágalmazás - az Országgyűlés egyetlenegy esetben sem függesztette fel senkinek sem a mentelmi jogát. Korábban, 1994 és 1998 között - ezt kimutatják a statisztikák - egyharmad esetben felfüggesztették, különösen azokban az esetekben, ha a magánvádas feljelentő nem volt közszereplő, nem volt abban a helyzetben, hogy magát meg tudja védeni.

Két év óta próbálunk a mentelmi bizottságban konszenzusra jutni abban - mivel ez paritásos bizottság, itt nincs is más út -, hogy ezt a gyakorlatot változtassuk meg. Ezeket az elveket többször megtárgyaltuk, eddig nem jutottunk semmire. Ezért is vannak nehéz helyzetben azok, akik ilyen esetekben dönteni szeretnének, hiszen nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlat nem jó, de ez sajnos eddig mindenkinek csak akkor jutott az eszébe, ha másik oldali képviselő az áldozat.

Ugyanakkor szeretném leszögezni: Wekler Ferenc képviselőtársunk esetében nem erről van szó. Az ő esetében arról van szó, hogy általános gyakorlat volt az Országgyűlésben, hogy ha egy feljelentés zaklatónak volt minősíthető, és az Országgyűlés tekintélyét veszélyeztette, ebben az esetben indokolt a mentelmi jog fenntartása, ezért itt a bizottság 6:4 arányban a mentelmi jog fenntartását javasolja önöknek. Ráadásul a bizottság megvizsgálta a vonatkozó iratokat, és megállapította, hogy Wekler Ferenc képviselőtársunk egy újság kérésére reagált a feljelentőnek egy állítására, és ebben a reagálásban nem tett mást, mint hogy a jogerős bírósági döntés egy mondatát felidézte.

Ezért ebben az esetben, ellentétben az előzővel, a bizottságban nem alakult ki olyan heves vita, és 6:4 arányban azt javasoljuk tehát önöknek, hogy az érintett képviselőtársunk, Wekler Ferenc mentelmi jogát ne függesszék fel.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu