DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Azt gondolom, ebben a Házban e törvényjavaslat tárgyalása kapcsán senki nem vonja kétségbe, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságát meg kell teremteni.

Ezért is, ha szabad a címnél kezdeni, számomra egy kicsit bő, és egy kicsit furcsa üzenete van a címnek, tudniillik szerintem azzal kell kezdeni egy probléma megoldását, nevezetesen, a Tisza-völgy árvízi biztonságát, hogy először meg kell teremteni az árvízi biztonságot, majd azt növelni kell. És e mellett a növelt árvízi biztonság mellett lehet az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló programot kialakítani.

A zárójelben lévő rész, mint az előtte lévő is, továbbra is a preambulumba tartozna, nevezetesen: a Vásárhelyi-terv... - és én nem írnám oda, hogy továbbfejlesztése, és erre módosító indítványt is be fogok majd nyújtani, hiszen minden törvény kapcsán, amelyik nem felel meg a kor kihívásának vagy az újabb kormánynak, törvénymódosítást nyújt be, hiszen az elmúlt évben és az idei évben a környezetvédelmi törvényt például kétszer módosítottuk. Tehát nincs ennek akadálya, csak furcsa dolog jönne ki, ha a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének a továbbfejlesztése, és annak a továbbfejlesztése következne. Úgyhogy tisztelettel azt kérem, hogy szerintem egy egyszerű, rövid és frappáns címet kell ennek adni, mégpedig: a Tisza-völgy árvízi biztonságának a megteremtése. Aztán a preambulumba azt a szöveget, amit ide írtunk, be lehet írni.

Igen tisztelt Miniszter Úr! Ahogy ön említette az expozéjában, ez az egyik legjelentősebb beruházás az elkövetkező időszakban. A Jóisten szeretett bennünket az elmúlt időszakban, és két év alatt azt a négy árvizet, amit kaptunk, a mi kormányzásunk alatt, nem kaptuk meg, talán azért, mert pontosan tudta, hogy ha ezt megkapjuk, akkor képtelenek vagyunk ezt kivédeni. Ezért az elmúlt időszakban az az árvíz nem sújtott bennünket. Ez viszont nem lett volna ok arra, hogy egy elkészített koncepció, amelyik teljesen készen állt, két évet álljon, és ne hozzuk be a Ház elé, miközben erre pénz nem is kellett. Az a 8 milliárd forint pedig, amiről beszéltek, nyilvánvalóan kevés, és ennek a megfaragása is kevés. Tehát tisztelettel arra kérem önt, hogy az ügyben lobbizzon, illetve tegyen meg mindent a kormányon belül, hogy bizony ehhez a programhoz, az árvízi biztonság megteremtéséhez, mert a növeléséhez még több pénz kell, megfelelő pénzek álljanak rendelkezésre.

Ami a következő és egy nagyon fontos kérdés, és már többen felvetették: azt gondolom, hogy ez a törvény nem foglalkozik jól és részletesen azzal, hogy mi lesz a hullámtéri gazdálkodással. Egy nagyon szűk törvényt, egy nagyon szűk szabályozó, beszorító törvényt hoz az ott élőknek. Én azt hiszem, ha térségfejlesztésről és vidékfejlesztésről beszélünk, akkor ez az a rész, amivel nagyon részletesen kellett volna foglalkozni. Mert azért egy dolgot ne felejtsünk el, igen tisztelt képviselőtársaim: ha valahol jó ökogazdálkodást lehet folytatni, ha valahol jó fenntartható gazdálkodást lehet folytatni, az ártéri gazdálkodás, a hullámtéri gazdálkodás tipikusan ez a terület. Emlékezzünk csak vissza a történelemből, mondjuk, a Nílus kiöntése mit eredményezett az ott élőknek, és hogy ezek az öntéstalajok milyen termőképességgel rendelkeznek. Tehát itt azért egy picit jobban ki lehetett volna dolgozni ezt az anyagot, és ha valóban térség- és vidékfejlesztésről beszélünk, akkor a hangsúlyt valóban erre helyezni, mert azt hiszem, hogy ez fontos szempont lett volna.

Elhangzott az, hogy ez a törvényjavaslat három pontból egyet emel ki. Én azt szeretném mondani, igen tisztelt miniszter úr - és itt egy picit egyébként aggályaim vannak a módosító indítvánnyal, mert kormánypárti képviselőtársaim, és még a minisztériumból is, nagy előszeretettel mondják azt, hogy igen, konstruktív és jó módosító indítványokat támogatnak. Volt már arra példa, igen tisztelt képviselőtársam, nem is olyan régen, hogy az “ésö hiányzott onnan, nem tették bele, és úgy maradt, tehát helyesírási szempontból szabálytalanul. És még azt sem segítették, tehát az a módosító indítvány sem ment be. Ne legyenek illúzióink, hogy ezt a törvényjavaslatot a tartalmában olyan generálisan módosítani tudjuk! Természetesen mindent megteszünk, hiszen ha megnézik az interneten, szerintem már ott vannak a módosító indítványok, szép számmal, úgyhogy mind tartalmában, mind formájában igyekszünk rajta módosítani. Természetesen ehhez az önök konstruktív és pozitív hozzáállása is szükséges.

Visszatérve arra, hogy három elemből egyet emel ki, mégpedig hogy a tározókat építse meg, miközben a hullámtérrel és a gátépítéssel nem foglalkozik. Igen tisztelt képviselőtársaim, és miniszter úr, szeretném az ön figyelmét is felhívni egy negyedik elemre, amiről nagy előszeretettel nem beszélünk: ez az úgynevezett integrált vízgyűjtő gazdálkodás, aminek az a lényege, hogy minden vizet lehetőség szerint ott fogjunk meg, ahol leesett. Egyrészt ott van rá a legnagyobb szükség, és nagyobb problémákat akkor nem okoz, ha ezt a vizet ott fogjuk meg, ahova egyébként lehullott. Ehhez olyan külkapcsolatok kellenek, és adott esetben olyan támogatás is - és ezen érdemes elgondolkodni -, hogy, mondjuk, egy fásítás a vízgyűjtő területen mit eredményez, vagy miben tudunk segíteni, akár EU-s pénzekkel is; és azokat a levonuló árvizeket, amiket egyébként, ha ezek elindulnak, egyre nagyobb nehézség árán tudunk megfogni, hogyan tudjuk helyben tartani. Tehát a negyedik elem is nagyon fontos.

(18.50)

Valaki már említette, hogy esetleg hegyvidéki tározók; természetesen, ez egy kicsit szinonima azzal, hogy helyben ott fogjuk meg a vizet, ahol lehullott. Ha hegyvidéki tározó van, akkor ott fogjuk meg a közelben, és nem hagyjuk, hogy összegyűljön, mert amikor összegyűlt, akkor már nagyon nehéz vele valamit kezdeni.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy kicsit belemegyünk a részletekbe, én csak néhány dologról szeretnék beszélni. Ami nagy furcsaság - és ezért pont a mezőgazdasági bizottság tagjainak a figyelmét szeretném erre fölhívni, mert azért itt néhány ellentmondás van -: egy korábbi fölszólalásban elhangzott már, hogy miért ne lehetne a gyepet föltörni. Akkor azt kell odaírni, hogy ősgyepet nem lehet föltörni. De ha, mondjuk, én gyepet telepítek, és ott gazdálkodom, akkor mi az akadálya, hogy föltörjem a gyepet? Semmi. Mi az akadálya, ha gyepgazdálkodást folytatok sikeresen - mert a víz ott van -, hogy vetőmagot termesszek? Milyen kizáró ok van egy fűvető... - az a kockázat, hogy ha árvíz jön, és elárasztja. Ez akkor a gazdálkodónak a kockázata, de azért ne zárjuk ki, mert elképzelhető, hogy ezeket a tározókat tíz évig például nem kell föltölteni, mint ahogy most is kettőig nem. Most miért sújtsuk az ott gazdálkodókat? Egyébként ezek alacsony aranykorona értékű földek; erre még később fontos visszatérni, pontosan a kisajátításnál. Tehát a gyeptelepítésnél - vagy, mondjuk, lucerna vetőmagot miért ne lehetne itt termeszteni kiválóan, adott esetben?

De aztán továbbmegyek: miért kellene megtiltani azt, hogy talajjavítást lehessen folytatni ezeken a területeken? Az, hogy meliorációs beruházásokat és öntözési beruházásokat nem végzünk, érthető; ne tegyünk olyan beruházást, ami egy elárasztás esetén kárba vész. De miért ne lehetne talajt javítani? Tessék mondani, mi zárja ki? Négy-öt éves, elárasztás nélküli gazdálkodás esetén miért ne lehetne ezt megtenni? Tehát tisztelettel arra kérem önt, miniszter úr, hogy ebben ne legyen merev. Mert adott esetben egy meszezést - ha ide jön, mondjuk, nem itt a jellemző - miért kellene kizárni?

Aztán azt mondták önök - talán lehet, hogy épp Herbály képviselőtársam -, hogy a megváltozott körülményeknek az elfogadtatása. Egyrészt jönnek a megváltozott körülmények, vagy jönnek a korlátozások, ezért mennyit fizetünk.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ezeknél a területeknél, mint tudjuk mindannyian, az aranykorona bevezetése rendkívül sok problémát hozott magával, de többek között egy ilyen árvizes területen, ártéri területen azért volt alacsony az aranykorona-értéke, mert a termesztés kockázata viszonylag nagy volt, viszont ezeknek a területeknek a termőképessége annál sokkal jobb, mint amennyi az aranykorona-értéke. Tehát az alacsony aranykorona-érték szerint, ha fizetjük a 6000 forintot, azt gondolom, ez a mezőgazdálkodóknak, az agrárszakembereknek a teljes lebecsülése. Ezért a föld helyben kialakult ára és annak valamilyen százalékos értéke - módosító indítványomban erre javaslatot is teszek majd -, 50-60 százalékos értéke az, ami valamilyen formában, ha korlátozunk, elfogadható. Gondoljanak bele, hogy akinek ott tulajdona van, az hogy tudja bérbe adni, ha jelentős korlátozás van, vagy egyébként milyen termelési lehetősége van, tehát azt gondolom, hogy nemcsak a területüket vesztik el. Az alacsony aranykorona-érték mellett kiváló a termőképességük, hiszen ha valahol, akkor itt a víz ott van; mindig az a probléma a mezőgazdasági területeken, hogy a talajvíz messze van, a vizet vissza kell tartani. Kérem szépen, itt a víz, tehát lehet kedvező és jó gazdálkodást folytatni.

Szerintem téves és rossz az a megfogalmazás, amikor úgy fogalmaznak, hogy a tájgazdálkodási területekre valamilyen támogatás lesz. Igen tisztelt képviselőtársaim, van tájgazdálkodási terület, meg van mezőgazdasági terület. Ezt el kellene dönteni; mert ha van külön tájgazdálkodási terület meg mezőgazdasági terület, akkor meg kell fogalmazni, hogy melyik mi. Én azt tartanám helyesnek, ha ezeken a területeken, amelyek érintettek, mindenhol a költségvetés biztosítana egy támogatást, mert egyébként az, hogy tájgazdálkodási terület, szerintem egy általunk kitalált kategória; besoroljuk az egyiket a tájgazdálkodásba, részt vesz, mondjuk, egy integrált tájgazdálkodásban, a másik nem. Ezért nem szabadna, hogy kiszoruljon ebből a támogatási rendszerből.

Igen tisztelt Miniszter Úr! Még két dolgot hadd mondjak, ami szerintem problémás; természetesen több van, de hát a tíz percbe nem fér bele. A termőföldről szóló törvénynek a módosítása: rendkívül problémás, és sok gondot vet még föl, ha azt mondjuk, hogy a termésátlag kétharmada, ha elemi csapás vagy bármilyen esemény miatt következik be. Egy egyszerű kis elöntés esetén, ami adott esetben pozitív is lehet, tegyük hozzá gyorsan, ha rövid ideig tart, azt mondja, hogy a termésátlaga nem éri el a kétharmadot. De, igen tisztelt képviselőtársaim, ma Magyarországon vannak olyan területek, ahol a termésátlagnak a felét tudják csak betakarítani, egyébként nem annyi lenne a termésátlag, amennyi. Ebben az esetben azt mondja a használó, hogy nem fogok fizetni a tulajdonosnak. Fölösleges pereket hoz elő, teljesen indokolatlan ennek a bevezetése, ezt másképp kell megfogalmazni. Például, ha a helyben kialakult termésátlagokhoz képest alacsonyabb termés alakult ki, ezt meg lehet tenni.

Aztán még egy dolgot hadd mondjak, mert látom, hogy lejárt az idő; tíz másodperc, elnök úr. A nagyvízi medernél ne állóvizet írjunk, mert hiszen a nagyvízi tározókról van szó, hanem akkor a tározót írjuk ide. Tudniillik a nagyvízi mederhez egy tó miben tartozna oda? Teljesen helytelen és rossz a megfogalmazás. Tehát a tározó legyen ott, és akkor módosító indítvánnyal talán meg lehet javítani ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu