DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság alelnöke, a bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Könnyű helyzetben vagyok, el tudom mondani a többségi véleményt is, hiszen a vélemény egy volt a bizottságban, a szavazás volt különböző; a szavazás volt 11-10, de a véleményünk megegyezett. Valószínűleg Józsa képviselő úr azért nem jött, mert gondolta, hogy úgyis elmondom a lényeget, amiről beszéltünk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan régen volt ez az ülés, hogy ha ott lettek volna az apacsok, azt mondták volna, hogy háromszor telt és háromszor fogyott a hold. Úgyhogy én már a dátumra igazából nem emlékezem - valamikor februárban volt, azt hiszem. Hó volt még, úgy emlékszem, mert tolták a havat a ház előtt. Ezt a javaslatot nem tudták eltolni, legalábbis a mi véleményünk szerint; mármint félretolni nem tudták, bocsánat, mert el igen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság véleménye a következőképpen foglalható össze. A rendszer átalakítása, szemben az előterjesztő véleményével, politikai alapon történt, sajnálatos módon. Jó példa erre a kistérségi megbízottak kinevezése, amikor is nem helyben élő, a helyi problémákat ismerő emberekkel töltötték be ezt a pozíciót. (Dr. Nagy Sándor: Ez nem igaz!)

A struktúra az alapokban nem létezik. (Jelzésre:) Ez a környezetvédelmi bizottságban hangzott el, tisztelt képviselőtársaim, tehát én csak azt tudom mondani, ami a bizottsági ülésen elhangzott, még ha kellemetlen is. Már két éve nem tudják az emberek, hogy hova forduljanak EU-s ügyekben. Nem látni, hogy az új rendszer hogyan is fog működni.

(20.30)

Amit ma lehet érzékelni a leendő rendszerről, az az, hogy a megyei fejlesztési tanácsok kiüresednek, vagy inkább formálissá válnak. Ma még nem tudjuk, hogy mibe kerül a kistérségi tanácsok felállítása, talán a bizottsági ülésen is említett 3-3,1 milliárdba. Az elkövetkező években vajon milyen terhet ró majd a költségvetésre ennek a rendszernek a működtetése?

Nem derül ki, hogy hogyan történik a delegálás a fejlesztési tanácsokba, például hogy kell érteni a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a társadalmi szervezetek képviselője megnevezést. Az egyes fejlesztési tanácsokban nagyon rossz szavazati arányok jöhetnek ki, például ahol a megyei jogú városok jelen vannak, ott a megye javára billen a szavazati arány. Amikor éppen kiürítik a megyei fejlesztési tanácsokat, akkor vajon miért kapnak ekkora szavazati arányt abban? Ugyanakkor a tanácskozási joggal jelen lévők teljesen szétverhetik a területfejlesztési tanács munkáját, a jogosultak köre nem kontrollálható.

A lényegi részről, a források elosztásáról nem tudunk meg semmit, ugyanis a címzett és céltámogatások meghatározott része nagyon homályos megfogalmazás. A térségi politika felépítése nem látszik, ami most van, az nem logikus, mert nem a kicsiből indul és megy a nagyobb felé, vagy fordítva, az egészből a rész felé, hanem csak úgy belekapkod, és nem egy helyen összevisszaságot okoz, és rosszabb, kevésbé átlátható a helyzet, mint korábban, mint a mai állapotokban. Kiemelik, hogy a kistérségeket megerősítik, de vajon minek, kinek a terhére és hogyan. Kitől vesznek el feladatot? - mert hiszen itt erről van szó.

Aztán itt érhető tetten a megye egy tollvonással kívánt megszüntetése is. Eddig ugyanis volt két jól vagy rosszul működő szint, most lesz három, de hogy ezek hogy épülnek egymásra, mi lesz a megoszlás közöttük, azt nem látjuk. Érdekes furcsasága a kormány logikájának, hogy egyszerre lehet egység a kistérség és a régió is, pedig egység mindig csak egy lehet, és arra épül vagy abból épül a többi. Vajon hol marad az egységsorban az eddig fontos szerepet betöltő megye?

Nem elfogadható az a “több legyet üssünk egy csapásraö felfogás, mely szerint egyszerre megszervezzük a területfejlesztést, és a készülő közigazgatási reform fontos eleme is lehet. Ehhez azonban önöknek politikai tőkére lenne szükségük, kétharmados törvénybe nem lehet ilyen módon beavatkozni, és így megoldani ezt a problémát.

Az is érdekes kérdés, hogy miközben a kistérség kormányhatározattal jön létre - vagy már jött is létre -, aközben az ott lévő önkormányzatok - a törvényjavaslat szövege szerint legalábbis - kistérségi társulást hozhatnak létre. Itt a “létrehozhatnakö szón van a lényeg, mert ha megengedő a törvény, akkor majd miként maradhat ki az az önkormányzat a támogatásból, amelyik úgy értelmezte ezt a passzust, hogy “hozhat létreö és nem úgy, hogy kell létrehozni. Megjegyzem egyébként, hogy az EU-s támogatásokhoz az önkormányzat önmagában is hozzájuthat, tehát a “létrehozö, “létrehozhatö vagy “létre kell hozniö megfogalmazás, illetve kizárás abszolút nem passzol.

A javaslat véleményünk szerint - legalábbis a környezetvédelmi bizottság többsége, de szavazatszám alapján a kisebbsége szerint - se politikailag, se szakmailag nem megalapozott. Észrevételeink ellenére - és saját észrevételeik ellenére - a bizottság kormánypárti oldala 11 szavazattal mégis általános vitára alkalmasnak találta. Lelkük rajta!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

Forrás: parlament.hu