PÁL TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy az uniós csatlakozással a határok csak jelképesen szűnnek meg, később persze, a schengeni rendszerhez való csatlakozásnál nemcsak jelképesen, hanem a határok ténylegesen is megszűnnek, és a határokon való átkelés nem fog egy percet sem igénybe venni, hiszen folyamatosan lehet az uniós országok között közlekedni. De azért én fontosnak tartom elmondani, hogy valójában hogy is alakult ki ez a helyzet, és mi az, ami még előttünk áll ahhoz, hogy a schengeni rendszerhez a magyar határőrség technikai felszereltségében, humán erőforrásában megfelelően tudjon csatlakozni.

Azt tudjuk jól, hogy a határőrség jó ideje, amikor a csatlakozási tárgyalások elindultak, egy nagyon komoly szakmai tárgyalási folyamatot indított el a határőrizettel kapcsolatban; folyamatosan tervezte a megújulását. Azt lehet mondani, hogy ez valójában 2000-től indult, és ez volt az első olyan lépés, amikor a schengeni alapokhoz, illetve a PHARE-alapokhoz való hozzájutás kapcsán az egyéves programokat kellett kidolgozni, amit folyamatosan ellenőriztek.

Valójában a második szakasz, azt kell hogy mondjam, 2007 első féléve, amikor a schengeni rendszerhez a magyar határőrség csatlakozni fog, és amikor már mi is tudunk információt adni, illetve megfelelő információkat tudunk ebből a rendszerből kapni.

Lesz egy harmadik szakasza az uniós csatlakozásnak, ami a határőrség számára feladatot jelent, ez pedig az, amikor az uniós országokhoz újak - például Románia - csatlakoznak, az egy újabb kihívást és egy újabb feladatot fog jelenteni a határőrség számára.

Ahhoz, hogy ezeket a feladatokat el tudja látni a határőrség, rendszeresen nemzetközi konferenciákat tart a határőrizeti szervekkel együtt. Nagyon jó a nemzetközi együttműködés. Éppen tegnap fejeződött be Siófokon a határőrizeti rendszerek vezetőinek konferenciája. Ez minden évben itt, Budapesten megrendezésre kerül.

Nagyon fontosnak tartok két dolgot kiemelni. Az egyik, hogy Magyarország benyújtotta az igényét a határügynökség hazai székhellyel való elhelyezésére, és ehhez igen jó támogatással bír Magyarország. Magyarország mellett Lengyelország, Észtország és Málta is jelezte ezt az igényét. Azt gondolom, az az erős támogatottság, amit a bel- és igazságügyi tárgyalásoknál tapasztalunk, azt jelzi, hogy a magyar határőrség jól végezte az uniós csatlakozásig a munkáját, nagyon jól felkészült a schengeni rendszerhez való csatlakozásra, és ez egy komoly elismerést jelent a magyar határrendészeti szervek számára.

Ugyanígy fontosnak tartom, hogy annak a Schengen-alapnak, annak a 166 millió eurónak, amit Magyarország kapott, a felhasználása megfelelő módon történjen. Ebből a határőrség számára 22,5 milliárd forint felhasználása nyílik meg. Ebből eszközfejlesztések, számítástechnikai rendszerek fejlesztése fog megtörténni, illetve a határállomásokon az a határrendészeti egység kerül kialakításra, amely a későbbiekben már nem határőrizettel, hanem inkább a mélységi ellenőrzéssel, a közbiztonság javításával fog foglalkozni.

Azt gondolom, hogy úgy a határügynökség, mint a Schengen-alap felhasználása nagymértékben fogja javítani a határon való átjutást, illetve fogja javítani azt a közbiztonságot, amiről itt korábban már a belügyi szervek együttműködése kapcsán volt is szó.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu