BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Balsay István képviselőtársammal ellentétben én egy szűk szeletét szeretném érinteni a beterjesztett törvényjavaslatnak, ez pedig nem más, mint az egyes testületek, fejlesztési tanácsok összetétele, legyen szó kistérségi fejlesztési tanácsról, legyen szó megyei területfejlesztési tanácsról, legyen szó regionális fejlesztési tanácsról vagy legyen szó az OTT-ről, az Országos Területfejlesztési Tanácsról.

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy tisztában vagyok én is azzal, személyes tapasztalatom is van erre vonatkozólag, hogy bármilyen jó szándék is vezérli az embert, bármilyen jellegű testület összeállítását illetően, mindig is keletkezhetnek viták. Mint ahogy most is a beterjesztett javaslattal kapcsolatban az összetételeket illetően is minden bizonnyal parlamenti szinten is keletkeznek viták. Vannak a javaslatnak jó elemei, de vannak olyan elemek is, amelyek kevésbé támogatandók.

Szerkezetét tekintve talán nézzük először az Országos Területfejlesztési Tanácsot, annak összetételét. A javaslat nagyon helyesen szavazati jogú tagként határozza meg a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit, valamint a főpolgármestert, ez így volt a múltban is, és ez így lesz a jövőben is. Megjelenik a területfejlesztésért felelős miniszter, és természetesen megjelenik a politikai államtitkár is. A javaslat szerint a kormány által meghatározott további hét miniszter is szavazati joggal részt fog venni az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában. Sajnálatos, hogy ennek részletezésére nem tér ki maga a javaslat, így pontosan nem lehet tudni, hogy melyik ez a hét minisztérium, melyik ez a hét miniszter, aki e szavazati jogú tagként a munkába majd be fog kapcsolódni.

Az érdekességek ezek után következnek, ugyanis szavazati jogú tagként a javaslat szerint köztestületek és érdekszövetségek részéről megjelennek az országos gazdasági kamarák elnökei, amit én személy szerint támogatok, bár az az érdekessége a javaslatnak, hogy akár megyei, akár regionális szinten a megyei, illetve a regionális kamarák vezetői már szavazati jogú tagként nem fognak megjelenni az egyes testületekben, hanem csak tanácskozási joggal fognak részt venni a munkában. Ez az irány különben követendő és részemről is támogatandó. Megjelenik az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője, és megjelennek az országos önkormányzati érdekszövetségek képviselői. Sajnálatos módon a javaslat szűkít, ugyanis csak három önkormányzati érdekszövetségnek ad lehetőséget, hogy teljes jogú tagként szavazati joggal bekapcsolódjon ebbe a munkába, miközben mindannyian tudjuk, hogy ennél sokkal több önkormányzati érdekszövetség működik hazánk területén.

Nézzük a tanácskozási jogot! Itt megjelenik az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezeteknek egy-egy állandó képviselője, ezek választására azonban iránymutatást nem ad a javaslat, és egy érdekesség: megjelennek a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek állandó képviselői is, illetve egy állandó képviselőjük.

(12.10)

Azt gondolom, ez egy fontos terület, mert talán miniszteri szinten, az esélyegyenlőségi miniszter szintjén akár szavazati joggal is meg lehetne jelenni, tehát ez kiváltható lenne.

Kistérségi szinten, a kistérségi fejlesztési tanácsban konszenzus van, ugyanis a kistérségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal a kistérségen belül működő települési önkormányzatok polgármesterei vesznek részt. Érdekességet inkább a tanácskozási joggal rendelkező tagok sorából emelhetünk ki. Ez különben végigkíséri a teljes törvényjavaslatot megyei, illetve regionális szinten is, ugyanis a javaslat szűkít a kisebbségek vonatkozásában.

A javaslat azt mondja, hogy csak a kistérségben működő helyi cigány kisebbségi önkormányzatok képviselői vehetnek részt tanácskozási joggal a munkában. Azt gondolom, ez mindenféleképpen szűkítés. Vegyük csak szűkebb hazám, Nógrád megye példáját, ahol nemcsak a cigány kisebbség jelenik meg jelentős létszámmal, hanem ott van a szlovák kisebbség is, de az ország más területén más példákat lehetne mondani a német kisebbségtől kezdve az örmény kisebbségig. Tehát ezt mindenféleképpen szűkítésnek tartom, e tekintetben módosításra lesz szükség.

Sajnálatos folyamatként kellett megélni, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok ebben az évben szinte teljes mértékben kiüresítésre kerültek. Tulajdonképpen már csak a TEKI, CÉDE, valamint a vis maior esetében rendelkeznek döntési kompetenciákkal, és ez most már átvezetésre kerül az összetételt illetően, bár van új eleme is, amit személy szerint én támogatni tudok. A megyei közgyűlés elnöke mellett most már megjelennek a megyei közgyűlés képviselői is, bár azok választására vonatkozóan a javaslat nem ad iránymutatást. Ha ez bekövetkezik, akkor mindenféleképpen szerencsés törekedni arra, hogy konszenzussal történjen meg a megyei területfejlesztési tanácsokba történő megyei képviselői delegálás, hogy valamennyi oldal tudja magát képviseltetni, ne az egyhangúság jellemezze a megyei területfejlesztési tanácsokat.

Ugyanúgy helyes törekvés, hogy a megyei jogú városok polgármesterei mellett szintén megjelenik a képviselő-testület két tagja, de itt is érdemes arra törekedni, hogy megint csak konszenzusos alapon, lehetőség szerint a teljes megyét reprezentáló módon jelenjenek meg majdan képviselők a megyei területfejlesztési tanácsban.

Jó lett volna egyértelművé tenni, hogy a miniszter képviselője a megyei területfejlesztési tanácsban nem egy politikus lesz, mint ahogyan ezt a múltban megtapasztalhattuk. Polgármestereket, politikusokat, pártkatonákat delegáltak a megyei területfejlesztési tanácsokhoz miniszteri képviselőként. Nagyon remélem, a törvényjavaslat elfogadását követően - ha elfogadásra kerül - a miniszter képviselőjeként egy köztisztviselő, szakmailag felkészült szakember fog delegálásra kerülni a megyei területfejlesztési tanácsokba.

Azonban teljes mértékben elfogadhatatlan az a törekvés, hogy a javaslat kistérségi szinten szűkíteni kívánja a kistérségi képviselet lehetőségét, ugyanis megyénként csak két képviselő szavazati joggal történő megjelenését engedélyezné a törvényjavaslat. Megint csak szűkebb hazámból veszek példát; Nógrád megyében hat statisztikai kistérség található. Nem lehet jó megoldást hozni ebben az esetben, hogy melyik az a két kistérség, kistérségi képviselő, aki majd a hat kistérségi képviseletet reprezentálni fogja tanácsi szinten. Ebben az esetben, ha ilyen terjeszkedés van, azt gondolom, teljes mértékben támogatandó, hogy Nógrád megyében mind a hat statisztikai kistérség, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig mind a tizenhárom statisztikai kistérség kistérségi képviselője teljes jogú tagként vegyen részt a megyei területfejlesztési tanács munkájában.

Mint ahogyan a kistérségi fejlesztési tanácsoknál említettem, itt is probléma a tanácskozási joggal rendelkező tagoknál, hogy megint csak szűkít a javaslat. Ugyanis a megyében működő cigány kisebbségi önkormányzatok egy képviselőjének biztosítja a tanácskozási jogot. Itt is ugyanazokat a problémákat lehetne felvetni, amelyeket már a kistérségi fejlesztési tanács szintjén felvetettem.

Regionális szinten inkább pozitív változásokról tudok számot adni. Az elmúlt időszakban eszközölt megoldás, miszerint a regionális fejlesztési tanácsokban döntő többségben a minisztériumok képviselői vettek részt szavazati joggal, teljes mértékben elfogadhatatlan volt, nem volt jó. Az ott lakó emberek ismerik az ott folyó folyamatokat, az ott lévő problémákat, ők tudnak igazán adekvát választ adni. Ha a döntéseket áthelyezzük regionális szintre, akkor a regionális fejlesztési tanácsban olyan embereknek kell szavazati joggal megjelenniük, akik ott laknak, abból a környezetből érkeznek.

Tehát a javaslatnak az az iránya, hogy a miniszteri képviselők számát tulajdonképpen egyre redukálja, teljes mértékben elfogadható, örömteli és üdvözlendő, mint ahogyan az is örömteli, hogy megyei szinten - még ha ez majd vitákat is vált ki - lakosságszám-arányosan lesz megint csak lehetőség arra, hogy a regionális fejlesztési tanácsba a megyei közgyűlésekből is kerüljenek be képviselők. Itt is igaz azonban az a felvetés, amit a megyei területfejlesztési tanács esetében mondtam, hogy minden megyében törekedni kell a józan kompromisszumra, a konszenzusra. Ebben az esetben nem az egyeduralkodás irányába kellene vinni a folyamatokat, hanem a konszenzus irányába. Tehát valamennyi politikai irányzatnak, ha már politikusok, választott képviselők kerülnek be a regionális fejlesztési tanácsba, lehetőséget kellene biztosítani, hogy ebbe a munkába bekapcsolódjanak.

Azokat a problémákat, amelyeket felvetettem és itt, a plénum előtt kifejtettem, természetesen módosító javaslatokkal kívánjuk majd helyre tenni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu