DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Biztos Urak! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója rendkívül örül annak, hogy ezeknek az ombudsmani jelentéseknek a megvitatására széles nyilvánosság előtt kerül sor, reményeink szerint a televízió nézői is láthatják a képviselőcsoportok értékelését, és sok-sok adatot megismerhetnek ezekből a jelentésekből.

Az adatvédelmi biztosi intézmény alapvetően fontos alkotmányos intézmény, az állampolgár és a hatalom, tehát az állam viszonyát vizsgálja, ellenőrzi, azt felügyeli, hogy a hatalom részéről ne kerüljön sor visszaélésre, ugyanakkor az állampolgár minden olyan szükséges adathoz hozzájusson, közérdekű adathoz, amelynek az ismerete a hatalom ellenőrzése szempontjából számára rendkívül fontos. Tehát egyrészről az adatok között is megkülönböztethetjük a személyes adatokat, amelyeknek a védelme most már alkotmányban rögzített jog, és szól ez a jelentés az adatok másik csoportjáról, a közérdekű adatok megismerhetőségéről is.

A rádió hallgatói és a televízió nézői számára a jelentések kapcsán az a vélemény nyilván átérződik és tapasztalható, hogy igen nagy békesség van itt a Házban, minden képviselőcsoport szónoka elismerően szól a biztosi munkáról, e jogállami intézmény fontosságáról és jelentőségéről.

Az adatvédelmi biztosi intézmény - anélkül, hogy különbséget tennénk az egyes intézmények között - jelentősége ma, az információs társadalom építkezése, kiteljesedése kapcsán egyre inkább felértékelődik, hiszen a mindenkori hatalom kisebb-nagyobb mértékben, de kíváncsi az állampolgárai személyes adataira. Ez természetes is, hiszen ahhoz, hogy társadalomszervező munkáját ellássa, erre az adatállományra szüksége van. De ugyanakkor az állampolgár nem szívesen teszi közzé személyes adatait, ezért külön törvény határozza meg, hogy mely adatokkal rendelkezhet ez az életünk szervezését alapvetően befolyásoló és végző hatalom, és melyek azok az adatok ezen adatkörön kívül, amelyeket pedig mi önként a kormányzat vagy tágabb értelemben az államhatalom rendelkezésére bocsátunk.

Természetesen az adatvédelem fontosságát példákon keresztül ismerhetjük meg. A kormány képviselője is utalt a beszámoló egyik legfontosabb vizsgálati dokumentumára, nevezetesen az úgynevezett adatmentési ügyre. 2002 májusában, a kormányváltást követően történt meg az, hogy a szocialista-szabad demokrata kormány pénzügyminisztere az irányítása alatt működő pénzügyi szervezetek - az APEH; a Magyar Államkincstár; az Államháztartási Hivatal; a PSZÁF, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága; a Szerencsejáték Felügyelet - vezetőit arra szólította fel, hogy a kormányváltás körüli időpontban a rendelkezésükre álló adatokat mentsék el, és az elmentett adatokat adathordozón keresztül juttassák el a Pénzügyminisztériumba.

(15.00)

Hónapokkal később derült fény erre az úgynevezett adatmentésre, és ezt követően országgyűlési bizottság is vizsgálta, de az adatvédelmi biztos is kifejtette az álláspontját ezen állami cselekvéssel kapcsolatban - elmarasztalta a pénzügyminisztert, tehát áttételesen a kormányt amiatt, hogy ilyen utasítást adott ki. Az APEH vezetője ezt a pénzügyminiszteri utasítást szerencsére csak részlegesen hajtotta végre, a PSZÁF vezetője pedig egyáltalán nem hajtotta végre, de a többi pénzügyi vezető végrehajtotta.

Ezt követően - és most nem szeretném az ügy részleteivel terhelni a nyilvánosságot -, végül is az adatvédelmi biztos közbelépésére, állítólag az elmentett adatok megsemmisítésre kerültek, tehát a másod- vagy ki tudja, hányadik példányok megsemmisítésre kerültek. Végül is a visszásság abban állapítható meg, most egyéb veszélyekről nem beszélve, hogy a kormányzat ezzel a különböző adatcsoportokat egyesítette, és még azt sem tette meg, hogy az adatvédelmi biztos irányába fennálló bejelentési kötelezettségének eleget tegyen.

Természetesen ez a két kötetben összefoglalt jelentés ennél sokkal színesebb, és véleményem szerint olyan eseteket dolgoz fel, amelyek a lakosság igen széles körét érintik. Például az Országgyűlés ma tárgyalta a lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása érdekében elvégzett munkát. És ennek kapcsán bizonyára szóba került az, hogy a visszaélések egyik lehetőségét az ingatlan-nyilvántartási szabályok teremtették meg. Az adatvédelmi biztos észlelte azt a helyzetet, hogy az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságához fűződő érdek és a személyes adatok védelméhez fűződő jog nem illeszkedik egymáshoz harmonikusan. Mind a kettőhöz fontos érdekünk fűződik, hiszen meg kell ismerni azt az ingatlant, amely iránt a vásárlóban a vételi szándék létrejött. Ugyanakkor ezen a címen a vásárlási szándékkal igazából nem rendelkező, rossz szándékú érdeklődők is olyan adatok birtokába juthatnak, amelyekkel az ingatlant most már jogellenes módon értékesíteni tudják. Hiszen a tulajdoni lap a mai köztudatban nemcsak közhitelesen tanúsítja az ingatlan adatait, de az ingatlan tulajdonosának adatait is tartalmazza, és most már létező ingatlant kell, esetleg a személyazonosság megváltoztatásával, értékesíteni.

Tehát az adatvédelmi biztos felhívta az FVM, a Földművelésügyi Minisztérium figyelmét arra, hogy ez a jogi szabályozás pillanatnyilag nem megfelelő, tehát személyazonosításra alkalmas ellenőrző rendszert kell kiépíteni arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba betekintő vagy az ingatlan tulajdoni lapjáról másolatot készítő személye teljes bizonyossággal beazonosítható legyen. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával nyílik erre lehetőség.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De még egyszerűbb példákon keresztül is érzékelhetjük az adatvédelem intézményének a fontosságát. Ki gondolt arra például, hogy az egyes - több van belőlük, ezért megnevezhetem - Volán-vállalatok által kibocsátott arcképes buszbérletek olyan adatokat is tartalmaznak - ezt egyébként mint bérlettulajdonosok, nyilván észlelhetjük is-, amelyeknek a mi utazásunkhoz, az utazási jogosultságunk igazolásához semmi köze nincs? Miért kell a születési adatoknak és a lakcímadatoknak szerepelniük ezen az igazolványon? Hiszen a fénykép és a név alapján, egy másik személyazonosságot igazoló igazolvánnyal együtt, a személyazonosság ténye minden további nélkül igazolható. Csak arra tudunk gondolni, hogy maga a vállalat a Volán-vállalatok számára szeretné az esetleges pótdíj behajtását megkönnyíteni.

Tehát a Volán-vállalat ezzel nem feltétlenül válik adatkezelővé, és nem is fog ezzel az adattal olyan módon visszaélni, egyszerűen csak túlzottan kíváncsi. Ugyanakkor ennek az adatnak a részére történő eljuttatása a bérleten keresztül nem is indokolt, mert aki nem vesz jegyet, a vállalat ellenőre az ő személyazonosságát is meg fogja valamilyen módon állapítani, miként a lejárt bérlet esetén is. Tehát a bérlet ilyen módon nem lehet az ellenőrzés alkalmazásának az eszköze.

De sokszor felvetődik napjainkban, hogy a munkáltató miért kíváncsi olyan túlzottan? A munkavállaló által használt, kezelt számítógép adatállományába joga van-e a munkáltatónak betekinteni? Joga van-e akkor betekinteni, ha a munkavállaló munkaviszonya az adott vállalatnál már megszűnt, de a gépet egyébként otthagyta, mert az a munkáltató tulajdona? Ezek nagyon izgalmas kérdések. Egészen pontos álláspontot foglal el az adatvédelmi biztos úr ebben a kérdésben is, de a megoldást nem azért nem mondom el, mert az időkeret szűkös, hanem talán azért, mert az állampolgárok kíváncsiságát e beszámoló iránt felébresztem.

A Big Brother vagy a Való Világ valóságshow kapcsán is folytatott vizsgálatot az adatvédelmi biztos. Nem nagyon jelent meg ennek a vizsgálatnak a ténye a médiákban. Talán a vizsgálatnak - érthető módon - az volt a célja, hogy megvizsgálja, a valóságshow-k résztvevői milyen szerződést kötnek a televíziós társaságokkal vagy a producerirodákkal, mire jogosítja ez fel őket. Beleegyeznek vajon mindenbe, amit mi látunk a képernyőn? - már aki nézi. Vagy esetleg ez a beleegyezés is semleges jogilag? Hiszen ami azt követően történik, arra a valóságshow-ra jelentkezők nem is készülhettek fel. Vagy akik nem válnak a valóságshow résztvevőivé, azoknak az adatai megmaradnak-e az adatot elkérők és kezelők birtokában?

Számos izgalmas kérdés vetődik fel tehát. A nyugdíjasokat érintő kérdés például az az eset, amit az adatvédelmi biztos úr ugyancsak vizsgált, hogy az utazási jogosultság, amely tudjuk, hogy nem függ a nyugdíj összegétől, hanem mint egy alanyi jog, az életkorhoz és a nyugdíjas állapothoz kötött jog és kedvezmény - ilyen esetekben az utazási igazolvány kérelméhez miért kell hozzábiggyeszteni a nyugdíj összegét? Mi köze van az utazási igazolványt kiállítónak a nyugdíj összegéhez, amikor, mint hangsúlyozom, az az adott életkorhoz és állapothoz kötött kedvezmény, nem pedig a nyugdíj összegétől függő kedvezmény.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném a példákat tovább sorolni, de a szűkös idő erre már nem ad lehetőséget. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja nevében, miként a többi frakció szónoka is megtette, én is szeretném hangsúlyozni az adatvédelmi biztosi intézmény jelentőségét, ma már megkérdőjelezhetetlen jelentőségét, mert az a tevékenység, amelyet az állam és a hatalom közti viszony ellenőrzése, elemzése kapcsán kifejt, valamennyiünk közös érdeke.

És közös érdekünk az is, hogy a közérdekű adatok az aktuális hatalom részéről ne legyenek eldughatók az állampolgárok számára, mint az utóbbi időben történt - itt egy Medgyessy-Baráth-féle lobbiszerződést jegyeztem fel a felkészülésem során. Szóval, minden ilyen esetben igénybe kell vennünk az adatvédelmi biztos segítségét, és kikérni a véleményét arról, hogy mely adatok azok, amelyek közérdekűek, amelyeket - a mi érdekünkben - az aktuális hatalom elrejt előlünk, vagy melyek azok a közérdekű adatok, amelyeket a fellépése nyomán kénytelen velünk megosztani.

(15.10)

Hiszen közpénzeket, a szélesebb közösség érdekeit érinti, és az információs szabadsághoz hozzátartozik ezeknek az adatoknak a nyilvánossága. A jelentést, illetve a beszámolót a képviselőcsoportom elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu