SZABADOS TAMÁS oktatási minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2003. november 10-én fogadta el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló XC. törvényt. Bátran állíthatom, hogy az alap létrehozatalában sikerült parlamenti konszenzust teremtenünk, hiszen a törvényjavaslatot a tisztelt Ház mindössze 1, azaz egy ellenszavazat mellett fogadta el.

Nagy jelentőségű javaslatról volt akkor szó, hiszen az alap megteremtésének legfontosabb eleme a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatási, irányítási és intézményrendszere megújításának. A törvényjavaslat tavalyi kidolgozása kapcsán az államigazgatási szervekkel, az üzleti szférával és a civil partnerekkel folytatott egyeztetés során egyértelműen meggyőződhettünk arról, hogy a társadalmi-gazdasági élet szereplőinek többsége üdvözli a kutatás-fejlesztés területén akkor tervezett és azóta megvalósított reformfolyamatot, különösen a támogatási rendszer megújítását.

Egyben jelezni szeretném, hogy rövidesen a parlament elé kerül a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló átfogó törvényjavaslat, amely a reformfolyamat következő, régen várt eleme.

Csak röviden emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy miért is került sor a 2003. évben a törvényjavaslat benyújtására. Mint ismeretes, az Európai Unió a lisszaboni, majd később a barcelonai csúcson elhatározta, hogy Európát 2010-ig a világ legversenyképesebb régiójává próbálja tenni, törekedve arra, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások az Unió átlagában elérjék a GDP 3 százalékát oly módon, hogy e ráfordítások kétharmadát az üzleti szféra finanszírozza. Úgy gondoltuk és ma is úgy gondoljuk, hogy az elkülönített állami pénzalap révén sikerül új, stabil és kiszámítható növekedési pályára állítani a kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs tevékenységet.

Az alap működéséről még kevés információval rendelkezünk a törvény hatálybalépésétől eltelt idő rövidsége miatt, az eddigi tapasztalatok azonban kedvezőek. Az első negyedév végéig összességében közel 4,5 milliárd forint innovációs járulékot fizettek be a vállalkozások, ebből 3,5 milliárd forintot nagyvállalkozások. Jelentősen kisebb terhet kellett vállalniuk a kis- és középvállalkozásoknak, összhangban azon szándékunkkal, hogy a kisméretű, jellemzően hazai tulajdonú cégek legyenek az elsődleges haszonélvezői az új támogatási rendszernek.

Az év elején napvilágot láttak az alapból finanszírozott első pályázatok. A nemzeti kutatási és fejlesztési programok 2004. évre meghirdetett előpályázati fordulója nagy érdeklődés mellett sikeresen zárult. Elkészült a következő pályázat stratégiai terve is. A kiemelt kutatásokat megvalósító tudásközpontok programja keretében a hazai gazdálkodó szervezetek a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület által megjelölt húzóágazatokba tartozó kutatási, kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek megvalósításával járulhatnak az ország és saját maguk gazdasági versenyképessége javításához.

Hangsúlyozni kívánom, hogy az alap felhasználása szigorú kontroll alatt áll. Neves tudományos és gazdasági szakemberek részvételével létrejött a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács, amely tagjainak többsége nem kormányzati tisztséget ellátó személy. A tanács egyetértési jogot gyakorol az alap működtetését, felhasználását érintő alapvető kérdésekben.

Mindezen kedvező tapasztalatok alapján önök, tisztelt képviselőtársaim, joggal tehetik fel a kérdést, hogy mi indokolja mégis e jól működő törvény viszonylag gyors módosítását. A puding próbája az evés, tartja a mondás, és ez nincs másképp e törvény tekintetében sem. Az innovációs járulék beszedésével kapcsolatos előírások gyakorlati alkalmazása során felmerült kérdések indokolttá tették egyes rendelkezések technikai jellegű módosítását, pontosítását. Biztosíthatom önöket, hogy ezek a pontosító javaslatok nem jelentenek semmilyen újabb terhet a járulékfizetésre kötelezettek számára, miközben a vállalkozások, valamint az adóhatóság járulékbevallással, illetve beszedéssel kapcsolatos feladatait teszik egyértelműbbé és egyszerűbbé.

A módosító törvényjavaslat emellett mentesíti az off-shore cégeket a járulékfizetési kötelezettség alól, tekintettel arra, hogy e vállalkozások nem adóalanyai a helyi adókról szóló törvénynek sem. A javaslat, összhangban az államháztartási törvénnyel, törvényi szinten nevesíti az alap kezelését ellátó szervezetet, a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Irodát, és rögzíti, hogy az iroda felügyeletét az alap feletti rendelkezési jogot gyakorló vezető, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke látja el.

Végezetül a módosító javaslat az alap kiadási előirányzatainak 4 százalékában határozza meg a működtetéssel, kezeléssel kapcsolatos költségek felső határát. A kezelési költségek mértéke már az eredeti törvényjavaslat tárgyalásakor is az egyik leginkább vitatott kérdés volt. A törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy helyes volt egy magasabb érték megállapítására irányuló törekvésünk, az alap magas színvonalú kezelése, a pályázati stratégia kidolgozása, a pályázatok megalapozott elbírálása, a szakértők összeférhetetlenséget kizáró kiválasztása, a nemzetközi zsűrik működtetése, a jogszerű, átlátható és hatékony felhasználás biztosítása, a folyamatos ellenőrzés és monitoring.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek mind olyan feladatok, amelyektől nem tekinthetünk el, és amelyek természetesen nem kevés kiadással járnak. Biztos vagyok benne, hogy önök is úgy gondolják, nem szabad, hogy ezen múljon egy ígéretes, a gazdasági életben már elfogadott kezdeményezés sikere.

Kérem tehát, hogy legyenek fogadókészek a szükséges módosításokra, és támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu