DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen Szabó képviselő úr elismerő szavait, valóban igyekeztem és igyekszem a mai napon is a törvény lényegéhez hozzászólni, és egy-két építő megjegyzéssel javítani az előttünk fekvő törvény szövegét. Ez azért sem esik nehezemre, mivel valóban egy szakmai törvényről van szó, és ez lehetővé teszi számomra azt, hogy érdemi véleményt mondjak a Fidesz-frakció részéről.

Azért azt hadd jegyezzem meg, hogy picit félrevezet a cím, hiszen pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról van szó, de mint ahogy elhangzott, fogyasztóvédelmi szabályok is módosításra kerülnek, s ezek talán egy kicsit izgalmasabbá teszik az előttünk fekvő törvényjavaslatot. És még talán egy megjegyzést hadd tegyek: nagyon sajnálom azt, hogy a hét végén, illetve jómagam csak tegnap tudtam megkapni ezt a törvényjavaslatot, hiszen valami gond azért adódhatott az elektronikus futárszolgálattal, és papiros formában sikerült a tegnapi nap folyamán megszereznem. Ez nem tette könnyebbé a helyzetemet, de igyekeztem végigtanulmányozni, és megfelelő módon a mai napon ezt önök elé tárni.

Ami a törvényjavaslatot illeti, és engedjék meg, hogy a fogyasztóvédelmi résszel kezdjem, való igaz, több fogyasztóvédelmi szabályozás is megjelenik ebben a törvényjavaslatban. Egyrészt a központi hitelinformációs rendszerről van szó, amely nagyon fontos szerepet játszik, különösen akkor, amikor a lakossági hitelezés az elmúlt években tapasztalt módon megugrott. Hiszen nagyon sokan akkor szembesültek azzal, hogy kisebb-nagyobb múltbéli hiányosságaik megjelentek ebben a hitelinformációs rendszerben, és nem kaptak felvilágosítást arról, hogy egyáltalán benne vannak ebben a rendszerben, illetve hogyan és mi módon kerülhetnek ki, vagy hogyan és mi módon tudnák ezt az igen kellemetlen szituációt orvosolni. A mostani szabályozás egyértelművé teszi azt, hogy öt évig benne kell tartani ebben a rendszerben a nem fizető adósokat, és joguk van végre megtudni egyáltalán, hogy milyen összeggel és hogyan sározódtak be.

Nagyon fontos eleme a fogyasztóvédelmi szabályoknak a devizahitelek nyújtásának, illetve a vételi opció kikötésének kockázatára való felhívás, amelyet elismertet a törvényalkotó a szándékai szerint egy nyilatkozattal, egy tudomásulvételi nyilatkozattal. Ez azt jelenti, hogy felvilágosítást kapott az adott hitelintézetben arra vonatkozólag a tisztelt ügyfél, hogy hogyan járhat el a devizahitel-felvétele során, milyen kockázatok azok, amelyekre különösen figyelnie kell. Itt azért álljunk meg egy pillanatra! Érdemes megvizsgálni azt, hogy miért is növekedett meg ennyire a devizahitelek súlyaránya a lakossági hitelezésben.

Bizonyára önök előtt is ismert az, hogy elsősorban a lakásfinanszírozás területén van ennek a konstrukciónak igen nagy jelentősége. Azt kell mondani, hogy ennek is természetesen megvan az oka, és ebben a törvényi szabályozásban ilyen értelemben csak a felszíne kerül kezelésre; mégpedig abból kifolyólag, hogy az előző kormány nagyon fontosnak érezte azt, hogy az otthonteremtési támogatást minél szélesebb körre terjessze ki. Ennek érdekében igen kedvezményes konstrukciójú hiteleket vezetett be, illetve ennek a jogszabályi feltételeit teremtette meg.

Az új kormány ezeket a konstrukciós feltételeket igen jelentősen megnyirbálta, jelentősen megszigorította, amit minden hitelfelvevő tapasztalhatott. Viszont azt is láthattuk, hogy a kedvezményes kamatozású kölcsönök iránt a kereslet igen élénk és igen nagy volt. Ebből kifolyólag a pénzintézetek gondolkodtak azon, hogy hogyan lehetne ezt a megjelenő keresletet kielégíteni, és a gépkocsi-finanszírozásból már jól ismert deviza alapú konstrukcióhoz nyúltak. Ennek hatalmas csábító ereje volt, hiszen alacsony kamatozással hirdették, bár az egyéb feltételekről általában a hirdetésekben nem szóltak.

Lényeg a lényeg, ez a kedvező kamatozás azt eredményezte, hogy nagyon sok ember számára kívánatossá vált a deviza alapú konstrukció választása. Nagyon gyakran nem voltak viszont tisztában azzal, illetve ma sincsenek tisztában azzal, hogy milyen árfolyam- és egyéb kockázatokat fognak elszenvedni a tekintetben, hogy a deviza alapú hitelt választották. Ráadásul akár még a forint alapú hiteleiket is átváltották erre. A következmény, úgy gondolom, ma még nem érzékelhető, de ezek a konstrukciók 20-25 éves lejáratúak, és azt kell mondanunk, nem láthatjuk előre, hogy 5-10, ne adj' isten, 15 év múlva mi fog bekövetkezni. Bizony, ezek az ügyfelek hihetetlenül nagy kockázatot is vállaltak, amikor a deviza alapú konstrukciót választották.

Még egyszer mondom, hogy a törvényjavaslatban ennek a kérdésnek a felületi kezelése, valóban jó szándékú kezelése figyelhető meg, de önmagát a kiváltó okot természetesen ez a törvényjavaslat nem orvosolhatja, mégpedig azt, hogy szigorításra kerültek a forint alapú, kedvezményes kamatozású hitelek, és ennek kompenzálására lett egy ilyen hatalmas deviza alapú állomány.

(12.10)

Az igazi megoldás az lenne, ha visszatérne a kormány a kedvezményes, forint kamatozású lakás-, illetve otthonteremtési hitelek nyújtására, s ezáltal az ügyfelek valóban kisebb devizakockázatot futnának.

A fogyasztóvédelmi részekhez tartozik a betétszámla megszüntetésének módjára vonatkozó rész is, amely azért érdekes, mert nagyon sokan akkor szembesülnek különböző díjak és költségek megfizetésével, amikor valamilyen okból kifolyólag betétszámlájukat meg kívánják szüntetni. Eddig az ügyfél-tájékoztatókban, az üzletszabályzatokban nem szerepelt ezeknek a kérdéseknek a pontos tisztázása. Most már törvényi kötelezettség is biztosítja, hogy az ügyfelek ilyen tekintetben is tájékozottakká kell hogy váljanak. Bár megjegyzem: az üzletszabályzatot, mondjuk, száz ügyfélből talán kettő, ha el szokta olvasni. Nagyon gyakran annak ellenére, hogy az üzletszabályzatban hihetetlenül sok információ benne foglaltatik, valóban akkor szembesülnek kérdésekkel vagy problémákkal, amikor ténylegesen bekövetkezik valamilyen jellegű pénzintézeti történés.

Innen jelzem a tisztelt ügyfeleknek, illetve akik hallgatják ezt a parlamenti közvetítést, hogy igenis olvassák az üzletszabályzatokat, hiszen nagyon fontos, és későbbi kellemetlenségeket tudnak megakadályozni azzal, ha alaposan végigtanulmányozzák, különösen nem szokványos esetben, mondjuk, egy lakáshitel-felvétel esetében az adott pénzintézet üzletszabályzatát.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kamat díj- és költségmeghatározása, illetve a késedelmes teljesítés következményei is törvényileg pontosításra kerülnek ezen szakaszokban, mivel annak ellenére, hogy mindenféle egységes mutatókat évek óta használnak, illetve kell használniuk a hitelintézeteknek, valljuk be, vannak ezekkel némi problémák. Nem árt, ha ezt a szabályt is lefektetjük, illetve pontosítjuk, bár nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez majd a későbbiekben nem szorul további finomításra.

Ami pedig a törvényi szabályozást, illetve a címet érinti, amiről tulajdonképpen a törvényjavaslat szól: először fordul elő, hogy egy saláta jellegű törvény esetében azt kell mondanom, hogy valóban, ez egy helyes szabályozás, hiszen egy konkrét ügyről van szó, mégpedig a kiegészítő felügyelet működésének a beillesztéséről három pénzügyi tárgyú törvénybe: a hitelintézetibe, a tőkepiaciba és a biztosítókról, biztosítási intézetekről szóló törvénybe. Azt kell mondanom, valóban az a furcsa eset - vagy talán végre nem furcsa - eset fordul elő, hogy indokolt, hogy ez a három módosítás ilyen formában kerüljön elénk, tehát egy saláta jellegű törvényjavaslatban. Úgy gondolom, most a kivétel erősítette a szabályt, és jó döntés volt, amikor mind a három törvényjavaslatot ilyen szempontból elénk tárta a törvény előkészítője.

Államtitkár úr részéről már elhangzottak azok a fontos részek, amelyek meghatározzák ezt a módosítást. Én úgy gondolom, csak ismételhetném azokat a kiemeléseket, amelyeket ő is megtett az expozéjában.

Engedje meg, államtitkár úr, illetve Szabó képviselő úr, hogy egy-két fő gondolatot ezzel kapcsolatban megjegyezzek. Nagyon fontosnak érzem, hogy egységes módon, tehát mind a három, igen kiemelt törvényben hangsúlyt kap, illetve megtalálható a kiegészítő felügyelet fogalma, feladatai, egyáltalán a pénzügyi konglomerátum fogalma, én úgy gondolom, elég pontosan definiálva van. Bár azt kell mondanom, aki ezt a definíciót megalkotta, órákat tölthetett el ezzel, hiszen hihetetlen széles spektrumot kellett átölelnie, és pár mondatba belefoglalni azt a definíciót. Úgy gondolom, ez jól sikerült. Nyilvánvalóan jól fogja szabályozni, illetve megfelelő módon körülhatárolja ezt az intézményrendszert.

A prudens működés elengedhetetlen nyilvánvalóan ezen intézménykörben is, ez megtalálható ebben a törvényjavaslatban is. Nagyon fontos nyilvánvalóan egyedi esetekben vagy homogén esetekben a kockázatvállalás, a csoporton belüli ügyletek, a tőkemegfelelés, a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés vagy a belső kontroll rendszerének működtetése. Lényeges elem, hogy egy új fogalommal ismerkedhetünk meg, a koordinátor fogalmával, amely, én azt hiszem, bizonyos értelemben jó, bizonyos értelemben nem jó fogalomhasználat, de fogadjuk el ezt a szóhasználatot. Végül is az a felügyelet, amely az engedélyezés során kulcsszerepben volt, illetve kulcstényezőként szerepelt, tulajdonképpen a későbbiek során, amikor egy pénzügyi konglomerátum alakul ki, abban az esetben kerül ilyen elnevezésre.

Nagyon fontos, ugyanúgy, mint az egyedi esetekben, a felügyeleti ellenőrzés, a helyszínen és a helyszínen kívüli ellenőrzés. Módot és lehetőséget teremt ez a törvényjavaslat ezen eszközök alkalmazására.

Összességében, úgy gondolom, ez a törvényi szabályozás megfelelő keretet nyújt a pénzügyi konglomerátumok magyar jogrendszerbe való beillesztésére. Természetesen talán egyszer célszerű lenne azon is elgondolkodni, így kell-e neveznünk ezeket az intézményeket, mert szerintem hihetetlenül csúnya szó önmagában ez a konglomerátum kifejezés. Talán valamely jellegű halmaza az intézménycsoportnak bizonyos értelemben könnyebben kimondható, és talán a magyar nyelv szabályaival is jobban egyeztethető. Ugyanígy ez a koordinátor megnevezés is, úgy gondolom, talán nyerhetne bizonyos értelemben egy magyarabb kifejezést, egy könnyebben értelmezhető kifejezést, hiszen nagyon sok esetben használjuk ezt a szót.

Én úgy gondolom, ezek egyfajta könnyítést jelentenének azok számára, akik ezen területtel foglalkoznak. Másrészt viszont úgy gondolom, olyan sok intézmény, intézet még nem tartozik ezen tevékenységi kör alá, de végül is a szabályozó ilyen szempontból megteremti a lehetőségét annak, hogy Magyarországon is valóban szabályozott módon működjenek, ezáltal pedig valamennyiünk természetes óhaját, a pénzügyi rendszer stabilitását elősegítsük.

Ennek alapján én úgy gondolom, amennyiben nagyon jelentős módosító javaslatok nem fognak beérkezni, a törvényjavaslatot a Fidesz-frakció részéről is tudjuk támogatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu