BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az államtitkári expozéhoz csatlakozva engedjék meg, hogy néhány területet kiemelve értékeljem a 2003. évben végbement gazdasági, költségvetés-politikai folyamatokat, valamint reagáljak az Állami Számvevőszék zárszámadási törvényhez kapcsolódó megállapításaira.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán letért az export- és beruházásvezérelt növekedési pályáról. Az eurózóna átlaga feletti, 2 százalékpont körüli növekedési többletét úgy sikerült megőrizni, hogy a kieső exportnövekményt a belső fogyasztás bővülése pótolta. Ez viszont szerkezeti aránytalanságok és egyensúlyi problémák kialakulásához vezetett. A fogyasztásnak a GDP növekedését meghaladó mértékű bővülése, illetve a reálbéreknek a termelékenységet erőteljesen meghaladó emelkedése olyan helyzetet idézett elő, amely mindenképpen gazdaságpolitikai váltást tett szükségessé. 2003-tól a hangsúly a belső kereslet élénkítéséről a versenyképesség erősítésére és az államháztartás megnövekedett hiányának csökkentésére helyeződött át. 2003 közepétől a reálfolyamatokban az addig tapasztaltakkal szemben egyértelműen pozitív változások kezdődtek, amelyek 2004 elején is folytatódtak.

(16.00)

A tavalyi év kimagasló eredményeket hozott gazdaságunkban, akár a korábbi fejlődésünkhöz, akár más országok tavalyi teljesítményéhez mérjük. Fokozatos gazdasági növekedés, javuló külső-belső egyensúly és az infláció mérséklődő tendenciájának megtartása - együttesen olyan fejlődési pályát írnak körül, ami hozzájárul európai felzárkózásunkhoz.

2003-ban jelentős és a gazdaság állapotát tekintve többségében igen kedvező változások következtek be a reálfolyamatokban. S miután az akkor kibontakozó tendenciák a legtöbb ponton 2004 eddig eltelt időszakában is folytatódtak, ma már egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy ezek tartósnak bizonyultak. A magyar gazdaság teljesítménye 2003 második negyedéve óta folyamatosan élénkül. A bruttó hazai termék növekedési üteme 2003-ban elérte a 2,9 százalékot. További pozitívum, hogy a növekedés szerkezete kedvező irányba változott, és a fogyasztás növekedési ütemének csökkenése mellett az export dinamikus növekedési pályára állt.

A GDP-növekedés gyorsulása 2004 első félévében is folytatódott, a piaci várakozásokat jelentősen meghaladva 4,1 százalék lett. A kedvező adatok mellett további optimizmusra adhat okot, hogy a magyar export szempontjából kiemelkedően fontos országok gazdaságai tavalyhoz képest élénkülést mutatnak. A lakossági fogyasztás bővült. A növekedési ütem továbbra is magasabb volt, mint a GDP növekedése, de alacsonyabb a megelőző évinél. Ennek eredményeképpen a háztartások fogyasztásának növekedése 2004 első félévében tovább mérséklődött, az év egészében körülbelül 2 százalékra prognosztizálható.

A nemzetgazdasági beruházások 2003-ban 3,1 százalékkal növekedtek, melynek hátterében döntően a vállalati szektor beruházásai, a lakásépítés, illetve a tavalyi évben elkezdett, az idei évre esedékes autópálya-építés áll.

A kedvező szerkezeti változás 2004-ben folytatódik, és továbbra is a feldolgozóipar és a lakásépítés játssza a húzószerepet. Az áruexport volumene szintén mintegy 9 százalékkal bővült, amit egyrészt a meglévő kapacitások jobb kihasználása, másrészt az új beruházások tettek lehetővé.

Országcsoportok tekintetében kedvező fordulat következett be a második félévben, a fejlett, illetve az EU-tagországokba a kivitelünk nagysága dinamikusan nőtt a gépexport erőteljes bővülése révén. Az importvolumen növekedése is kiemelkedő volt. A bővülésben az energiahordozók mennyiségi és árnövekedése, valamint a fogyasztási cikkek, különösen a személygépkocsi és a gyógyszerek importja mellett egyre inkább a beruházási és termelési célú gépimport növekedése volt a meghatározó.

A 2003. évben az inflációs folyamatok fő vonalaiban teljesültek, sőt az éves átlagos infláció a jelzett mértéknél is kedvezőbben alakult, 4,7 százalék lett.

Tisztelt Ház! A 2003. év trendforduló volt a gazdaság versenyképessége szempontjából. Míg a 2001-2002. években drasztikus ár- és költségalapú versenyképesség-romlás következett be, a forint nominális felértékelődése és a mérsékelt termelékenységnövekedéshez képest számottevően gyorsabb béremelkedés következtében, addig 2003 második félévétől a romlás megállt. 2003-ban a fogyasztói árindex alapon és a feldolgozóipari belföldi értékesítési árindex alapon mért reálárfolyam-indexek éves átlagban már csak körülbelül 1 százalékos reálfelértékelődést jeleztek.

Meghatározóan fontos ugyanakkor, hogy a 2002. év végéhez képest már az év első öt hónapjában sem tapasztalható romlás. Júniustól pedig a nominális árfolyam gyengülésének hatására jelentős tendenciaváltás, versenyképesség-javulás indult.

Összességében megállapítható, hogy a tavalyi év kedvező makrogazdasági folyamatokat indukált, melynek eredményei 2004. évben tovább éreztetik hatásukat.

Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a költségvetés-politikáról szóljak nagyon röviden. A 2003. év költségvetésében az állam által finanszírozott feladatok felülvizsgálatára alapozva minden területen érvényesülnie kellett a közpénzekkel való takarékos, a pazarlást és a párhuzamosságot kiküszöbölő gazdálkodásnak, mert a relatíve szűkülő állami bevételek mellett az elvégzendő feladatok feltételei csak ilyen lépéssorozattal biztosíthatók.

A kormány programja alapján a költségvetés-politika kiemelt területeit a 2003. évben a gyermekes családok támogatásának erősítése, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, az otthonteremtés, az agrár- és vidékfejlesztés gyorsítása, továbbá az EU-integrációra való felkészülés jellemezte. E céloknak is megfelelően azonban továbbra is középpontban maradt az államháztartási egyensúly további javításának követelménye.

A 2003. évben az éves költségvetésben elfogadott módon, a jogszabályoknak megfelelően emelkedtek a szociális juttatások, a nyugdíjak, több támogatást kaptak a mezőgazdasági termelők, és nőtt az önkormányzatok támogatása is. Az államháztartási hiány a GDP arányában 2003-ban 5,9 százalékra teljesült, mely jóval kedvezőbb az előző évinél, azonban meghaladja a költségvetési törvényben elfogadott mértéket.

Az adóbevételek az év közben felfelé módosított prognózisoktól elmaradtak ugyan, de az eredeti költségvetési előirányzatok összességében túlteljesültek. A jövedelemcentralizáció aránya a GDP 41 százalékában teljesült. Az államháztartás kiadásai a GDP-hez viszonyítva a bevételeknél dinamikusabban növekedtek, és a GDP 46,9 százalékát tették ki. A megelőző két évvel ellentétben viszont 2003-ban a többletkiadásokat nem a kormány évközi döntései, hanem a piaci folyamatok okozták.

A legnagyobb kiadásnövekedés a lakástámogatásoknál jelentkezett, ezek közül is főként a jelzálog típusú hiteleknek a tervezés időszakában nem várt mértékű, 2003-ban ugrásszerű megnövekedéséhez kapcsolódó kamattámogatása növekedett a legdinamikusabban. A kormány 2003 júniusában hozott szigorító intézkedései jószerint ehhez a jogcímhez kapcsolódtak, ennek ellenére a lakáshitelek erőteljes bővülése a második félévben is folytatódott.

A költségvetésre nehezedő terheket tovább növelte a kamatok év végi emelkedése, így elkerülhetetlen volt a lakástámogatási rendszer tavaly decemberi újabb módosítása. Előre nem tervezhető kötelezettségek is növelték a költségvetés kiadási oldalát, ilyen volt például a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a kismamák jövedelempótlékának kifizetése.

Tisztelt Országgyűlés! 2003-ban növekedtek az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások az előző évihez képest. Ezek egyrészt a 2002. év végi egyszeri adósságátváltások következtében megnövekedett kamatterhek, másrészt az éven belüli többszöri jegybanki kamatemelés és árfolyamgyengülés következményei.

Az euró bevezetése előtt mindinkább a maastrichti adósságráta kerül a figyelem középpontjába, mint a közös valuta bevezetésének egyik kritériuma. A maastrichti adósságállomány 2003 végén a GDP 59,1 százalékát tette ki, ami a feltételként meghatározott 60 százalékos limit alatt van.

Tisztelt Ház! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a szociális juttatások és a nyugdíjak a jogszabályoknak megfelelően jelentősen emelkedtek. Az alapok kiadásai közül a legnagyobb túllépés a nyugdíjkiadásoknál történt, de a gyógyszertámogatások többlete is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya túllépte az eredetileg tervezett mértéket. Úgy gondolom, hogy ez a lakosság szempontjából jó, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az egyes rétegek helyzete javulhatott.

A helyi önkormányzatoknál az előzetesen tervezettől eltérő, közel 32 milliárd forintos pénzforgalmi hiány okai a következők voltak. A helyi önkormányzatok bevételei és kiadásai a prognosztizálthoz képest egyaránt túlteljesültek. Míg összességében a bevételek 140 milliárd forinttal, addig a kiadások több mint 170 milliárd forinttal nőttek. A kiadásoknál szinte minden jogcímcsoport emelkedést mutat. Külön is említést érdemel a kamatkiadások megduplázódása, ami a tervezett 6,2 milliárd forinthoz képest 12,7 milliárd forintos teljesítést jelent, valamint az önkormányzati felhalmozási kiadások több mint 42 százalékos növekedése. Ez utóbbinál a teljesítés 427 milliárd forint. A legnagyobb növekedés a településfejlesztést szolgáló kommunális beruházásoknál mutatkozik.

A központi kormányzati kiadási oldalon körvonalazódó kockázatok alapján a kormány 2003 június elején a GDP 0,4 százalékának megfelelő megtakarításokról döntött.

(16.10)

Az ekkor elhatározott intézkedések keretében került sor a lakástámogatási rendszer átalakítására, valamint a központi költségvetési intézmények kiadási előirányzatainak 2,5 százalékos csökkentésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Az ÁSZ a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2003. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében. A Számvevőszék T/11020/1. számú jelentése tartalmazza a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzési kérdéseivel kapcsolatos megállapításokat. A jelentés megállapítja, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadási jelentései nyomán sok területen történtek kedvező változások, de további érdemi fejlődésre van szükség számos területen.

A számvevőszéki jelentés ellenőrzési megállapításaival és javaslataival számos sajtóorgánum és a médiumok többsége is foglalkozott, ezért indokoltnak tartanám a reális tájékoztatás végett kiemelni ezek közül a megállapítások közül néhányat, melyek pozitívnak minősülnek. Nem tudom, hogy képviselőtársaim észrevették-e ezeket a változásokat, de engedjék meg, hogy néhányra ráirányítsam a figyelmüket.

A kormány által az Országgyűlés elé terjesztett zárszámadási törvényjavaslat köteteinek összeállításával kapcsolatban általánosságban megállapítható, hogy az elmúlt években folyamatosan javuló tendenciát mutat a dokumentum külső-belső összhangja, pontossága. A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Az általános indoklás és annak mellékletei egyezőségére vonatkozóan egyre kevesebb hiányosság állapítható meg. Hasonlóan javul a dokumentumban bemutatott adatok egyezősége az intézményi beszámolók összesített adataival.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó törvényi mellékletek összhangban vannak egymással, a bemutatott adatok között eltérés nem található. Az általános indoklás helyi önkormányzatokra vonatkozó részei összhangban vannak a törvényjavaslat normaszövegével és a törvényi mellékleteivel.

A fejezeti indoklások összeállítását a korábbi évek során tapasztalt hiányosságok és egyes területeken tapasztalható tartalmi javulás együttesen jellemzik, de összességében az információtartalom növekedése és a beszámolók minőségjavulása érzékelhető.

A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés közvetlen bevételei egészében és bevételi nemenként is megegyeztek a pénzforgalomban teljesített összegekkel. A bevételek kimutatása teljes körű, megbízható, valós képet nyújt. A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés közvetlen kiadásai teljes körűek, megbízható és valós képet adnak.

A könyvvizsgálói záradékkal ellátott költségvetési beszámolók a PM zárszámadási köriratában előírt május 28-ai határidőre elkészültek, azokat az Állami Számvevőszék is megkapta. A beszámolókészítés folyamatát, a kiadott intézkedéseket a szabályszerűség, a feladatok szervezettsége jellemzi.

Az OEP is határidőre tett eleget beszámolási kötelezettségének, és az auditált beszámolókat az ÁSZ-nak is megküldte. A beszámolók elkészítését az OEP számviteli főosztálya megfelelően koordinálta, segítette, intézkedett az igazgatási szervek zárlati feladataira, adatszolgáltatásaira. A 2003. évi beszámolókat a könyvvizsgáló az egészségügyi alap esetében is hitelesítő záradékkal látta el.

Úgy gondolom tehát, hogy a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége és prezentációja területén - természetesen az ezzel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre építve - évek óta előrelépést lehet felmutatni. Az ÁSZ véleménye szerint egyértelműen megállapítható, hogy a költségvetési beszámolás technikai színvonala évről évre javuló tendenciát mutat.

Sajnos, nem lehet vitatni, hogy egyes területeken - így többek között a vagyonnyilvántartás szabályaira vonatkozó törvényi előírás teljesítésénél - még vannak hiányosságaink, de figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kifogásolt elszámolási és nyilvántartási szabályok előzmény nélküliek a hazai gyakorlatban, és ezek alkalmazása hosszú évek következetes munkája során válhat teljessé.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu