DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, most egy, az átlagosnál is jóval nagyobb jelentőségű nemzetközi okmány aláírásához kér az Országgyűléstől a Magyar Köztársaság kormánya felhatalmazást. Európa új alkotmányáról van szó, amely az Európai Unió működése számára új keretet teremt, és amely egy sokkal demokratikusabb, átláthatóbb, hatékonyabban működő Európai Unió alapjait rakja le. Teljesen indokolt, hogy a kormány az Országgyűléstől ennek a nagy jelentőségű okmánynak az aláírásához felhatalmazást kér, és ezzel lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlésben zajló vita ismételten felkeltse a közvélemény érdeklődését az új európai alkotmány kapcsán, hiszen meglehetősen keveset beszéltünk ennek a tartalmáról, ennek a jelentőségéről és a lényegéről. Tulajdonképpen nekünk a vita során arra kell választ adni, és abban kell segíteni eligazítani az érdeklődőket, hogy vajon érdeke-e a Magyar Köztársaságnak ez az új európai alkotmány, vajon érdeke-e az Európai Uniónak, hogy egy alapvetően új alkotmányos szerződést fogadjon el. S ha ezekre a kérdésekre választ adunk, akkor ezzel a válaszadással nagymértékben segítjük azt is, hogy a társadalom jobban eligazodjon ebben a meglehetősen bonyolult szerződésben. Ez a kötet (Felmutatja.) tartalmazza az Európai Unió alkotmányát több száz oldalon. Nem egyszerű olvasmány. Nekünk az a feladatunk, hogy ennek a lényegét próbáljuk meg közvetíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon miért került szembe az Európai Unió az alkotmányozás feladatával? Miért kellett megújítani azt az alapszerződési rendszert, amely ezt megelőzően az Európai Unió tevékenységének alkotmányos alapját jelentette? Nem azért, mert valakik szerették volna erősíteni Brüsszel hatalmát. Nem azért, mert valakik szeretnének nagyobb részt kikanyarítani a tagállamok szuverenitásából. Nem erről van szó. Hanem arról van szó, hogy az Európai Unió fejlődésének olyan szakaszához érkezett a kilencvenes évek elején, pontosabban a kilencvenes évtized végén, a XXI. század elején, amely teljesen új feladatokat és új szerepvállalásokat jelentett az Európai Unió számára.

Valamennyien tudjuk, hogy az Unió jelenleg is érvényes szerkezete a maastrichti szerződés alapján alakult ki 1992-ben. Azóta sok minden történt a világban, és sok minden történt az Európai Unióban is. Működik és eredményesen működik a Monetáris Unió, amely egy szigorúbb és fegyelmezettebb gazdaságpolitikai, pénzügy-politikai koordinációt követel meg a tagállamoktól. Az Unió meghirdette a rendkívül ambiciózus lisszaboni folyamatot, amely a tudásalapú társadalom megteremtését tűzte ki célul, és szintén megköveteli a szociálpolitika, a foglalkoztatáspolitika korábbinál sokkal szigorúbb koordinációját. Az Európai Unió nagyobb szerepet kíván betölteni a világpolitika formálásában, hiszen Európának kell hogy legyen szava abban, hogy a világban mi történik, meghatározó szerepet kell ennek formálásában alakítania. Azóta sokkal több közös feladatunk van a nemzetközi szervezett bűnözéssel és a nemzetközi terrorizmussal szemben. És nem utolsósorban az Európai Unió kibővült, és a korábbi 15 tagállamból 25 tagú közösséggé változott, ami természetesen az egész szervezeti-intézményi rendszer átgondolását tette szükségessé. Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ez az alkotmány elsősorban ezeknek a változásoknak a kifejezésére szolgál, és elsődleges funkciója az, hogy ezekhez az új feladatokhoz, ehhez az új szerepvállaláshoz teremtsen alkalmas intézményi rendszert az európai integrációs szervezeten belül.

(10.10)

Nem a demokratikus deficit, nem a bővítés az elsődleges oka az új alkotmánynak, hanem az, hogy az Európai Unió az ezredfordulón kész arra, hogy új, kiterjedtebb feladatokat és szélesebb szerepet töltsön be a tagállamok közösségében és azon kívül is, a nemzetközi politika színterén. Ezért tehát, amikor az alkotmányozás gondolata felvetődött, és a korábbi tapasztalatok, főként a nizzai szerződés előkészítésének tapasztalatai egyértelműen bizonyították, hogy milyen nehéz hagyományos, diplomáciai eszközökkel és módszerekkel nagy léptékű, nagy volumenű reformokat megvalósítani az Unión belül, ezért született az az elképzelés, az a döntés, hogy most szakítani kell a hagyományos módszerekkel, ki kell szélesíteni a döntés kialakításának alapját, be kell kapcsolni a nemzeti parlamentek képviselőit, a nemzeti kormányok képviselőit, az Európai Parlament képviselőit, és így széles alapon kidolgozott reformokat kell összefoglalni az alkotmányos szerződésben. Ez volt az indoka a Konvent létrejöttének, és ezért is lehetett eredményes a Konvent, mert rendkívül széles társadalmi támogatottság övezte a Konvent munkáját, és ez legitimálta a Konvent döntését.

2002. február 28-ától 2003. július 13-áig dolgozott a Konvent - másfél év alatt sikerült kidolgozni az alkotmányos szerződés tervezetét. Ezzel lezárult az alkotmányozás első szakasza, kezdetét vette a második időszak, amely 2003 októberétől 2004. június közepéig tartott. A megtorpanások, kudarcok ellenére végül is 2004 júliusában az Európai Tanács is elfogadta a Konvent által beterjesztett tervezetet. És most itt állunk az alkotmányozás harmadik szakaszában, amikor a nemzeti parlamenteknek, az egyes tagállamoknak kell majd a saját alkotmányos rendjüknek megfelelően megerősíteni az Európai Unió alkotmányos szerződését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nekem az az álláspontom és az a személyes tapasztalatom, hogy a magyar pozíciók, a magyar részvétel ebben az alkotmányozási folyamatban sikeres volt. Nem csak abban az értelemben tartom sikeresnek és eredményesnek, hogy a magyar prioritásokat szinte maradéktalanul lehetett érvényesíteni. És ezt nem lehet az alkotmányozás csak egy meghatározott szakaszához kötni, mert való igaz, hogy a kormány erőfeszítéseinek eredményeként került be a kormányközi konferencia szakaszába a nemzeti kisebbségekre történő utalás az Unió értékei közé, de ennek az előkészítését elvégeztük a Konventben. Számtalan módosító indítvánnyal érleltük meg annak a javaslatnak az előkészítését, amelyet végül is a kormányközi konferencia az olasz elnökség időszakában elfogadott.

Igaza van annak az ellenzéki képviselőtársamnak, aki azt mondja, hogy ez valóban közös siker, ez mindannyiunk közös sikere. Mint ahogy az is mindannyiunk közös sikere, hogy érvényesíteni tudtuk a tagállami egyenjogúság követelményeit, sikerült - másokkal nyilván szorosan együttműködve - elérni azt, hogy az Európai Bizottságban az “egy tagállam-egy tag-egy biztosö elv 2014-ig maradéktalanul érvényes. Úgy érzem, hogy különösen fontos mindez az új tagállamok számára, hogy esetükben a tagállami egyenjogúság maradéktalanul érvényesüljön.

Más értelemben is eredményesnek tartom a részvételt, mert a szokásos belpolitikai konfliktusokon túllépve, azokon felülemelkedve, egységes koncepciót tudtunk érvényesíteni az alkotmányozás folyamatában, hiszen végig kitartottunk amellett, hogy erősödjön, fejlődjön az Unió közösségi jellege, hogy ne kerüljön sor bizonyos közösségi politikák renacionalizálására, és ezek változatlanul érvényesülnek az alkotmányos szerződés szövegében.

Tartalmi értelemben pedig én arra szeretném elsősorban a figyelmet felhívni, és talán ez a válasz arra, hogy vajon érdekében áll-e a magyar embereknek, hogy az Európai Uniónak egy új alkotmányos szerződése legyen: én ennek a válasznak az indokolását elsősorban azzal tudom megkezdeni, hogy ez az európai alkotmány sokkal gazdagabb szociális értékeket tartalmaz, mint bármely más, korábbi nemzetközi dokumentum. Aki végigolvassa azokat az értékeket, célkitűzéseket, amelyeket ez a dokumentum tartalmaz, olyan fogalmakkal és olyan célokkal találkozik, mint az egyenlőség, amely első ízben került egyenlő sorba a szabadságjogokkal, a jogállam értékeivel. Más nemzetközi dokumentumban az egyenlőség nem szerepel ilyen előkelő helyen férfiak és nők között, különböző generációk között. Ez azért fontos, tisztelt képviselőtársaim, mert ez az európai közösségi bíróság szemléletét is meghatározza, hiszen világosan kijelöli, hogy milyen értékek mentén kell az Európai Unió politikáját formálni; vagy a teljes foglalkoztatottság igénye, amely szintén első ízben jelenik meg ebben a dokumentumban.

Másodszor: azért is támogatnunk kell ezt az alkotmányos szerződést, mert egy demokratikusabban működő Európai Uniót valósít meg. Ez elsősorban azt jelenti, hogy nagyobb az Európai Parlament szerepe; hogy megnő a nemzeti parlamentek szerepe az integrációs politika formálásában, hogy a nemzeti parlamenteknek lehetőségük lesz közvetlenül nyomon követni a közösségi jogalkotást, minden dokumentumot közvetlenül megkapnak a Bizottságtól. És ha úgy érzik, hogy átlépné az Unió a szűken vett kompetenciái határait, akkor a szubszidiaritás védelmében eljárást kezdeményezhet.

Biztonságosabb Európai Uniót alapoz meg az alkotmány azért, mert középpontba helyezi a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni küzdelmeket, egyrészt a jogharmonizáción keresztül, az anyagi jogi, eljárásjogi harmonizáción keresztül; új intézmények alapjait is megteremti egyben; és erősíti a gyakorlati konkrét, operatív együttműködést a nemzeti szinten működő bűnüldöző szervek között.

Átláthatóbb az Unió működése, hiszen leegyszerűsödnek a jogi eszközök, az alkotmányos szerződés alapján a 15 féle jogi eszközből 5 marad mindössze. És hatékonyabbá válhat az Európai Unió, hiszen az egyes működési formák leegyszerűsödnek, és ezáltal gyorsabban és könnyebben születhetnek meg az Unión belül a döntések. Jelentős mértékben kiszélesedik az Európai Parlament hatásköre; valóban, ténylegesen társjogalkotóvá válik, megkerülhetetlen tényezője lesz a közösségi jogalkotásnak.

Tehát ezek az elemek, ezek az értékek, ez a tartalom, amely tulajdonképpen sajátos lényegi vonása az európai alkotmányszerződésnek, számomra egyértelművé teszik, hogy a magyarok számára, a Magyar Köztársaság számára ennek az új alkotmányos szerződésnek a tartalma fontos üzeneteket közvetít. Elsősorban az európai szociális modell hosszú távon történő rögzítését tartalmazza ez a dokumentum, amely, azt hiszem, különösen fontos egy újonnan csatlakozó ország állampolgárai, az itt élő emberek számára.

Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, lesz még alkalmunk - és nem lehet rövid 15 perc keretében az alkotmány tartalmi elemzését elvégezni, ez lehetetlen, csak néhány példa felidézésére korlátozódik az ember lehetősége - majd erről vitatkozni, amikor a ratifikációs eljárásra kerül sor az Országgyűlésben, hiszen most csak a felhatalmazást adjuk meg a köztársaság kormányának.

De én ez alkalommal is arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy tegyünk közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a magyar társadalom, a magyar emberek jobban megismerjék ennek az alkotmánynak a tartalmát. Ahogyan képesek voltunk 2002 őszén, 2003-ban közösen beszélni arról - és járni az országot, a különböző parlamenti pártokhoz tartozó képviselők együttesen -, hogy miért jó az, ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, itt az alkalom: ismételjük meg most, fogjunk össze közösen, ellenzékiek, kormánypártiak, és segítsünk abban, hogy a magyar társadalom eligazodjék ebben az okmányban.

Magyarázzuk meg, mondjuk el ennek a lényegét! Azt hiszem, hogy ez megfelel az alkotmány szellemének, és valóban egy olyan közhangulatot tud megalapozni, amely erősítheti ennek az alkotmánynak a pozitív fogadtatását.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu