HEGYI GYULA, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Annyiban mindenképp egyetértek Szájer József képviselőtársammal, hogy megindító érzés ebben a parlamentben immár az Európai Parlament képviselőjeként beszélni.

Tíz évig voltam országgyűlési képviselő, és közel hatszázszor szólaltam föl, de most valahogy másképp készültem erre a beszédre, mert úgy éreztem, hogy valóban nemcsak magam és a választóim, hanem az Európai Parlamentben, az Európai Unióban dolgozó magyarok nevében is beszélek; hiszen nemcsak 24 képviselőnk van ott, hanem immár sok száz vagy több ezer, zömében fiatal munkatárs, aki minden értelemben - munkahelyében, szellemiségében is - immár az új Európa egyenjogú polgára és munkása másokkal.

Az első hetek tapasztalatai az Európai Parlamentben - gondolom, nagyon röviden érdemes erről szólni - azt mutatják, hogy olyan esetben, amikor össze tudtunk fogni nemzeti érdekek, nemzeti ügyek érdekében, akkor nagyon jó eredményt értünk el. Ilyen volt az ismert vajdasági határozat, amelyben a négy, kint képviselt magyar párt egységesen lépett föl. Ilyen volt a verespataki aranybánya elleni tiltakozás, amelyben a környezetvédelmi bizottságban velem együttműködő MDF-s képviselőtársammal, Olajos Péterrel együtt, azt hiszem, eredményesen, idáig legalábbis eredményesen dolgoztunk.

Ilyennek tekintem személyesen azt az élményemet is, amikor az ebben a parlamentben egyébként nem ismert - nem volt képviselő - Járóka Lívia fideszes képviselőtársammal együtt a balkáni térség képviselőinek tartottunk közösen előadást arról, hogy az ifjúság és az oktatás kérdése egy demokráciában hogyan kapcsolódik össze.

Kétségkívül vannak, voltak negatív példák is. Mi ennek tartjuk azt, amikor úgy éreztük, hogy az egyetlen magyar biztost - hiszen Magyarországnak csak egyetlen biztosa van - egyes képviselőtársaink kifejezetten kellemetlen helyzetbe akarták hozni, és a pártügy mintha fontosabb lett volna számukra a nemzeti ügynél. De ezt a témát nem szeretném részletesebben kibontani, a sajtóban, azt hiszem, megfelelő arányban mind a két oldal véleménye megjelent.

Annál fontosabb és ez egy magasztosabb dolog, hogy az európai egység gondolata valamilyen szinten - ha nem is így kimondva - egyidős magával az európai szellemmel. Maga az, hogy az Európa név, az Európa fogalom - más kontinensek nevével szemben, amelyet földrajztudósok később ráaggattak vagy ráírtak -, ez az Európa elnevezés több ezer éves, önmagában is az európai szellem fogalma is az antikvitásból ered. Ebben a tekintetben - nagyon helyesen - az alkotmány önmaga is az antik görög világból eredezteti a demokráciát és a demokráciának egy jogi következményét, magát a demokratikus alkotmányt.

Ilyen értelemben tehát bár nyelvtani és jogi árnyalásnak is tűnik, én alkotmányos szerződés helyett a köznapi életben mégis alkotmányról szeretnék beszélni, mert itt a lényeg az, hogy a 25 európai ország és rajta kívül Európa, Európa nagyobbik része egy demokratikus alkotmányt kap. Reméljük, hogy ezt a 25 országban el is fogják fogadni hol népszavazással, hol parlamenti szavazással, bár e tekintetben talán nem ünneprontás elmondani, hogy bizonyos kételyek is fölmerülnek az emberben egyes országok hozzáállásával kapcsolatban.

Az amerikai köznyelvben political correctnessnek, politikai korrektségnek nevezett új szellemi áramlat jegyében divat lebecsülni, sőt megbélyegezni Európa múltját. Azt hiszem, anélkül, hogy itt valamifajta európai kultúrfölényről beszélnénk, érdemes másképpen gondolkodnunk erről a kérdésről. Kétségtelen, hogy az európai országok, az európai hatalmak súlyos bűnöket követtek el a gyarmatosítás, az inkvizíció vagy a tömegpusztító fegyverek kifejlesztése területén. Európa nagyon sok tekintetben elnyomó hatalomként jelent meg számos más kontinens polgárai, emberei számára.

De ennél, azt hiszem, nagyobbak az európai szellem 2-3 ezer éves eredményei. Az egyéni szabadságjogok, maga a demokrácia fogalma, a római jog, igen, a keresztény kultúra, az emberi jogok, a szociális értékek - hadd mondjam büszkén: számunkra, baloldaliak számára -, a szociáldemokrácia is olyan eredmény, amely Európában született meg, és az egész világ számára valamilyen módon vonzó példa tudott lenni. Nem beszélve azokról a technikai és tudományos felfedezésekről, újításokról, vívmányokról, amelyekkel Európa ajándékozta meg lényegében az egész világot, és amelyekben mi magyarok messze számarányunk fölött vettünk részt tudósainkkal, és erre, azt hiszem, büszkék lehetünk.

Talán nem beszélünk eleget arról, hiszen alkotmányos jogi, politikai viták között élünk, de engedjék meg, hogy ha európai parlamenti képviselőként ebben a Házban először beszélek, hadd mondjak olyan dolgokat is, amelyek nem részei a mindennapi politikai diskurzusnak, pedig joggal beszélhetnénk róluk. Az Európai Unió... - és Európa az egyetlen olyan kontinens, amelyben a szociális jogok valóan garantáltak, többé-kevésbé minden európai polgár, legalábbis az Unió minden polgára számára.

Gondoljunk arra, hogy az amúgy gazdag Amerikai Egyesült Államokban tízmilliók élnek alapvető egészségügyi biztosítás nélkül, és ha betegek lesznek, akkor valóban sokszor az elemi kezelést sem tudják megfizetni a kórházakban. Gondoljunk másfelől arra, hogy az amúgy látványosan fejlődő Kínai Népköztársaságban százmilliók nyugdíjbiztosítás nélkül élnek, és lényegében a család gondoskodására vagy valamilyen egyéni jótékonyságra szorulnak, ha idős korukban munkaképtelenné válnak.

Az európai kontinens az egyetlen, ahol a környezetvédelem valóban kormányzati, nemzeti és uniós ügy, ahol a környezet jövőjéről gondolkodnak olyan módon, hogy előírják, hány százalék legyen a megújuló energiaforrások aránya - ez az Európai Unióban egyébként 12 százalék -, ahol előírják azt, hogy a hulladékot hogyan kell kezelni, ahol előírják azt, hogy az üvegvisszaváltás rendszere milyen legyen; mindezt a jövő tekintetében.

Más kontinenseken vagy más országokban elképzelhetetlen, hogy a jövő nemzedéke környezeti jogairól, tiszta környezetéről ilyen módon gondoskodna akár egy kormány, akár egy nemzetek fölötti szerveződés. Azt hiszem, elmondhatjuk azt is, hogy Oroszország azzal, hogy ratifikálja a kiotói egyezményt, nagy lépést tesz előre azért, hogy környezetvédelmi szempontból a mi európai modellünk része legyen

Ezt talán az MSZP képviselőjeként nem mertem volna így elmondani, de az Európai Szocialista Párt képviselőjeként bátran elmondhatom és vállalhatom, hogy az Európai Szocialista Párt szívből drukkol azért, hogy John Kerry legyen az Egyesült Államok elnöke, és így ebben a tekintetben Amerikában is a nemzetközi együttműködés, a környezetvédelmi értékek elfogadása jobban érvényesüljön, mint eddig. Az Európai Unió támogatja a harmadik világot, a világ éhezőit, a katasztrófák áldozatait. Ez is következik mindabból a szolidaritásból, amely az európai alkotmányban benne foglaltatik. Végül mindenképp el kell mondani, magában az alkotmánytervezetben is szerepel ez a fogalom, hogy az európai kultúra támogatása olyan közös érdeke és értéke Európának, ami szintén ismeretlen más kontinensek polgárai és politikusai számára.

Úgyhogy azt tudom mondani, hogy ha ez az alkotmány elfogadásra kerül, még több okunk lesz arra, hogy büszkék legyünk európaiságunkra. Természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra, de ugyanilyen bátran legyünk büszkék arra is, hogy annak az Európai Uniónak vagyunk a polgárai, amely olyan jogokat ad 450 millió polgárának és nagyon sok bevándorlónak, menekültnek is, amelyek ismeretlenek Európán kívül még gazdag, amúgy prosperáló országokban is.

Az alkotmány szövegezői is szembekerültek olyan új kérdésekkel, amelyekkel a jövőben nyilván ez a parlament is foglalkozni fog: az abortusz, az eutanázia vagy az egyneműek házassága jelenleg a nemzeti törvényhozás része - azt hiszem helyesen -, de a következő években, évtizedekben könnyen előfordulhat, hogy az Európai Unió ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kíván.

Ami az európai alkotmány körüli vitákat illeti, mindenkinek tudnia kell, hogy ezt 25 ország képviselői fogadták el, és a 25 ország politikusai hét nagy pártcsoportban ülnek. Nyilvánvaló tehát, hogy minden betű, minden vessző, minden szó mögött jól kiérlelt kompromisszum húzódik meg.

(11.30)

Itt demokrata fórumos és fideszes képviselőtársaim a keresztény értékek kapcsán hibáztatták az alkotmányt, hogy ezek az értékek nem kerültek be. Szeretném elmondani, nem az ő tájékoztatásukra, hiszen ezt ők pontosan tudják, hanem a közvélemény tájékoztatására, hogy az Európai Néppárt, amelyben a Fidesz és az MDF képviselői helyet foglalnak, maga is teljes mértékben megosztott ebben a kérdésben, és a kereszténység fogalmának beemelése ellen talán leginkább az Európai Néppárt, az európai jobboldali pártfrakció francia politikusai tiltakoztak, hiszen a francia nemzetállam eszménye lényegében és döntően az állam és az egyház szétválasztásából eredt.

Én azt hiszem, hogy a magyar baloldali-liberális kormány nagyon helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy ha az alkotmányba bekerül a kereszténység értéke, akkor ez a kormány semmilyen módon nem tiltakozik ellene, és ez a Magyar Szocialista Párt álláspontja is. Hogy ez a kulturális, vallási és humánus örökség került be, mi természetesen ezt is elfogadhatónak tartjuk, és nyilvánvaló, hogy az egyszer már elfogadott alkotmányszöveget nem lehet megbontani, hiszen akkor soha ebből európai alkotmány nem lenne. Csak zárójelben jegyzem meg - bár magam is keresztény meggyőződésű ember vagyok -, hogy aki az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben jár nap mint nap, látja, hogy a város lakóinak többsége már egy más vallást, az iszlámot követi, és ennek minden látható külső jelével együtt.

Azt gondolom, hogy a kisebbségi jogok beemelése viszont magyar siker, a közös magyar fellépés sikere és eredménye, és nagyon büszkék lehetünk arra, hogy ezt sikerült belevenni. Hozzá kell persze tennem, hogy nem csak magyar kisebbség él Európában; Litvániában, Lettországban vagy Észtországban az ottani orosz kisebbség helyzete nagyon nyugtalanító, és azt gondolom, hogy ha a kisebbségi jogokat tiszteljük, akkor, mondjuk, a lettországi orosz gyerekek jogát is el kell fogadnunk az anyanyelvi oktatásra, és természetesen az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokban is fel kell lépnünk a kisebbségi jogokért. Helyesen tettük, hogy a Vajdaság kapcsán Szerbiától az Európai Unión keresztül meg is követeljük ezeknek a kisebbségi jogoknak az érvényesítését úgy a magyar, mint a más szerbiai kisebbségekkel kapcsolatban.

Mindenképpen ezen ugyan túl vagyunk, és talán nem helyes, ha egy képviselő beszél erről, de a magyar külpolitikának sikerült elérni, hogy 24 képviselőnk van az Európai Parlamentben, annyi, mint a hozzánk hasonló nagyságú nyugat-európai országoknak. Önálló magyar biztos - ez is kérdéses volt sokáig. Sikerült elérni, hogy a következő öt évre magyar biztos legyen. Ezt is az alkotmány garantálja. A szavazati súlyunk a Tanácsban: azért ebben a mintegy százéves épületben talán érdemes megemlíteni a közvélemény tájékoztatására, hogy az úgynevezett szavazati súlyt tekintve Magyarország egyenrangú Portugáliával vagy Görögországgal, és míg Magyarország szavazati súlya 12, addig Ausztriáé csak 10. Azok, akik tervezték ezt az épületet a bécsi parlamenttel mintegy versengve, nemigen gondolták, hogy lesz idő, amikor szavazati súlyunk Európa döntéshozatalában nagyobb lesz, mint Ausztriáé. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ez egy olyan versengés lenne, aminek ez a végcélja.

A magyar kormánynak, azt hiszem, egész Magyarországnak három célja volt az európai alkotmány elfogadásával, túl azon, hogy a saját alkotmányos értékeink belekerüljenek: hogy az Unió hatékonyan működjön, hogy a tagállamok - nagyságukhoz mérten természetesen - egyenjogúak legyenek, és hogy a kisebbségek védelme bekerüljön az alkotmányba. Ha ezt az alkotmányt elfogadják, akkor az Unió hatékonyabban fog működni. Ezt a célt elértük. Az előbb említett szavazati súllyal sikerült elérnünk azt, hogy Magyarország megfelelően részt vegyen a döntéshozatalban. A kisebbségek védelme pedig egyértelmű sikernek tekinthető.

Az alapjogi chartát is beemeli az európai alkotmány. Kritikusan és önkritikusan el kell mondani, hogy számunkra, baloldaliak számára elég gyenge benne a szociális értékek képviselete. Keményebb szociális jogokat szívesebben fogadnánk. A környezetvédelem megjelenítése hatékonyabb lehetne, sokkal inkább meg lehetne követelni az európai államoktól a környezet védelmét. Azonban éppen a kompromisszum nevében, ha másoktól elvárjuk, hogy kompromisszumot fogadjanak el, nyilvánvaló, hogy a szocialista-szociáldemokrata pártok nem örömmel, de ebben a formában elfogadják a szociális jogok minimális védelmét.

Ami a népszavazást illeti: a Szocialista Pártnak az a véleménye, hogy a népet képviselő parlamenti, országgyűlési képviselőknek kell ratifikálni ezt az alkotmányt. 2003-ban több mint 80 százalékot kapott az uniós csatlakozás gondolata, a 2004-es választáson több mint 90 százalékot kaptak a Magyarország uniós tagságát támogató politikai pártok, nevezetesen a négy parlamenti párt. Ilyen értelemben tehát az alkotmány ratifikálására ennek a parlamentnek minden erkölcsi-politikai joga és felhatalmazása megvan.

Végül egy gondolat, mivel már csak nagyon kevés időm van: azt hiszem, hogy hosszabb távon érdemes elgondolkodni azon is, hogy hogyan szeretnénk tovább bővíteni az európai integrációt, nem fizikailag, újabb országok felvételével, hanem intézményileg, szellemiségében. Ebben a tekintetben még a Szocialista Párton belül is nyilván lesznek tisztázó viták, én azonban azt gondolom, hogy a magyar baloldal, a magyar progresszió abban érdekelt, hogy az Európai Unió minél inkább szoros integrációvá alakuljon, a demokratikusan választott Európai Parlament minél több hatáskört kapjon, általában a demokratikus döntéshozatal minél erősebb legyen, és minél inkább egységes Európában éljünk.

Végül pedig, elnök asszony, ha megenged 30 másodpercet, mindenképp szeretném megemlíteni azt, hogy ennek az alkotmánynak a megszövegezésében Vastagh Pál képviselő úrnak hihetetlen sok munkája van, az Európai Konventben dolgozott, szeretném megköszönni ezt neki. A más pártok iránt való tisztelet jegyében szeretném mondani, hogy Martonyi János, Szájer József, illetve a kormány részéről Balázs Péter is sokat dolgoztak azért, hogy ez az alkotmány elénk kerüljön.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu