KOCSI LÁSZLÓ, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés napirendjén ismét valóban egy rendkívüli jelentőségű európai uniós tárgyú előterjesztés van, amit most kezdünk megtárgyalni. Az elmúlt másfél év ugyan bővelkedett uniós tárgyú parlamenti előterjesztésekben: elég utalni a Magyarország uniós tagságáról szóló népszavazásra, a csatlakozási szerződés aláírásáról, megerősítéséről és kihirdetéséről szóló határozati, illetve törvényjavaslatokra. Ezek az előterjesztések a Magyarország uniós tagságához szükséges alkotmányos lépéseket jelentették. A szóban forgó mostani javaslat nem az uniós tagságról rendelkezik, hanem az Unió jövőbeni működéséről szóló alkotmányos szerződés a tárgya.

Az Országgyűlés európai integrációs ügyek bizottsága ez év szeptember 28-ai ülésén az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírásáról szóló H/11434. számú határozati javaslatot első helyen kijelölt bizottságként megtárgyalta, és általános vitára bocsátását egyhangúlag támogatta. Egyhangúlag támogatta, mert közös munkáról, közös sikerről van szó.

Emlékeztetőül hadd mondjam el, hogy a kormányközi konferencia lezárásaként ez év június 17-én az Európa Tanács fogadta el a szóban forgó szerződést. A tárgyalások folyamán a kormány mindvégig törekedett a diplomácia eszközeit igénybe véve, a pártok képviselőivel egyeztetett magyar álláspont minél hatékonyabb képviseletére. A magyar érdekek jelentős részét sikerült érvényesíteni a kormányközi konferencia alatt.

A magyar szempontból fontos eredmények a következők voltak. A kisebbségi jogok az Unió értékei közé kerültek; a megerősített együttműködéshez való későbbi kapcsolódást - így akár a mi kapcsolódásunkat is - az Unió saját eszközeivel is elősegíti majd; az Európai Bizottságba 2014-ig minden tagállam küldhet tagot; a Tanács új elnöklési rendszere szintén a tagállami egyenjogúság alapján biztosít lehetőséget Magyarország számára az elnökség két másik tagállammal történő ellátására; továbbá a védelmi politika területén szorosabb együttműködésre nyílik lehetőségünk.

Az alkotmányszerződéssel új Unió jön létre, amely az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéssel és az Európai Unióról szóló szerződéssel létrehozott Európai Közösség, illetve Európai Unió jogutóda. Az új Európai Unió jogi személy lesz, melynek alkotmányszerződése egységbe foglalja az Unió működésével kapcsolatos, jelenleg hatályos alapszerződési rendelkezéseket, illetve felváltja azokat.

A javaslat elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt az Európai Unió alkotmányszerződésének aláírására, amelyre ez év október 29-én, Rómában kerül sor. Ez azért tekinthető különleges helyzetnek, mert a kormány egyfajta gesztusként felhatalmazást kér az Országgyűléstől az aláírásra, holott nemzetközi és hazai jog alapján a kormány képviselője parlamenti felhatalmazás nélkül is jogosult lenne a szerződés aláírására. Mégis, az alkotmányos szerződés jelentős volta miatt a kormány indokoltnak tartotta a felhatalmazásra vonatkozó kérelem előterjesztését. Ilyen felhatalmazást a kormány legutóbb a csatlakozási szerződés aláírására vonatkozóan kért az Országgyűléstől. Miután október végén Rómában aláírja a kormány az alkotmányos szerződést, beterjeszti az Országgyűlés elé megerősítés, ratifikáció céljából. Hazánkban ugyanis a ratifikáció az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, eltérően egyes más tagállamoktól, ahol alkotmányos előírás miatt népszavazás dönt a szerződés ratifikációjáról.

Mint mondtam, bizottságunk egyhangúlag döntött a támogatásról, biztosította a kormányt, mégis felmerült a vitában egy kezdeményezés. Erről államtitkár úr már szólt. Ezt az egyhangú támogatást, ezt a már-már művi és gyanús, a külső szemlélő számára szokatlan egyetértést életszerűvé fogja tenni nyilván az a vita, amely e kezdeményezés körül kialakul. Erről a kezdeményezésről azonban fideszes képviselőtársam beszél majd a kisebbségi vélemény előadásakor.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)

Forrás: parlament.hu