KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha már ilyen szerencsésen alakult a felszólalás rendje, hogy akkor rögtön válaszolnék Szabó István képviselő úrnak arra a kérdésére, hogy vajon, miért nincs a költségvetésünkben a vakok és gyengén látók, illetve a határon túli magyarok informatikai támogatása.

Van a költségvetésben, csak a költségvetést olvasni is tudni kell. A kormány úgy döntött, hogy ezeket a feladatokat egy helyen kezeli úgy, hogy ugyanakkor a szaktárcák szakmai munkája megjelenik az egyes területeken. Tehát a fogyatékossággal élők ügyét a Göncz Kinga által vezetett minisztériumban kezeli a kormány, és idetartozik majd a vakok és gyengén látók, illetve egyéb fogyatékossággal élők informatikai támogatása, például az az internettámogatás, amit az idén meghirdettünk, és idén támogatjuk a gyengén látókat, vakokat.

Ugyanígy a határon túli program folytatódik tovább természetesen, de egy területen összpontosul a kormányzaton belül, mint ezeknek a feladatoknak az irányítása, és úgy tartottuk célszerűnek, hogy akkor ezen keresztül valósuljon meg. Egyébként kiemelt területe volt eddig is és lesz a jövőben is az informatikai területen a határon túli feladatok rendezése.

Ez összességében azt jelenti - ahogy az előbb is elmondtam már a beszéd elején -, hogy az IHM idén mintegy húsz programra 23 milliárd támogatást kap, ebből rendezzük a programjainkat, 18 milliárd saját bevétellel; egyébként 41 milliárdos a tárca büdzséje.

Ami a 2002-es összehasonlítást jelenti, az IKB alapvetően osztogató, halat osztogató politikát folytatott, nem is nagyon eredményezett növekedést abban a két esztendőben a hazai internethasználat. Mi a halak helyett hálót adunk, világhálót, illetve a versenyen keresztül olcsóbbá tettük az internet- és a telefon-hozzáférést. Míg 1998-2002 között minden esztendőben növekedtek a telefontarifák és az internettarifák, 2004-ben, először a rendszerváltás óta csökkennek a tarifák, 25 százalékot meghaladó mértékű internettarifa-csökkenés is volt a “dial upö-ban, 2005-től pedig azt tudjuk ígérni, éppen a verseny hatására, hogy minden évben évi 15 százalékkal csökkenni fog elsősorban a széles sávú internet-hozzáférés havi díja. Ez azt jelenti, hogy 2006-ban biztosan 7 ezer forinton már lehetséges lesz széles sávú internethez jutni.

Adókedvezményt vezetett be ez a kormányzat azért, hogy akik valamilyen módon képesek arra, hogy saját maguk hozzájárulásával is segítsék azt, hogy több számítógép vagy internet legyen a családokban, azok az adójuk egy részének leírásával már 60 ezer forintban tudtak ilyen támogatáshoz jutni. Ezzel valóban megdupláztuk az elmúlt időszakban az internetezők számát.

De az igazságosabb és versenyképesebb Magyarországnak feltétele, hogy mindenki hozzáférhessen ezekhez a szolgáltatásokhoz, ezért új közmű-, új közszolgáltatás jön létre Magyarországon, ez pedig a közháló. A XXI. század közműve az az intelligens hálózat, amelyen keresztül valamennyi általános és középiskolát széles sávban elérünk, ezen valósul meg az Oktatási Minisztérium digitális forradalma az iskolákban, a digitális tananyag és az új oktatási kultúra révén, ami több tízmilliárdos beruházást és tananyagfejlesztést igényel. Ezen a közhálón, illetve a közhálóhoz kapcsolódó I2F-programban kapnak az egyetemek és kutatóhelyek széles sávú hálózatot, ehhez kapcsolódik ez a bizonyos I2F-program és a Tudományos Akadémia egy sor kutatás-fejlesztési programja.

Összefogjuk majd ebben a közhálóban a kórházakat és a rendelőintézeteket, amelyen az egészségügyi szolgáltatás korszerűbb tud lenni, hiszen több egészségügyi intézményben - és nem csak kísérleti jelleggel - jöhet létre az a helyzet, hogy egy-egy intézetben elvégzett vizsgálat... - akár több intézményben is lehet konzíliumot ülni egy vizsgálaton, hogy a leggyorsabb és a legkorszerűbb ellátást kapják majd azok, akik a kórházi vagy rendelőintézeti ellátásra jelentkeznek.

Ugyanúgy a közháló keretében 2006-ig az összes jelentős könyvtárat, múzeumot és művelődési házat széles sávú hálózattal látjuk el, ezzel a kultúrának egy olyan új világát teremtjük meg, ahol egyenlő hozzáférést tudunk biztosítani a közös tudásvagyonhoz, a magyar kultúrához.

Ehhez kapcsolódik más tárcák révén a nemzeti digitális adattár program, együtt a kulturális tárcával, ahol kulturális örökségünk és nemzeti tudásunk adattára mindenki számára elérhető lesz, vagy a nemzeti audiovizuális archívum, amelyről szóló törvény nemsokára a parlament előtt lesz, és amely biztosítja, hogy film és egyéb audiovizuális kulturális értékeink is mindenki számára közkinccsé váljanak.

De az önkormányzatok is ezen a közhálón lesznek rajta - mint a XXI. század modern közművén -, és ezen keresztül lehet biztosítani azokat az elektronikus szolgáltatásokat, ami egy modern államhoz hozzátartozik. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a hálózat, ez a megoldás, ami piaci alapon működik, nem állami tulajdonú hálózat, olyan korszerű hálózat, amely más országok hálózatfejlesztési vagy közműépítési szándékaival is találkozik, és a napokban Indonéziában kezdődik egy ilyen kísérleti hálózat építése a magyar szakemberek know-how-ja, tudása alapján, és Erdélyben Hargita megyében épül hasonló hálózat vagy annak terve, most ebben a pillanatban, szintén ugyanezen magyar szakemberek munkája révén.

(17.00)

A másik nagyon fontos dolog - hogy ne csak a hálózatról beszéljünk -, hogy ezek az elektronikus szolgáltatások, amelyeket elősegít ez a közös új közmű, elérhetők is legyenek.

Az e-Magyarország pontok mintegy 1,2 milliárd forintos költségvetéssel azt a célt szolgálják, hogy a XXI. század közművén a közkutak legyenek. Azok az ingyenesen elérhető pontok, ahol mindenki ingyen vagy nagyon kedvezményesen, szakmai segítséggel hozzáférhet a korszerű szolgáltatásokhoz. Minden településen az a kormány szándéka, hogy 2006-ra gyakorlatilag minden valamilyen közintézménnyel rendelkező településen ott legyen az e-Magyarország pont. Ez lehetőség az elektronikus ügyintézésre, lehetőség az új szolgáltatások igénybevételére. De nem csak lehetőség.

Szeretném mondani, hogy ebben a pillanatban is ezen a hálózaton már elérhető a Munkaügyi Minisztériummal közösen kidolgozott EMMA programunk, azaz a munkaügyi nyilvántartás és információs rendszer, vagy az agrártárcával közösen az agrárium több szolgáltatása megjelent ezen a hálózaton. 40 ezer termelő, 40 ezer kis-, magántermelő a regisztrálását, az európai uniós támogatáshoz szükséges blokktérképét ezen a ponton, az e-Magyarország ponton keresztül intézte el. Elképzelhetetlen lett volna szerintem egy évvel ezelőtt, ha azt mondjuk, hogy 40 ezer egyéni termelő fölkeres egy e-Magyarország pontot, és az interneten keresztül fogja magát, illetve a termelési térképét regisztráltatni az Unió felé. És ez történt, mint ahogy termelői támogatást több mint 20 ezer kistermelő kapott, 3,5 milliárd forintnyi banki támogatást úgy az e-Magyarország pontokon keresztül történő ügyintézésben, hogy nem is kellett megjelennie a banknál.

Tehát ezek valódi történetek, igazi szolgáltatások, és aki egyszer kipróbálta egy kistelepülésen, az világosan érti, hogy ez a jövő útja. Mint ahogy a DoktorInfót is föl fogjuk tenni, és az európai uniós pályázatokról szóló információs rendszer már elérhető. Civil alapon, teleházakon, könyvtárakon, szociális otthonokban, kórházakban, vagy akár egyházi intézményekben vagy vállalkozóknál valósul meg ez. Ez a modern falu, az élhető falu programja, amit az informatikai tárca és a kormány kíván kínálni. És a Jövő Háza programot emelném még ki, azt a programot, amely a XXI. századi magyar jövőképnek az egyik megtestesítője, és egyúttal segítség mindazok számára, akik számára talán az otthon környezetében még nem ismerhető meg a legkorszerűbb technológia és a jövő világa. Reménykedünk, hogy Budapesten, a Jövő Házában, ebben az intézményben több százezren ismerhetik meg a legkorszerűbb technológiákat, kultúrát interaktív módon, egy kicsit a jövőbe tekintve.

És természetesen a hazai kis- és középvállalkozások és a szolgáltató állam egymásra építve tudja kiépíteni azt az új, korszerű elektronikus szolgáltatási piacot, ami a versenyképes Magyarország kulcsa. Több hazai kis- és középvállalkozás külpiaci versenyképességét próbáljuk biztosítani 400 millió forintos támogatás keretében. Szeretném megint csak elmondani, hogy az ilyen szempontból legerőteljesebb versennyel rendelkező piacon, az Amerikai Egyesült Államokban nyitottunk olyan intézményt, központot, technológiai központot, amelyen keresztül a magyar szoftver kis- és középvállalkozásoknak próbáljuk a piacra lépését segíteni. Az elmúlt hétről már egy ilyen sikeres együttműködésről, közös vállalkozásról adhatok számot, de 12 olyan nyertes pályázatunk van, amelyek a közeljövőben számíthatnak sikerre.

Hasonlóan fontosnak tartom, hogy az európai uniós támogatási rendszerben is a tárcánk nagyon komoly támogatási forrásokat tudott és tud a következő esztendőben biztosítani az európai uniós támogatásokhoz adott magyar hozzáadott forrás révén. Ennek révén mintegy 8 milliárd forintnyi támogatást kapnak az önkormányzatok, hogy az elektronikus szolgáltatáshoz szükséges informatikai fejlesztéseket elvégezzék. Ezek azok a programok, amelyekkel szeretnénk elérni, hogy a XXI. század Magyarországa valóban egy modern, információs tudásalapon kiépülő Magyarország legyen.

Köszönöm szépen. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Control-Alt-Delete-tel…)

Forrás: parlament.hu