BECSÓ ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Legutóbbi fogadóórámon felkeresett Vincze László úr, Mátraszele település polgármestere, és egy nagyon fontos kérdésben kérte aktív közreműködésemet. Gondolatait, problémáit egy levélben is összefoglalta, amelynek tartalmát most megosztanám önökkel.

“Tisztelt Képviselő Úr! Az elmúlt napokban szomorúan értesültem a médiákon keresztül arról, hogy a 2005-ös költségvetési törvényjavaslatban a nevelési-oktatási intézmények normatív támogatása a többcélú kistérségi társulásban is megfogalmazott elvek szerint történne.

Mátraszele község Nógrád megyében, a megyeszékhely Salgótarjántól 13 kilométerre található, lakosainak száma 1050 fő. 1974-ben a település önállósága megszűnt, több fontos dolog mellett az általános iskola felső tagozata is a közös tanács székhelyközségére, Kazárra került. A változtatásra az 1990-es önkormányzati választás adott lehetőséget, amelynek következményeként a falu nemcsak önálló lett, de visszahozta gyermekeit is akkor, amikor az iskola felső tagozatát újraindította. Jelenleg egy másik, minden szempontból előnyösebb településsel, illetve településekkel körjegyzőségben vagyunk - Mátraterenye és Nemti - úgy, hogy az oktatási-nevelési intézményeink önállósága megmaradt.

Az elmúlt rendszer iskola-összevonásokat és -bezárásokat érintő intézkedései lassan gyógyuló, mély sebeket ejtettek nemcsak Mátraszelén, hanem több száz más kistelepülésen is. Megtörtént mindez annak ellenére, hogy a gyermekintézmények, a gyermekek jelentik a falvak életében a jövőt, a megtartó erőt, szerepük a helyi kultúrában és kulturális életben meghatározó. Elősegítik a civil és társadalmi élet fejlődését, lokálpatriotizmusra nevelnek, az intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak pedig a helyben lakó értelmiségiek többségét alkotják.

A manapság pedagógiai értelemben vett, gyakran hallott angolszász módszer és az e típusú regionalitás elve az ottani és nem a magyar nemzeti sajátosságokra épül. Ha ez nem így lenne, akkor nem tudtunk volna e mértékben évszázadokon keresztül a világ szellemi tőkéjének meghatározó szereplői lenni, de bizonyára nem ünnepelhettük volna ezeréves megmaradásunkat sem.

Mátraszele településen 1990 óta vagyok polgármester, de a jövőre nézve a település megmaradása és fejlődése érdekében kifejtett eddigi munkánk romba dőlni látszik. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős erőfeszítéseket tettünk az itt élő emberek életkörülményeinek javítása érdekében, de a lényeg hiányozni fog. Az intézménybezárások beláthatatlan következményeivel kell számolnunk nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is abban az esetben, ha a parlament az idevonatkozó törvényt elfogadja. A kistelepülésekre nézve hatása romboló, messze nem gondol a falvakban élő emberek igényeire és jogaira, a gyermekek jogaira, bár cinikusan azt is mondhatnám, hogy ők még szavazásra nem jogosultak.

Az előzőekben felsoroltakon kívül megítélésem szerint sérti az alkotmányt és az önkormányzatiságot is. Ezért arra kérem önt, hogy a magyarországi kistelepülések jövője érdekében tegyenek meg mindent azért, hogy a falvak jövőjét ily módon befolyásoló törvényt a tisztelt Ház ne alkosson. Mielőbbi intézkedését és válaszát várva, köszönettel és tisztelettel: Vincze László, Mátraszele település polgármestereö.

Ezt a levelet nemcsak nekem juttatta el a polgármester úr, hanem eljuttatta Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor úrnak, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének, Pokorni Zoltán úrnak, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnökének és Dávid Ibolyának, a Magyar Demokrata Fórum elnökének. Én tisztelettel szeretném kérni a szocialista kormányt, hogy tekintse egyenrangú állampolgárnak a vidék településein lakó embereket, és ne büntesse őket azért, mert nem városban laknak.

Úgyhogy tisztelettel szeretném kérni a kormány jelen lévő képviselőjét, államtitkár urat, hogy sorakozzon fel a polgármester úr kérése mögé, és támogassa ezen kezdeményezést.

Forrás: parlament.hu