DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ugyanazt a költségvetést olvastuk, sajnos. Áttanulmányoztuk, a hét végi szomorú ünnepet az emlékezésen túlmenően munkával töltöttük, és a holnap déli határidőig a módosító indítványok beérkeznek önökhöz.

Miniszterelnökük délután, aki egyébként azzal szokott kérkedni, hogy ő '56 után született, a pártelnökükkel együtt - mintha az érdem lenne, és alap lenne arra, hogy bárminek vagy a magyar történelemnek bármelyik értékét eltagadják vagy attól elhatárolódjanak - azt feszegette, hogy mondjuk meg, mit kell csinálni, és akkor majd minden rendben lesz.

Vállalkozunk erre a feladatra, államtitkár úr, csak önök is vállalkozzanak arra, hogy a mi javaslatainkat érdemben megvizsgálják, mérlegre teszik, lelkiismeretesen végiggondolják, és utána azokat, amelyek az ország érdekében a különböző szektoroknak teremtenek fejlődési lehetőséget, fogadják el. Ez a megoldás, ilyen egyszerű. A miniszterelnök úrnak ezt magától is tudnia kellene. Ehhez tényleg nem kell kádkőgyárosnak lenni, hogy ilyen egyszerűen átlássa ezt a helyzetet.

Az ellenzéknek egyetlen lehetősége van: módosító indítványokkal helyre tenni azt a romhalmazt, amit önök ide a Ház asztalára betoltak. Igyekezni fogunk, és remélem, hogy valamelyest javítani tudunk, mert nekünk az ország boldogulása, az emberek jóléte, fejlődése, nyugalma, biztonsága és az önkormányzatok működőképességének megőrzése az érdekünk. Nem vagyok biztos benne, hogy odaát is ugyanígy gondolkoznak, az önök portáján.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu