MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 2005-ös költségvetése a gyarapodó, modernizálódó Magyarország költségvetése; az első költségvetés, amely csak az EU-forrásokkal együtt értelmezhető. Az államháztartás kiadási oldalán 13 025 milliárd forintot találunk, amely éppen 625 milliárd forinttal több, mint amit az idei évben elkölthettünk. Fő céljait tekintve a gazdaság teljesítőképességének növelését, az igazságosabb közteherviselést, az igazságosabb, szélesebb rétegekhez eljutott lakástámogatást és a munkahelyteremtést helyezte célkeresztjébe. Ezen keresztül a rászorulók több segítséget kapnak, és egy picit több toleranciát vár azoktól, akik jobban élnek.

Áttekintettem a Fidesz képviselői által beadott módosításokat, és az alábbiakat szűrtem le. A Fidesznek érdemi, valós költségvetési forrással alátámasztott módosítása nincs. Ez azt jelenti, hogy nincs koncepciójuk. A Fideszben nincs egyeztetés, ugyanis van olyan, hogy hatvan-hetven képviselő használta fel ugyanazt a forrást saját céljának a megvalósítására. Nincs egység, nincs irány, hisz néhány képviselő elvesz az egyik előirányzatból, míg egy másik ellenzéki képviselő hozzáad ugyanahhoz. Mindezekkel együtt elmondható, hogy a fideszes képviselőknek vannak álmaik, azonban ezek is csak virtuálisak, nem létező pénzzel finanszírozott költségvetési előirányzatokat módosítanak. Ez nem költségvetési kategória, hanem Rodolfó bűvésziskolája.

Hadd mondjak néhány példát! Az általam áttekintett mintegy nyolcszáz darab ellenzéki módosító indítvány összesen 103 milliárd forint költségvetési forrást csoportosít át. A 103 milliárd költségvetési forrásból 1016 milliárdot csoportosítanak át, tehát az ellenzéki képviselők mintegy 905 milliárdos forrás nélküli költségvetés-átcsoportosítást valósítottak meg a költségvetési módosítás alkalmával. Nem vitatkozunk a célokkal, nem vitatkozunk azzal, hogy EU-konform vágóhidakat kell támogatni, hogy Áder úrnak az enesei sportcsarnok építését kell támogatni, hogy a székesfehérvári Arany János Iskolát vagy nemzeti emlékhelyet fel kell építeni, fel kell újítani. Azzal sem vitatkozunk, hogy Latorcai János a borutak állami támogatását kívánja növelni, vagy hogy dr. Rákos Tibor a hegyközségeket szeretné jobban támogatni. Ezekkel nem vitatkozunk, csak nem létező pénzből nem lehet forrásokat teremteni.

Nézzünk néhány módosítást! A Fidesz nem szereti a közbeszerzést. Ezt igazolja az, hogy nemcsak a Közbeszerzések Tanácsára beállított 225 millió forintot vonnák el teljes egészében, hanem annál még 50 százalékkal többet, 340 millió forintot. Ebben Selmeczi Gabriella és Gógl Árpád tüsténkedik leginkább. Lezsák Sándor első független felindultságában úgy gondolta, hogy nincs szükség a Magyar Távirati Irodára, és az MTI-re beállított 2 milliárd 150 millió forintból 2 milliárd 200 milliót tudott egy soron elvonni. Azt mondjuk, hogy az önkormányzatokra kevés pénz van, és ezt halljuk a Fidesz képviselőitől is. Ezek után elég furcsának találtam, hogy a helyi szervezéshez és intézkedéshez kapcsolódó feladatok címszó alól a 25 milliárd forintból 54,6 milliárdot tudtak elvonni Varga Mihály és társai. Ugyanide tartozik az önkormányzatok, kistérségi társulások normatív működtetési támogatása is, ahol a 9 milliárd forintból 15,5 milliárdot vont el Varga Mihály és csapata.

Folytathatnám a sort, mert vannak sokkal szebb példák is ezeknél. Például a nemzeti ünnepek támogatása - 568-610. pontok alatt, tehát körülbelül negyven módosító indítvány - vonatkozásában Dorkota Lajos, Kékkői Zoltán, Demeter Ervin, Arnóth Sándor vagy Farkas Sándor urak az 1,2 milliárd forintból 19 milliárdot csináltak. Ennél még érdekesebb a lakossági tájékoztatás rovat - a 611-689. pontokban szereplő módosító indítványok -, ahol a másfél milliárdból közel 55 milliárd forintot csináltak, vagyis harminchatszorosát. Erre a virtuális forrásra támaszkodva szeretne építkezni Arnóth Sándor, dr. Vitányi István, Lengyel Zoltán, Balsay István és Gógl Árpád is. (Balsay István: Mi a te programod?)

A kormány informatikafejlesztésre beállított 2,5 milliárd forintos keretéből mintegy 6,5 milliárdot tudtak átcsoportosítani fideszes képviselőtársaim. Ennek némileg ellentmond, hogy Rogán Antal – igaz, egyedül - ezt támogatta volna.

(10.10)

Nagyon érdekes sor volt, amikor a 35 milliós korrupcióellenes cselekvési programra beállított 35 millióról láttam, hogy még abból is 40 milliót elvont Lengyel Zoltán, Domokos László vagy Kékkői Zoltán, a 702-712. számú módosító indítványokban.

Azért szeretnék jó példát is mondani, mert úgy teljes a kép, ha jó példákat is mondunk. Például Horváth Csaba a 732. sorszám alatt a fegyveres testületeknél hősi halált haltak családtagjainak kíván 10 millió forintot nyújtani.

Látszik, hogy Varga Mihály úr volt pénzügyminiszter, hiszen ő nem kis számokkal dolgozott, hanem komoly tízmilliárdos, százmilliárdos tételeket csoportosított át, hiszen a miniszterelnökség 23 milliárdos költségvetési fejezetéből 166 milliárdot tudtak elvonni. Itt megemlíthetném a Kósa Lajos és Halász János párost, vagy Kontrát Károlyt, Varga Mihályt. Kontrát Károly 17,3, Varga Mihály 31, Kósa és Halász urak több mint 40 milliárdot tudtak ebből a 23 milliárd forintból átcsoportosítani.

Úgy gondolom, jó módosító indítvány a Moszkva tér felújítása. Ebben volt még egy pozitív elem, hogy senki nem javasolta a Moszkva tér átkeresztelését.

Font Sándor, aki mindig az adóemelésről beszél, egyszerűen oldotta meg a Gazdasági Minisztérium mozgásterének bővítését, amely 17,4 milliárd forrásbővülést tartalmaz: egyszerűen 17,4 milliárddal megemelte a személyi jövedelemadó-bevételeket. Mi más ez, ha nem adóemelés?

Népszerű, bár nem létező forrás az ellenzéki képviselőknél az igazságügy. Az igazságügyi fejezet 3,4 milliárdjából 18,3 milliárdot, közel a hatszorosát tudták elvonni ellenzéki képviselőtársaim az 1072-1108. számú módosító indítványaikban. Dr. Pap János felújítaná Mosonmagyaróvárt 11,5 milliárd forintból, ezt elvonja az országos útfejlesztési alapból, népszerű nevén az ÚFCE-ból, közben Varga Mihály, Fónagy János, Tállai András és Domokos László ugyanezt megnövelné. Szóval teljes a káosz.

Felelőtlen, senki mást figyelembe nem vevő módosításokat adott be Kósa Lajos Halász Jánossal. Persze tudom, hogy ez Debrecennek jó lenne, de csak Debrecennek 49 milliárdos átcsoportosítást valósítottak meg az 1012., 1024., 1228. számú - és sorolhatnám - módosító indítványaikban.

Fónagy János egy reális, és azt gondolom, hogy támogatható módosítást adott be például az autóbusz-rekonstrukcióra az 1260-as módosító indítványában, ez 450 millióval növelné az autóbusz-rekonstrukcióra fordítható pénzek összegét.

Érdekes volt, amikor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 3 milliárdjából vettek el 80 milliárdot ellenzéki képviselők, Lengyel Zoltán és csapata önmagában 5 milliárdot, Gógl Árpád úr 2,5 milliárdot, a Halász-Kósa páros 6 milliárdot tudott ebből a 3 milliárdból saját céljaira felhasználni.

Dr. Pap János módosításaiból az látszik, hogy a Fideszben nem szeretik a decentralizált, helyben eldöntött pénzeket, ők azt szeretik, ha a vezér dönt el mindent. A területfejlesztésből vett el Pap János, a decentralizált pénzből, a 18,9 milliárdból 18 milliárdot. Mi ezt nem így gondoljuk. Mi azt gondoljuk, hogy igenis, a területen, a megyékben, városokban kell eldönteni.

A miniszterelnök úr ki volt téve mindenféle módosításnak. A miniszterelnök, illetve a Miniszterelnöki Hivatal reprezentációs keretének 500 milliójából sikerült 4,5 milliárdot, a kilencszeresét elkölteni. A külügyi kommunikáció 300 milliójából 7 milliárdot, azonban számomra csúcs volt, amikor Szűcs Lajos gyöngyszemét megláttam, az 1672-es módosítást, amely a külügyi kommunikáció 300 milliós kiadási előirányzatából egy soron levont 500 milliót, tehát mínusz 200 millióval lett tervezve a külügyi kommunikáció szerinte, általa.

Igen furcsának tűnt, amikor Németh Zsolt és dr. Kelemen András vagy dr. Gruber Attila módosításait néztem, az 1693., 1694., 1696-os módosításokat, amelyek a határon túli magyarság oktatási és kulturális támogatásából, 7,2 milliárdból vontak el 9,5 milliárdot. Azért is furcsa, mert itt napirend előttiben Németh Zsolttól egészen másokat hallottam; ezek szerint mást mond és mást tesz.

Mintegy 130 milliárdos forrást teremtett a Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Tállai és Domokos csapat az adósságkezelés kamatelszámolásából. Úgy látszik, hogy ők már beszéltek Járai Zsigmonddal, és 4-500 százalékpontos kamatcsökkenés várható? Ezt csak úgy felteszem kérdésként.

De a nemzeti kulturális minisztérium sem maradt ki a szórásból, az audiovizuális archívum felállítására beállított 5,6 milliárdból 170 milliárdot tudtak ellenzéki, fideszes képviselőtársaink elvonni.

Tulajdonképpen folytathatnám a sort, most már csak néhány érdekességet mondanék. A terhességmegszakításra beállított 1,2 milliárdból 15 milliárdot csoportosítottak át képviselőtársaink, ebben élen járt Szijjártó Péter, Lengyel Zoltán, akár Kósa Lajos, Halász János.

Felvetődik a kérdés, hogy ki is az adóemelő, mert amikor megnézzük, hogy például a nyugdíjemelésre beállított tételeknél mi a forrás, akkor azt látjuk, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás emelése, amit egyébként épp most csökkentünk a vállalkozóknál, vagy a százalékos egészségügyi hozzájárulás emelése, ezek tükröződnek vissza Selmeczi Gabriella, Szijjártó Péter, Gógl Árpád és a többiek aláírt módosítási indítványaiból.

Az MSZP-SZDSZ-es képviselők által beadott módosítások az oktatásban 1-1,5 milliárddal növelik a kiadásokat, például az Országos Tudományos Kutatási Alapban vagy a fiatal kutatók pályázati lehetőségeinek bővítésében vagy a Bolyai-díj emelésében. Az önkormányzatoknak beadott MSZP-s, SZDSZ-es módosítások mintegy 17 milliárdos forrásbővülést jelentenének, amelyből mintegy 7 milliárd oktatásinormatíva-emelést jelent, 2 milliárd a megyei önkormányzatok támogatását, 5 milliárd a jövedelemkülönbség mérséklését a személyi jövedelemadó-ágon az önkormányzatoknál, vagy szolgálja az útburkolat-korszerűsítést, a kisebbségi önkormányzatok és településigazgatási normatívák emelését.

Pozitívumként láttam SZDSZ-es és MSZP-s képviselőknél a rendőrség, határőrség támogatásának 4,5 milliárdos, forrással alátámasztott módosítását, vagy a turisztika, országmarketing plusz egymilliárd forintos előirányzatát.

Ugyanígy sportra plusz egymilliárd, amely a Wesselényi Közalapítvány, a verseny- és szabadidősport normatívájának emelését célozta meg, vagy az agráriumban, ahol 4 milliárd forint pluszkeret szolgálná a foglalkoztatás támogatását, vagy a termelő-értékesítő szervezetek létrehozását.

Úgy látszik, jó ez a költségvetés, mert érdemben, forrással alátámasztott módosításokat az ellenzék részéről nem találtam.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu