BALSAY ISTVÁN, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot az ifjúsági és sportbizottság megtárgyalta. Tartózkodtunk, hiszen ez egy kentaur törvény, amelyben vannak jó és kevésbé jó, vannak törvényes, és vannak alkotmányosság szempontjából aggályos javaslatok is.

Általános vitára való alkalmasságnál mindig azt szoktuk vizsgálni, hogy az Európai Unió elvárásainak, az elfogadott acquis communautaire-nek, közösségi vívmányoknak megfelelő-e ez. Itt vannak tartalmi és vannak elvi kérdések is. Korábban azok voltak a jelszavaink, amelyek az átláthatóságra, mármint a közigazgatás átláthatóságára vonatkoztak, a szubszidiaritás mint alapfogalom jellemző volt, és megállapodtunk abban is, hogy a helyi ügyeket elsősorban a közösségekre, a testületekre, a választott képviselők útján ellátott köztestületekre bízzuk. Megítélésem szerint merész vállalkozásra invitál bennünket ez a törvényjavaslat, amikor önkormányzati testülettől vesz el, ráadásul az önkormányzati törvényben megfogalmazott különös tekintettel ellátja a szociális és ifjúsági feladatokat, azaz állami feladattá változtatja, ahol a jegyző egy személyben eldönti, ráadásul belekeveredik az ügybe a Magyar Államkincstár, és a miniszter asszony - akinek felkészültségéhez nem fér kétség - irányítási feladatokat lát el a területi szervek felett. Átláthatatlan, a korábbi és e kormány által kiadott igazgatási, államigazgatási és önkormányzati igazgatási feladatokban egy új irányt nyit meg. Alkotmányossági aggályok is felmerültek, amikor az önkormányzat választott testületétől a jegyzőhöz telepít.

Felmerül a kistérségek sokat vitatott esetében is alkotmányossági kétely bennünk, amennyiben a testülethez - amely nem önkormányzati típusú testület - és a testület központjában lévő jegyzőhöz telepít olyan államigazgatási jogokat, amelyeket eddig a települést jól ismerő képviselők, illetve a polgármester látott el.

(10.40)

Persze, hozzáteszem, hogy egyes feladatokat, államigazgatási feladatokat törvény kivételes esetben áttelepíthet máshová is. Kérdés, hogy ez a terület mennyire kivételes. Örülök annak, hogy a pénzügyminisztériumi államtitkár úr is visszajött, hiszen ez a törvénytervezet egy olyan időszakban került elénk, amikor foglalkozunk a prémiumévekkel, foglalkozunk kiemelt csoportoknak, mint fiataloknak, kismamáknak a munkába állításával.

Arányos-e? Hiszen az önkormányzati törvény azt írja elő, hogy arányos állami támogatásban kell részesíteni az önkormányzatokat. Nem tartjuk arányosnak ezt a támogatást a költségvetésben, hiszen az általános indoklásban szerepel, hogy pénzbeni és természetbeni ellátások terén teljeskörűen újszabályozásra kerül a rendszeres szociális segélyezés aktív korú, nem foglalkoztatott személyekre alkalmazott rendszere. A jelenlegi szabályozás alapján az aktív korú, munkajövedelemmel nem rendelkező személyek csak a munkaügyi központtal történő egyéves együttműködést követően válnak jogosulttá segélyre, tehát viszonylag hosszú időnek kell eltelnie.

Tessék belegondolni, hogy nem saját magam, nem az ellenzéki pártok, hanem a munkaügyi háttérszervezetek kimutatása szerint ma Magyarországon 800 ezer fő magyar állampolgár nem tart aktív együttműködést - nincs benne a rendszerben - a munkaügyi központokkal, és elhangzott, hogy az elmúlt napokban olyan törvénytervezet is elénk került, amely gondoskodni kíván mintegy 40 ezer pályakezdő fiatal munkanélküliről, gondoskodni kíván 120 ezer 50 év feletti munkanélküliről. Nagyon felelős tehát, hogy olyan testületek lássák el ezt a feladatot, akik választottak, akik kellő politikai legitimitással rendelkeznek.

A fiatalokra, a gyermeknevelésnek a brutális és nem megengedhető módjára vonatkozó javaslatokat pedig deklaratív jellegűeknek tartjuk. Az a véleményünk, hogy itt is a nevelés és a család erősítését, a családban való erőszak elleni fellépésnek is a társadalmi környezetét kell megteremteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezért tartózkodtunk a szavazás során, mert ezt a törvénytervezetet kentaurtörvénynek tartjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu