DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményét ismertetem.

Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság is megtárgyalta a törvényjavaslatot. Első és fontos megjegyzése az volt, hogy egy ilyen nagy jelentőségű törvénymódosításhoz kissé méltatlan az, hogy két hét alatt és a költségvetési vita sűrűjében próbálunk meg módosítást hozni. Miközben az államtitkár úr is most arról beszélt, hogy a környezeti hatásvizsgálat kötelezően bekerül a törvénybe a bányatelek-fektetés előtt, nos, azt kell látnunk, hogy eközben a törvényjavaslatban nincs ilyen jellegű megfogalmazás, és nagyon laza, nagyon könnyű társadalmi részvételre tennének lehetőséget, ami viszont nem garancia a tulajdonhoz való jognak a biztosításában.

Ez a fajta, gumiparagrafusnak is nevezhető megfogalmazás arra jó, hogy éppen úgy legyen a jövőben, mint ahogy ma is, vagyis a magántulajdon ne kerüljön kellő védelem alá. Nincs ugyanis jelenleg olyan törvény, amelyik értelmezni tudja azt, hogy észrevételeinek figyelembevételével hoz döntést, illetve értékel, ha úgy tetszik, egészen biztos, hogy nem ismeri ezt a fordulatot a hatásvizsgálatról szóló rendelet és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló rendelet sem.

A kérelmező 15 nappal korábbi tájékoztatási kötelezettsége visszajelzés vagy egyéb jogkövetkezmény nélkül - erről ismét azt gondoljuk, hogy semmit sem ér. Arról nem is beszélve, hogy nincs szó a ma is nagy gondot okozó nyersanyagok szállításával kapcsolatban okozott károk - épület, út - rendezésével és megépítésével kapcsolatban. Egyébként, ha benne is lenne a javaslatban a környezeti hatásvizsgálati kötelezettség, azt akkor is könnyedén ki tudják játszani, elég, ha megnézzük a hatásvizsgálat-köteles tevékenységeket a bányászatra vonatkozóan. A környezeti engedélyezési eljárás során is a gyakorlat azt a szomorú helyzetet mutatja, hogy a legsúlyosabb környezeti beavatkozásnál is legtöbbször elmarad a hatásvizsgálat. Így aztán a környezetvédelmi tárca optimizmusa minden alapot nélkülöz.

A ma működő bányák körzetében levő megrepedt házak tulajdonosait, jó ha tudjuk, 50 ezer forint körüli kártérítéssel akarják kielégíteni, és akkor ehhez a szakaszhoz ez a törvényjavaslat hozzá se nyúl. E javaslat szerint szintén az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, meg vagyok győződve.

A katasztrófahelyzet és az ásványi nyersanyag kapcsán két kérdés is felmerülhet. Egyrészt, mivel nem tartozik a törvény hatálya alá, ezért a kavics, a kő és más ásványi nyersanyag katasztrófahelyzetben kitermelhető. Valóban kitermelhető? Csak ki és milyen meghatározás alapján állapítja majd meg azt, hogy mikor van éppen katasztrófahelyzet? Másrészt a talaj nem is ásványi nyersanyag. Mi lesz a feltalajjal, mi alapján használják fel vagy termelik le, ha, mondjuk, ezt árvízi katasztrófa esetén közvetlenül a folyó mellett teszik? Vajon, és ez egy fontos kérdés volt, miért nem építették be az EU-s direktívákat, ha már egyszer tudunk róla, hogy ezek kellenek? Ezt egyébként a kormánypárti képviselők is kifogásolták. Az a gyanú merült fel, hogy az autópálya-építésnél különböző lobbiérdekek így tudnak érvényesülni. Az uniós felfogás ezen a téren az, hogy az erőforrásokkal, azok felhasználásával ésszerűen és célszerűen gazdálkodjunk. Ez nem jelenik meg ebben a törvényben.

Komoly gondot jelent a már korábban privatizált bányák esetében, hogy a privatizációs szerződés nem kötötte ki, hogy a korábbi 50-100 éves bányajáratokért ki a felelős, így aztán a mezőn gyanútlanul sétálók vagy éppen kirándulók komoly veszélybe kerülhetnek az ilyen bányajáratoknál. A korábban építési tilalom miatt ingatlanjukban korlátozott embereket soha senki nem kártalanította. Erre ismét nem tesz javaslatot ez a tervezet. Nem építettek tovább, de a meglevő házak megrepedtek, sőt templomok, középületek is. Ezekkel mi lesz? Ma is beismerik a bányahasznosítók, hogy süllyedés várható, de ügyesen kijátsszák a törvényt, és senki semmit nem kap ezért cserébe, és sajnálatos módon úgy látjuk, hogy a törvényjavaslat kapcsán ez a jövőben is így lesz.

A meddőhányók vonatkozásában komoly gondok merülnek föl. Fölmerült a bizottsági ülésen a vörösiszap és szürkeiszap keveréke Ajka vonatkozásában, illetve más meddőhányó, ahol tisztelettel jelzem, amennyiben fölhasználjuk, akkor már nem meddő, hanem akár haszonanyag is lehetne a törvény megfogalmazása szerint. Meggyőződésünk, hogy a törvénynek visszamenőleg is rendezni kellene ezeket a dolgokat, pontosan azért, hogy, mondjuk, az osztrák bányajáratok beszakadása következtében kialakult katasztrófák nálunk ne forduljanak elő.

Tisztelt Ház! Mindezeket figyelembe véve a környezetvédelmi bizottság 12 igen és 9 tartózkodás mellett tartotta általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu