DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva, hogy ne kétpercesekkel törjem szét ezt a hozzászólást, eljutottunk a törvénynek az egyik lényeges pontjához.

Igen tisztelt képviselőtársaim és államtitkár úr, önt is kérem erre. Az indoklásban nagyon helyesen, az Alkotmánybíróságra hivatkozva önök azt mondták, hogy az ingatlantulajdonosnak nagyobb jogosítványokat szeretnénk adni. Tisztelettel jelzem önöknek, hogy a 16. pontban található módosító indítványom pontosan ezt szolgálja, amikor a törvény 26. § (3) bekezdésében önök azt mondják, hogy „
bányatelket kérelemre, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, a magyar geológiai szakvéleményö s a többi, s a többi „
hozzájárulásával lehet adniö.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Tessék mondani, akkor mi értelme volt az indoklásban kihangsúlyozni azt az egyébként Alkotmánybíróság által is kért megfogalmazást, mely szerint a környezeti hatásvizsgálatot beemelték ide, a törvénybe. Tisztelettel jelzem önöknek, hogy a törvényjavaslatban ez, hogy környezeti hatásvizsgálat, nincs benne. Az indoklásban benne van. Ha önök nem akarnak környezeti hatásvizsgálatot, akkor ne írják be az indoklásba. Ha viszont az indoklásba beírják, akkor valamilyen szándék van arra, hogy legyen környezeti hatásvizsgálat. Akkor viszont legyenek olyan kedvesek, és írják be a törvényjavaslatba is, hogy bekerüljön a törvénybe.

Hihetetlen félreértés: a környezeti engedély, tisztelt államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, semmi mást nem jelent, mint hogy beadok egy kérelmet a környezetvédelmi hatósághoz, a környezetvédelmi felügyelőséghez, ő mérlegeli, megvizsgálja. Természetesen nem vitatom, hogy szakmailag ez lehet adott esetben alapos is, de sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy nem mindig. Megvizsgálja, és ad egy engedélyt. Csak a környezeti hatásvizsgálat ettől abban tér el, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy a törvény előírja, mit kell környezeti hatásvizsgálatban részesíteni. Egyébként a bányatörvényben - a hatályosban is és a módosítottban is - nagyon sok az olyan tevékenység, amit egyébként Szalay képviselőtársam mondott: kavicsbánya, homokbánya, tőzegkitermelés, ami nem tartozik a hatásvizsgálat-köteles tevékenységek alá, és ez a hatásvizsgálat az, ami az ingatlantulajdonosoknak és az ott élőknek olyan jogosítványt ad, hogy beleszólhatnak a döntésbe egy közmeghallgatás során.

Miről lehet egy közmeghallgatás? Például, hogy két falun keresztül viszik el a kavicsot. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ha önök nem végeznek környezeti hatásvizsgálatot, akkor az ott élő emberek nem szólhatnak bele, hogy az ő településükön milyen korlátozásokkal szállíthatják át a kavicsot.

(18.00)

S tudják, ennek mi lesz a következménye? Hogy megrepednek a házak, és mivel a bányakárok módosítását nem kezdeményezték önök, azok az emberek ugyanúgy nem kapják meg a kártalanítást, mint ahogy eddig nem kapták meg a kártalanítást. Tehát szövegben megvan, hogy önök környezeti hatásvizsgálatot szeretnének, a gyakorlatban ez nem lesz, és a gyakorlatban azok az emberek, akik eddig hátrányt szenvedtek a bányászattól, ezután is hátrányt fognak szenvedni. És akkor még nem is mentünk el odáig, hogy mondjuk, egy kavicsbánya nyitásakor - ami egy útépítés esetén szóba jöhet - milyen kárt szenvednek azok, akiknek ott van a földjük a kavicsbánya környékén. S egy megnyitott kavicsbányánál a talaj vízgazdálkodása teljesen más lesz, mint korábban, a talajvíz szintje lecsökkenhet, s a korábban sikeresen termeszthető növények termésátlaga adott esetben 15-20 százalékkal csökkenhet. Tessék mondani, ki téríti meg ezek a károkat?! Ezekről a károkról akkor lehetne beszélni, ha az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során vagy a környezeti hatásvizsgálat során ezekre sor kerülne.

A dolog két helyen hibás. Ha önök beírták volna a környezeti hatásvizsgálatot ide, a kavicsbánya még akkor se lenne benne. Tehát igazából azt, amit önök az indoklásban szerettek volna, hogy legyen környezeti hatásvizsgálat, és ide beírják, akkor az, amit én most elmondtam, még mindig kiegészítésre szorult volna, tudniillik akkor a kavicsbányákat be kellett volna tenni a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek közé. Tehát két helyen is sérül ez a dolog. Egyrészt: az indoklás szerinti, szükséges környezeti hatásvizsgálatot nem emelték be a törvényjavaslatba; kettő: a környezeti hatásvizsgálatot igénylő tevékenységeknél a kavicsbánya nem is szerepel benn. Ha most valaki a környezetvédelmi törvényre, a hatásvizsgálatról szóló rendeletre hivatkozva kezdeményezné, hogy a bányászatra vonatkozó környezeti hatásvizsgálatot végezze el a felügyelőség, azt mondja, hogy kavicsbányára, homokbányára, tőzegkitermelésre nem is kell, mert nincs benne a hatásvizsgálatról szóló rendeletben.

Tehát, igen tisztelt képviselőtársaim, államtitkár úr, kérem a minisztériumot, hogy ezt a részét nézzék át, mert ha valaki, aki ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, ezen módosítás után ismét az Alkotmánybírósághoz fordul, akkor bizton állítom önöknek, hogy ezt a részt újra módosítani kell, mert az Alkotmánybíróság ugyanúgy alkotmányellenesnek fogja találni, mint korábban, mert az a cél nem érvényesül, amire egyébként önök is hivatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 19. pontban ugyanezt szeretném. Azt mondják önök, hogy ha külön jogszabály rendelkezik, akkor kell. Nem, minden esetben legyen a bányászatra környezeti hatásvizsgálat, hiszen az önök indokolására hivatkozom én, ahol szeretnék, hogy legyen hatásvizsgálat.

Még van két vagy három pontom, viszont úgy látom, hogy időm nincs. Nem tudom, hogy türelmük mennyire van, mert akkor még a két ponthoz hozzászólnék, vagy kétpercesben, elnök úr. Mondhatom tovább?

Forrás: parlament.hu