IMRE ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy kis pontosítás: APEH-présben a helyi közlekedést végző kis társaságokö a cím.
A különböző médiák az elmúlt hetekben rendszeresen foglalkoztak a helyi, menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást nyújtó cégek tevékenységével és az ezen cégekkel kapcsolatban tapasztalt piaci magatartással. Mindezen publicitásnak alapja visszanyúlik 2003-ra, amelynek során a Pénzügyminisztérium utasítására az adóhatóság az egyes kisebb városok, települések helyi közlekedését ellátó cégek tevékenységét fokozott és kampányszerű ellenőrzés alá vette az éves irányelveknek megfelelően.
Ez önmagában az adóhatóság kötelező feladatellátását jelentené, ami természetesen szükségszerű, ha nem kapcsolódnának az ellenőrzések lezárásához olyan ténybeli azonosságok, amelyek az ellenőrzés részéről egy prekoncepció elvének érvényesülését tükröznék.
Az ellenőrzéseknek köszönhetően több település helyi közlekedésének ellátása veszélybe került, illetve több település van, ahol ezeknek az utólagos ellenőrzéseknek a hatására a közlekedési szolgáltatás már meg is szűnt. A közlekedési cégek értetlenül állnak az adóhatóság által kiadott, a megállapításokat érintően szóról szóra megegyező, láthatóan egy adatbázisból származó határozatokkal szemben, hiszen a három, négy és öt éve működő cégeket évente az adóhatóság többször is ellenőrizte, és soha nem állapított meg működéssel kapcsolatban semmilyen lényeges, bármely jogszabályba ütköző szabálytalanságot, rendellenességet.
Ez év nyarán az Adóvilágban megjelent A fogyasztói árkiegészítést igénylő vállalkozások 2003. évi vizsgálatainak tapasztalatairólö című írás. Ez az írás arról szól, hogy a 2003. évi ellenőrzési feladatok témája volt a fogyasztói árkiegészítés igénybevételének ellenőrzése, amelynek során a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést kellett végrehajtani a 2002-es évet érintően.
(18.20)
A 2002-es évre vonatkozó utólagos ellenőrzések a már kiutalt fogyasztói árkiegészítés, vagyis az állami támogatás igénylésének jogszerűségét vizsgálták. Az ellenőrzések megállapításainál az Adóvilág szerint két nagy csoportra osztották a támogatást igénylő cégeket. Az egyikbe tartoznak a nagy társaságok, mint a Volán is, a másikba általában az egy-két település helyi közlekedését ellátó kis társaságok. A nagy cégek esetében az ellenőrzések mindent a legnagyobb rendben találtak; a kis társaságokra általánosan fogalmaztak meg olyan homályba burkolódzó megállapításokat, amelyek - idézem - „
bár nem vagy nagyon nehezen bizonyíthatókö. A 2004. október 28-ai Népszabadság cikke szintén általánosításokban beszélt a kistelepülések közlekedési cégeiről, és így közölt olyan állításokat, amelyeket nem lehet tudni, milyen forrásból szerzett be, de sejteti, hogy az APEH elnökhelyettesétől.
Az Adóvilág Volán-társaságokra vonatkozó pozitív állításai ellenére a Kisalföld című újság 2004. november 2-ai számában a következőket olvashatjuk: A Pénzügyminisztérium szerint Győr is visszaélt a buszbérletek után igényelhető támogatással, többek között ezért kell változtatni a jogszabályon.ö A továbbiakban a Pénzügyminisztérium visszaélésekkel vádolta a győri szolgáltatót. Felmerül a kérdés, hogy a nagy közlekedési társaságok vizsgálatai nem tartalmaztak semmiféle megállapítást annak ellenére, hogy a Pénzügyminisztérium Győrt, illetve az ott szolgáltatást ellátó céget mint a törvénymódosítás egyik fő okát jelölte meg, és hozzá hasonlóan megemlíthetnénk még hazánk több nagyvárosát is.
Mindez együtt azt is jelenti, hogy a Pénzügyminisztérium a véleménye szerint az állami támogatással kapcsolatban visszaéléseket elkövető cégek ellen hadjáratot indított, függetlenül azok nagyságától? Az adóhatóság a kis társaságoknál olyan összegeket állapított meg bírságként, amely ezek tönkremenetelét eredményezte. Ezek alapján tehát föl kell tenni a kérdést, ha a nagyvárosok is elkövették ugyanazokat az állítólagos visszaéléseket, amelyeket a kis cégek esetében az adóhatóság megállapított, akkor a jogosulatlanul igénybe vett támogatást, annak adóbírságát, illetve késedelmi kamatát ugyanúgy behajtják-e, ahogy azt teszi az adóhatóság a kisvállalatok esetében is. Ugyanis, ha ez így van, akkor ez nagyvárosonként akár több száz milliós nagyságrendet is jelenthet. Ha nem, akkor talán marad a bölcs mondás igazsága: amit szabad Jupiternek, azt nem szabad a kis cégeknek.
Köszönöm szépen.
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés