DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség is egyetért azzal, hogy az igazságügyi szakértőkre és az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó szabályokat törvényben kell meghatározni, azonban nem ért egyet azzal, hogy ezt a fontos, az igazságszolgáltatás részét képező tevékenységet kiszakítsuk az igazságszolgáltatás világából, és részben az üzleti világba helyezzük át.

A szabályozási szint megváltozása álláspontunk szerint is kifejezi az igazságügyi szakértői munka társadalmi megbecsülését, és kifejezi az e hivatást gyakorlókkal szembeni fokozottabb elvárásokat is.

(13.00)

Tudatosítja ugyanakkor azt a felelősséget, amely talán különböző mértékben, de az igazságszolgáltatásban közreműködők mindegyikétől elvárható. Amikor az igazságügyi szakértőkről beszélünk, nem azokra a szakértőkre gondolunk, akikbe lépten-nyomon belebotlunk, akik televízióban, rádióban és az írott sajtóban naponta mondják el megfellebbezhetetlen véleményüket a világ dolgairól - magukat természetesen független szakértőnek beállítva -, hanem azokról, akik a bírósági és más hatósági eljárásokban az igazság kiderítését segítik munkájukkal, tudásukkal.

Ők az igazságügyi szakértők, akik különleges szakértelmükkel a hatóság felkérésére, kirendelésére, jogilag szabályozott módon és önálló felelősséggel véleményt nyilvánítanak olyan tényekről, amelyeknek az adott ügy szempontjából jelentőségük van, olyan összefüggésekről, amelyek ugyancsak jelentőséggel bírnak, és ezzel segítik azt a munkát, amely a múltban történt események megismerése, ha szakszerűen fogalmazok, akkor a történeti tényállás megállapítása. Nemcsak a tények elemzésében nyújtanak ők segítséget, hanem az ok-okozati és egyéb más összefüggések felismerésében, bemutatásában és az események jövőben várható következményeinek megítélésében is. Az igazságügyi szakértőknek kitüntető szerepük van az igazságszolgáltatásban, tevékenységük az igazságszolgáltatás szerves része megítélésünk szerint. Véleményük nem egyszerűen egy a hatóság rendelkezésére álló bizonyítékok közül.

Az igazságügyi szakértői vélemény a bírói ítéletbe beépülve emberi sorsokat dönthet el. Ezért nem elég - egyetértek az előterjesztővel -, hogy ezek a szabályok az egyes eljárási törvényekben nyerjenek meghatározást, hanem valóban átfogóan az igazságügyi szakértői szervezetre, illetve tevékenységre vonatkozó alapvető kérdésekben a törvényi szabályozás, egységes szabályozás szükséges.

A törvényi szintű szabályozásnak elő kell segítenie az igazságügyi szakértői munka és ezen keresztül végső soron az igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősödését. A törvénynek szabályoznia kell a kirendelő hatóságok és az igazságügyi szakértők viszonyát, mert tudjuk, a múltban úgy volt ez, hogy gyakran a szakértő úgy értelmezte, hogy a kirendelő hatóság akaratának mindenben meg kell felelnie. Ezt a viszonyt alapvetően az határozza meg, hogy a hatóság határozatban megjelöli az elvégzendő szakértői munkát, a tevékenység körét, és a szakértő ezt követően önállóan, saját tudását, szakértelmét felhasználva alkotja meg a véleményét. A szakértőnek tehát a kirendelő hatóságtól is függetlennek kell lennie ilyen értelemben, de függetlennek kell lennie azoktól a felektől is, akik között adott esetben a vitás ügy folyik, mert ha enged a szakértő ezeknek a befolyásoknak, akkor ez a szakértői munka pártossá válik, és elveszti tárgyilagosságát.

Mikor kell bevonni a szakértőt a hatósági eljárásba? Megítélésem szerint ez az egyik legfontosabb kérdés. Mert a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, ezt a szabályt valamennyien ismerjük, de a köztudomású tények nincsenek jegyzékbe foglalva, és azok a tények sem, amelyek megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, tehát amely tények tekintetében szakértő igénybevételére van szükség. S azt a kérdést mégsem döntethetjük el a szakértővel, hogy a megítélendő kérdés szakkérdés vagy köztudomású tény. Ez a bírói feladat és a bírói függetlenséggel együtt járó kötelezettség. Ha a bíró élettapasztalatánál, tudásánál fogva helyesen határozza meg ezt a viszonyt, vagyis azt a határt, amikor is már a szakértő kirendelése szükséges, akkor a szakértő közreműködésével megalapozott ítéletet fog hozni. Ha rosszul ítéli meg, és nélkülözhetetlen esetben mellőzi a szakértő kirendelését, akkor lehet, hogy az eljárás olcsóbb és gyorsabb lesz, de megalapozott ítélet nem születhet.

A felkészült, kellő élettapasztalattal rendelkező és felelősen dönteni tudó jogalkalmazó - és általában a bíróra gondolunk -, meggyőződésem, hogy a helyes mértéket meg fogja találni. Meg fogja találni ezt a mértéket egyébként a ténybeli és jogi következtetések között is, mert hiszen nagyon gyakori veszély az, hogy a szakértő ezen a szűk mezsgyén eltéved, és olyan kérdésekben mond véleményt, amely már jogi értékelést jelent, pedig jól tudjuk, hogy a jog szakértője maga a bíró.

Az igazságügyi szakértő véleményével szemben alapvető és nagyon fontos elvárás, hogy az tudományos igényessége mellett meggyőző és közérthető legyen, hiszen az ügyfél csak akkor tud azonosulni vélhetően a szakértői vélemény megállapításaival, ha azt érti. A szakértői vélemény pediglen alapos volta esetén a bírói ítélet részévé válik, tehát ha az a szakértői vélemény jó, határozott, áttekinthető és érthető, ezáltal a bírói ítélet meggyőző ereje is nagyobb lesz.

Annyiféle kívánalomra utaltam az elmúlt percekben, hogy fel kell tenni a kérdést, ki lehet igazságügyi szakértő, vagyis olyan szakértő, aki vállalja és képes rá, hogy tudását csak és kizárólagosan a felmerülő szakkérdés pártatlan és tárgyilagos megválaszolására használja. A jelenleg hatályos törvény szerint egyértelmű a válasz: igazságügyi szakértő csak természetes személy lehet. Igazságügyi szakértői tevékenységet más is folytathat, igazságügyi szakértői intézetek, amelyek állami intézetek.

Hallhattuk az államtitkár úr előadásában és az MSZP képviselőcsoportjának előadójától, hogy a törvényjavaslat egyik nagy újdonsága az, hogy kiterjeszti a szakértői tevékenységet folytathatók körét a gazdasági társaságokra is. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem ért egyet ezzel a felfogással, mert különbséget kell tenni aközött, hogy az igazságügyi szakértő egy gazdasági társaság nevében jár el, vagy pedig az igazságügyi szakértő mellett ez az önálló gazdasági társaság maga is a szakértői tevékenységet végzők névjegyzékébe felkerülhet.

(13.10)

A törvényjavaslat előterjesztője, tehát a kormány nyíltan bevallja, hogy mi a szándéka: az igazságügyi szakértői tevékenység piacosítása, üzleti alapra helyezése. Arról van szó tehát, hogy maga a gazdasági társaság - betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, de egyébként bármilyen más gazdasági társaság - jelenik meg igazságügyi szakértőként, maga a társaság nyer bejegyzést az Igazságügyi Minisztérium által vezetett szakértői névjegyzékbe, ami azzal a következménnyel jár, hogy az adott társaság ügyvezetője fogja alkalmazni az igazságügyi szakértőt, sőt a törvényjavaslat szerint a cégvezető - aki vélhetően nem szakértő - fogja kijelölni az ügyben eljáró igazságügyi szakértőt akkor, ha a cégnek több szakértő alkalmazottja van. A munkáltatói jogokat is ő gyakorolja felette. Ez nagyon messze vezet, mert gondoljuk végig: a törvényjavaslat szerint a szakértői névjegyzékben nem jelennek meg a cégnyilvántartásban szereplő adatok. Azt sem fogjuk tudni, hogy ki annak a gazdasági társaságnak a tulajdonosa, amelynek a nevében a szakértő eljár.

Lehet, hogy az egy Cipruson bejegyzett off-shore cég. Lehet, hogy az adott ügyben, mondjuk, egy pénzügyi visszaélés alapján indult büntetőeljárásban a vádlott maga jelenik meg cégtulajdonosként egy off-shore cégen keresztül. Vagy annak a gazdasági társaságnak egy másik gazdasági társaság a tulajdonosa, annak egy harmadik, és kialakul az a követhetetlen cégháló, amikor már nem tudjuk azt követni, hogy az adott ügyben megszületett szakértői vélemény valójában honnan ered, kinek a megrendelésére, hogy a valóságos szakértői díjat ki fizeti a bíróság által megállapított szakértői díjon felül.

Ezért mi azt mondjuk, hogy az igazságszolgáltatást és az igazságügyi szakértői kart is meg kell óvni ezektől a lehetőségektől, mert megtörténhet az, amiről beszéltem - és minden megtörténhet, azt is tudjuk, ami megtörténhet, meg is fog történni -, hogy a gazdasági visszaélést az a könyvszakértő cég fogja kivizsgálni, amelyik áttételesen érintett az ügyben. De ha ettől a példától elvonatkoztatunk, ma már nagyon híres nemzetközi könyvszakértő intézet hirdeti, hogy szakértői tevékenységet vállal, mondjuk, a környezetvédelem területén. Csak nem azt a helyzetet akarjuk ezzel a törvénnyel legalizálni, ami már kialakult? Hiszen bármely gazdasági társaság jogosult igazságügyi szakértőt alkalmazni, foglalkoztatni, hogy ne mondjam, talán csak a bélyegzőjét kölcsönkérni, és abban a pillanatban ez a gazdasági társaság igazságügyi szakértői vélemény adására jogosulttá válik.

Tehát úgy gondolom, nagyon rossz úton jár a szocialista-liberális igazságügyi kormányzat, amikor a börtönprivatizáció után most úgymond az igazságügyi szakértői tevékenység privatizációjába is belekezdett. A bírósági végrehajtók, önálló végrehajtók helyzetére példaként és összehasonlításképpen lehet hivatkozni, de azért, azt hiszem, a jogalkalmazókhoz nagyon sok panasz eljut annak kapcsán, hogy teljes mértékben és ilyen módon szerencsés volt-e a végrehajtási jogot átengedni a privát szférának. Ma minden eladó Magyarországon. Azt kérjük, hogy legalább a jogállamot vagy a jogállam létezésébe vetett hitet ne adja el a kormány, ne tegyen rá kísérletet. Ezt én nem egyszerűen ellenzéki képviselőként mondom, hanem az igazságszolgáltatásban még mindig ma is bízó polgárként és az igazságszolgáltatásban sokáig dolgozó és hivatását szerető ügyvédként.

Gazdasági társaság megítélésünk szerint nem folytathat igazságügyi szakértői tevékenységet. De már hallom az ellenérvet a másik oldalon, hogy a szakértők jó része egyéni vállalkozóként végzi ezt a munkát, vagy nyilván másokkal együttműködve célszerűen egy gazdasági társaság keretében. A kettőt szét kell választani. Tehát elvi éllel fontos leszögezni azt, hogy igazságügyi szakértő csak természetes személy lehet, ahogyan ügyvéd is egyébként, közjegyző is, és ettől teljesen különböző kérdés az, hogy a munka elvégzésére és a pénzügyi elszámolás érdekében munkaszervezetet vagy egy pénzügyi elszámolási egységet hoz létre. Ebben az esetben az igazságügyi szakértőket tartalmazó névjegyzékben az igazságügyi szakértő neve mellé fel kell tüntetni, hogy milyen gazdasági társaság keretében végzi egyébként önállóan és saját személyében ezt a tevékenységet. Tehát azt hiszem, hogy a kettőt nem szabad összekeverni. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy tehát az igazságügyi szakértői névjegyzékbe csak természetes személy kerülhet, de a munkavégzés kerete lehet önálló szellemi foglalkozás vagy egyéb vállalkozási forma is.

Úgy tűnik, a kormánynak más céljai vannak, mint amit a törvényjavaslat tartalmaz és amelyet a szóbeli előadások megerősítettek. Bevallottan a tevékenység privatizációjával a közjogi és magánjogi viszonyokat teszi követhetetlenné. A gazdasági társaságok feljogosítását azzal indokolja a kormány - és idézem a törvényjavaslatból -, hogy a piacgazdaság feltételrendszeréhez kell igazítani a szabályozást. Ezért kell közjogi elemekkel áthatott magánjogi jogviszonyt létrehozni a szerződő felek, illetve a bíróság között. Elismerem, ezt nagyon nehéz megérteni, de ha megértjük, akkor még félelmetesebb átlátni, hogy ez milyen helyzeteket teremthet az igazságszolgáltatásban.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség egyetért azzal, hogy az igazságügyi szakértővé válás feltételeiről, a szakértői szervezetről és a szakértői működésről törvényben kell rendelkezni. A szabályozásnak ezt a szintjét támogatja. Ugyanakkor a rendelkezések áttanulmányozása arra enged következtetni bennünket, hogy nem ennek a felismerése indította a kormányt a törvényjavaslat beterjesztésére, hanem az a szándék, hogy olyan új rendelkezéseket fogadtassanak el az Országgyűléssel, amelyeknek egyébként önállóan, kormányzati szinten történő meghozatalához kellő bátorságuk nem volt. A beterjesztett változatnál még a jelenlegi szabályozás is jobb, tehát ha nem teszünk mást, mint a kormányrendelet fölé odaírjuk az elfogadott törvény számát, akkor már sokat tettünk, mert a szabályozás szintjét megváltoztattuk, viszont minden olyan, igazságszolgáltatással össze nem férhető rendelkezést mellőzünk, mint amelyet ez a törvényjavaslat elfogadni javasol.

Két törvényjavaslat vitájáról van szó, és a hátralévő rövid időben néhány szót szólnék az igazságügyi szakértőnek nem peres eljárásban való kirendeléséről. Helyesen mondta az államtitkár úr, hogy sem az igazságügyi szakértőkről szóló törvényben, sem más eljárásjogi szabályok közé nem illeszthető ez az új jogintézmény, ezért önálló törvényjavaslatot kellett beterjeszteni. Én ezt azzal egészíteném ki, államtitkár úr, hogy ez a magyar jogrendbe sem illeszthető. Mi történik? Valaki, akit képzelt sérelem ér, szakértő kirendelését kéri. A bíró nem vizsgálhatja azt, hogy sérelem történt-e, a bírónak eleget kell tennie a kérelmező kérésének, és az igazságügyi szakértőt ki kell rendelnie. Nem tudjuk pontosan, hogy mire, nem tudjuk, hogy milyen szándékkal, a bíróság nem vizsgálhatja a szakértői kirendelés alaposságát, nem írhat elő kérdéseket a szakértő számára, mert azt a kérelmező fogja meghatározni.

Kérem szépen, ma is mindenkinek jogában áll, hogy peren kívül felkeresse a legnevesebb igazságügyi szakértőt, és megbízást adjon, szakértői véleményt készíttessen az ellenérdekű fél tudta nélkül. Akkor most a bíróság hivatalos bélyegzőjét fogjuk felhasználni arra, hogy ugyanazt a szakértői véleményt, amely peren kívül, az ellenérdekű fél tudomása nélkül, az eljárási szabályok alapvető megsértésével megszületett szakértői véleményt hitelesebbé tegyük? Miért mondana mást az igazságügyi szakértő - és igazságügyi szakértőről van szó - akkor, ha szakvéleményére rákerül a bírósági pecsét?

Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadhatatlan ez a magyar jogtól idegen eljárás, nem illeszthető a magyar jogrendbe, ezért ezzel egyetérteni nem tudunk. Kérem a tisztelt kormány képviselőit, hogy a módosító javaslatainkat fogadják be, és akkor megvalósul az az elképzelés, amelyet itt a kormányoldal megfogalmazott, hogy valóban törvény születhet a parlamenti patkó valamennyi oldalának egyetértésével.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Herényi Károly tapsol.)

Forrás: parlament.hu