DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja a korábbi ülésnapon az általános vita megkezdésekor már kifejtette az igazságügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatosan benyújtott törvényjavaslatokkal kapcsolatos álláspontját. Most mégis egy kicsit ezt az akkor szűkös időkeretben lefolytatott hozzászólásban nem érinthető gondolatokat folytatnám.

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat nem tarthat számot olyan széles érdeklődésre, mint mondjuk, az előbb lezárt vitában elhangzott kérdések, és úgy tűnik, hogy a nyilvánosság sem nagyon szerezhet tudomást arról, hogy milyen fontos törvényjavaslatról van szó, milyen fontos jogintézmény átalakításáról van szó a jelenlegi vitában. Hiszen ha a napilapokat megnéztük vagy a sajtóhíradásokat figyeltük, akkor azt hiszem, egyetlen sort nem találhattunk e fontos törvényjavaslat parlamenti vitájáról, függetlenül attól, hogy most mely sajtótermékeket nevezhetném meg.

A vitában kicsit mostohán bántunk mi is az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről szóló törvényjavaslattal. Ennek a neve, elismerem, nem sok izgalmat válthat ki az Országgyűlés munkáját figyelemmel kísérőkben, és egyáltalában az igazságügyi szakértői tevékenység sem, pedig ha arra gondolunk, hogy ma már szinte nincs olyan polgári eljárás Magyarországon folyamatban, amelyben a bíróságok ne vennék igénybe az igazságügyi szakértői szakvéleményt, az igazságügyi szakértő munkáját, akkor sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének ezek a kérdések. Vannak olyan perek, amelyek nem is dönthetők el törvényi szabályozás folytán s a dolgok rendje miatt szakértői közreműködés nélkül - gondoljunk a származási perekre! De vagyonjogi perek esetében is szinte minden esetben ingó-, becsüs vagy ingatlanforgalmi szakértő kirendelésére kerül sor, ha a per tárgya valamely dolog értékének a meghatározása. Ezekkel a példákkal talán érzékeltetni tudom, hogy az a sok százezer per, amely folyamatban van Magyarországon, azok nagy része szakértői tevékenységet igényel, és mivel tudjuk, hogy a szakértői vélemény lényege az, hogy a bizonyítékok mérlegelése során valamilyen módon a bírói ítélet részévé válik, ezért biztos, hogy százezrek és milliók számára fontos kérdés az, hogy az igazságszolgáltatás szerves részét képező tevékenység korrekt módon történjen. Tehát ne arról beszéljünk, mint a tanúk esetében, hogy a felperesi tanú vagy az alperesi tanú vagy az én szakértőm vagy a te szakértőd, hanem vegyük tudomásul azt az alaphelyzetet, hogy az igazságügyi szakértő munkája elsősorban az adott ügyhöz, a felmerülő szakkérdésekhez kötődik, és elsősorban a kirendelő hatósággal van kapcsolatban, még akkor is, ha a felek között folyamatban lévő jogvitát fogja az ő véleménye eldönteni.

Az új intézmény bevezetését szándékozik megvalósítani a T/13675. számú törvényjavaslat, amikor lehetőséget biztosít arra, hogy a szakértőt per megindulása helyett a bíróság kirendelje valamelyik fél kérelmére. Mindjárt ezzel van a legnagyobb probléma. A törvényjavaslat első bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, akkor a fél kérheti a bíróságtól a szakértő kirendelését. Tehát ellentétben a folyamatban lévő perrel, itt a törvényszöveg úgy fogalmaz, hogy az adott ténynek vagy körülménynek a kérelmező számára kell jelentősnek lennie, márpedig tudjuk, hogy általában olyan tények és körülmények tekintetében történik szakértői kirendelés, amely az ügy megítélése szempontjából jelentőséggel bír. Ez utal mindjárt arra, ami a legnagyobb problémája ennek az új jogintézménynek, hogy ebben az eljárásban, miként a nem peres eljárásban általában, nincs ellenfél. Tehát azon tények és körülmények tekintetében kér a fél szakértői kirendelést, amelyet ő maga fontosnak tart. Azt, hogy a másik fél, az ellenérdekű fél, az érintett fél, feltehetően az a fél, akivel a jogvita kialakulóban van, aki majd az adott pernek az alperese lesz, egyáltalában értesülhessen arról, hogy szakértői bizonyítás folyik, ez a törvényjavaslat nem teszi lehetővé.

(11.50)

Márpedig azt mondja a törvényjavaslat egy későbbi rendelkezése, hogy az ilyen módon beszerzett igazságügyi szakértői vélemény a perben felhasználható, és ugyanolyan hatályú, érvényű és erősségű bizonyíték, mint az, amely a perben mindkét fél meghallgatása után, a tényállás részbeni tisztázása után kerül beszerzésre a bíróság kirendelése folytán.

Végül is ez azt a helytelen felfogást erősíti, hogy a szakértő dönti el az adott jogvitát érdemben. Márpedig helytelen az a bírói gyakorlat, ha ilyen fellelhető, és tudomásom szerint fellelhető, hogy minden kérdés eldöntését a szakértőre kívánja bízni. Először fel kell venni a tényállást, meg kell hallgatni a feleket, meg kell hallgatni a tanúkat, tisztázni kell egyáltalán azt a helyzetet, amelynek a tisztázása után valamely szakkérdés eldöntése a szakértő kirendelését felveti. Milyen helyzeti előnybe kerül az a fél, aki a szakértői véleményt peren kívül beszerzi, ezt követően pedig megteheti, megsemmisíti azt a helyzetet, amelyet a szakértő a szakértői vélemény elkészítésekor szemrevételezett, tehát az ellenfél számára már rekonstruálhatatlanná teszi azt a tényleges helyzetet, amelyen a szakértői vélemény alapul, és így az eltérő szakértői vélemény vagy eltérő szakértői megállapítások iránti lehetőséget is megszünteti. Tehát azért mondjuk, hogy ez az eljárás sérti az ügyfélegyenlőség elvét és az eljárás kontradiktórius voltát.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja tehát ennek a jogintézménynek a meghonosítását nem tartja elfogadhatónak.

Még egy érvet hadd jelöljek meg, hozzak fel álláspontom igazolására. A nem peres eljárásban való részvétel esetében a költséget a kérelmező fél előlegezi. A per során az a fél teszi le, az a fél előlegezi a szakértői költséget, amelynek érdekében áll, hogy a bizonyításra sor kerüljön, de a szakértői díjat a bíróság fogja kiutalni, és a szakértői díjat az a fél viseli, amelyik a pert elveszíti végső soron. Vagyis azért ennek a szabályozásnak az az üzenete, hogy a fél nem kerülhet függésbe, a szakértő nem kerülhet függésbe a féltől, hiszen a szakértő díjazása nem függ a fél és a szakértő közvetlen kapcsolatától, mert a szakértői díjat ő a bíróságtól fogja kapni. Tudom, erre azt is lehet mondani, hogy ebben az esetben is a bíróság utalványozza a szakértői díjat, de a kérdés eléggé egyértelmű, mégiscsak a kérelmező, a nem peres eljárást kezdeményező fél fogja viselni, hiszen ennek a nem peres eljárásnak nincs többesélyes kimenetele.

Tehát nem helyes ez okból, etikai megfontolások alapján sem ennek a jogintézménynek a bevezetése.

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló másik, tehát a T/13675. számú törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtunk be, kérjük az elnök urat, hogy biztosítsa ezt a lehetőséget az ülésnap végéig, és meggyőződésem, hogy a módosító javaslatok egyeztetése során juthatunk olyan közös álláspontra, hogy végső soron a törvényjavaslat elfogadását a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja is támogatni fogja.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu