BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió bővítése során elérkezett az a pillanat, amikor Magyarország - immáron tagországként - meg kell hogy vitassa a sorban annak idején is és most is mögöttünk álló két ország csatlakozási lehetőségének kérdését.

A napirendi pont, az önök előtt fekvő javaslat arról szól, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése megadja-e a felhatalmazást a Magyar Köztársaság Kormányának az említett szerződés aláírására. Az említett szerződés aláírása azt jelenti, hogy ez a szerződés Románia és Bulgária esetében, ha az alkotmányszerződés 2006. november 1-jén, azaz a tagállamok vélhető csatlakozását megelőzően hatályba lép, akkor a csatlakozási jegyzőkönyv alapján csatlakozhat az Európai Unióhoz. Ennek határideje a jelenlegi előterjesztés elkészítésének pillanatában ismereteink szerint és az Európai Tanács javaslata alapján 2007. január 1.

A csatlakozási jegyzőkönyv értelmében Bulgária és Románia vállalja, hogy csatlakozik a Közösség és a Közösség tagállamai által kötött valamennyi nemzetközi megállapodáshoz. Ugyanennek a csatlakozási jegyzőkönyvnek részletes rendelkezései tartalmazzák az alkotmányos szerződésnek az Európai Unió intézményeire vonatkozó szabályainak módosítását is. Ennek értelmében például az Európai Parlamentben Bulgáriának 18, Romániának 35 helye lesz a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009-2014-es megbízatásának megkezdéséig, azaz a választásokig. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az új tagállamok csatlakozásával az Európai Bizottságban mindkét új tagország egy-egy állampolgárát jelölheti bizottsági tagként. A bizottsági tagok megbízatása a csatlakozáskor hivatalban lévő többi bizottsági tagéval együtt, azaz ezen ciklus végén fog lejárni. A Tanácsban a jelenlegi tagállamok szavazati súlyának változatlansága mellett Bulgária 10, Románia pedig 14 szavazattal fog rendelkezni.

Tisztelt Országgyűlés! Természetesen számos olyan részletszabályozás is van a csatlakozási jegyzőkönyvben, amelyet én itt most azért nem kívánok ismertetni vagy nem kívánok rá kitérni, mert ezeket részben az előterjesztés mellékletei tartalmazzák, részben pedig az Országgyűlés valamennyi tagja ezekhez hozzáférhet.

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy Magyarország számára az Európai Unió további bővítése e két tagországgal nem egyszerűen egy aktus, hiszen Magyarország kezdettől fogva azon az állásponton volt, hogy annak a térségnek, amelynek e két ország tagja és amelynek Magyarország is tagja, a térség fejlődésének elengedhetetlen záloga az, hogy az Európai Közösség tagjává válhassék. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a két ország jelenlegi helyzetében számtalan olyan probléma is fölmerült - mind a csatlakozási tárgyalások során, mind pedig a csatlakozási tárgyalások lezárását követően -, amelyek szükségessé tették azt, hogy a csatlakozási jegyzőkönyv átmeneti rendelkezéseket is tartalmazzon.

(14.30)

Ilyenek például Bulgária esetében a kozloduji erőmű 3-4. blokkjának 2006 végéig történő teljes bezárása és leszerelése. Ehhez természetesen az Európai Közösség anyagi támogatást is nyújt.

Rendelkezik a csatlakozási jegyzőkönyv a Bulgária és Románia számára megállapított, 2007-2009 között alkalmazandó strukturális előirányzatok, schengeni alap-előirányzatok és vidékfejlesztési előirányzatok indikatív összegeiről. Kimondja azt is, hogy az Unió átmeneti pénzügyi támogatást nyújt mindkét ország számára a közigazgatás és az igazságszolgáltatás intézményeinek fejlesztéséhez.

Ami új a csatlakozási jegyzőkönyvben a korábbi megoldásokhoz képest, hogy rendelkezik az alkalmazható védzáradékokra vonatkozóan is. Halasztó hatályú védzáradék mellett a csatlakozási jegyzőkönyv rendelkezik például az úgynevezett általános gazdasági védzáradékról, a belső piaci védzáradékról és a bel- és igazságügy területén alkalmazható védzáradékokról is. Anélkül, hogy ennek részletesebb kifejtésébe belemennék, szeretném jelezni, hogy a védzáradékok alkalmazásának esetében különböző eljárások kerülhetnek alkalmazásra Bulgária és Románia esetében. Bulgária esetében a csatlakozási jegyzőkönyv azt tartalmazza, hogy csak akkor lehet a megjelölt védzáradékokat alkalmazni, ha ebben a Tanács egyhangú döntést hoz. Románia esetében, különös tekintettel például a versenyjog, a környezetvédelem és a bel- és igazságügyi együttműködés területén alkalmazható védzáradékok esetében azonban a Tanács kétharmados döntési kompetenciát írt elő.

Magyarország alapvető érdeke, hogy oly mértékben segítse és oly módon segítse az elkövetkezendő időszakban a két ország gazdasági és társadalmi fejlődését, hogy lehetőség szerint ezeknek a védzáradékoknak az alkalmazására ne kerüljön sor. De hangsúlyozni kívánom, hogy miután ennek lehetősége a csatlakozási jegyzőkönyvben megvan, ezért természetesen a magyar kormány kötelessége, ugyanúgy, mint a másik 24 tagállamé, hogy figyelemmel kísérje azokat a folyamatokat, amelyeket ez a csatlakozási jegyzőkönyv maga is kiemelten kezel.

Az a meggyőződésünk, hogy a két ország kilátásba helyezett csatlakozása a jelenlegi road map, a jelenlegi időrend szerint biztosítható az esetben, ha a két ország kormánya, együttműködve az Európai Unió Tanácsával és tagországaival, mindent megtesz annak érdekében, hogy a még hátralévő feltételeket teljesíthesse.

Szeretném aláhúzni, hogy a Magyarország számára oly fontos környezetvédelmi területen számtalan olyan külön rendelkezés található a csatlakozási jegyzőkönyvben, amely Románia számára egy hosszabb időtávlatú teljesítést, a feltételeknek való hosszabb időtávú megfelelést ír elő. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy önmagában az a tény, hogy néhány területen Románia 2010-en túlmenő lehetőségeket is kapott, nem jelenti azt, hogy ezeket a feltételeket majd valamikor 2011, '12 vagy '13 táján lehet elkezdeni érdemben teljesíteni. Éppen ezért a Tanács és a tagállamok - természetesen a meglévő monitoringrendszerek alkalmazásával - folyamatosan figyelemmel fogják kísérni ezen tevékenységeket.

Tisztelt Országgyűlés! Teljesen nyilvánvaló, hogy amikor a Magyar Országgyűlés egy napon tárgyalja ezt az országgyűlési határozati javaslatot a szülőföldprogrammal, akkor nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy mi a viszonya a Romániában élő magyar kisebbségeknek Románia csatlakozásához, és mi a viszonya a magyar kormánynak kiemelten Románia csatlakozásához.

Nos, az a meggyőződésünk, hogy Románia csatlakozása Románia teljes népességének alapvető érdeke, ezen belül a magyar közösségé is. Sőt kiemelten azért is, mert ez jelenti valójában azt a lehetőséget a Romániában élő 1,7-2 millió magyar számára, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásában a csatlakozás bekövetkezte után - azaz reményeink szerint 2007-től kezdve - már semmilyen olyan hátráltató körülmény nem merülhet fel, amely megakadályozná az, hogy a határon túl ebben az országban, Romániában élő magyarok teljességgel ugyanazokat az előnyöket és persze kötelezettségeket élvezzék és bírják, mint amit a hazánkban élő honfitársaik.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek fényében kérem a tisztelt Országgyűlést, a határozati javaslatnak megfelelően hatalmazza föl a köztársaság kormányát arra, hogy a csatlakozási szerződést ezen két ország vonatkozásában aláírhassa.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu