MOLNÁR ALBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció támogatja az előttünk lévő törvénymódosítást. A kormány nem beszél, nemcsak beszél, hanem tesz is. Ez az adóreformcsomagnak az első lépcsőfoka, ez mind-mind olyan módosítást tartalmaz, amely segíti, egyszerűsíti a vállalkozók helyzetét.

Reformot csinálni, reformot elindítani nem könnyű dolog - nézek fideszes képviselőtársaimra -, ezt általában akkor szokták csinálni, amikor van forrás egy gazdaságban arra, hogy reformokat helyezzenek előtérbe. 2000-ben lett volna erre lehetőség, amikor 6 százalék fölötti volt a gazdasági növekedés, hisz egy reform pénzbe kerül, és mindig kockázatokkal jár, a változás mindig magában hordozza az új problémák generálását. Azonban egy okos ország, egy okos kormány nemcsak akkor tesz reformot, amikor kényszer van, mert az már utólagos módosítás - gondoljunk a Bokros-csomagra -, hanem a problémáknak elébe kell menni. Most ennek az első lépcsőfokán vagyunk.

Az előttünk fekvő törvénymódosítás-csomag tizennyolc darab törvényt módosít: a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egyszerűsített vállalkozói adót, az általános forgalmi adót, az illetékeket, az adózás rendjéről szóló törvényt, egyéb törvényeket, az államháztartásról szóló törvényt - nem mondanám el az egészet.

Amikor adóreformról beszélünk, akkor a mai magyar gazdaság állapotát figyelembe véve a következő problémáknak kell megfelelnünk: ki kell fehéríteni a gazdaságot - nagyon kevés a legális adófizető, hihetetlen szűk kör az, akitől ma az állam beszedi az adókat -, bővítenünk kell a foglalkoztatást - ez azzal érhető el, hogy csökkentjük a bérhez kötődő járulékokat, ezzel nagymértékben segítünk a hazai vállalkozásokon, hisz, mint tudjuk, elsősorban a hazai vállalkozások azok, amelyek a foglalkoztatásban nagyobb szerepet viselnek.

A második szempont, hisz versenyben vagyunk nemcsak vállalati szinten, hanem az országok adórendszere is versenyben van: gondoljunk arra, hogy a környező országokban folyamatosan tanúi lehetünk annak, hogy egyfajta adócsökkentési verseny valósul meg a régiónkban, sajnos Magyarországot is érintik ezek, és ezeknek az eseményeknek elébe kell menni.

A következő ilyen elem lehet, hogy miért kell adóreform: mert nem igazságos a közteherviselés. A közteherviselést igazságosabbá kell tenni.

A következő ilyen indoka lehet, hogy egyszerűsítenünk kell az adózást. Ha valaki végiggondolja, hogy ma milyen az általános forgalmi adó bevallása egy vállalkozónak, vagy milyen bonyolult egy személyi jövedelemadó-bevallás, ha valaki megkapta azt a vastag csomagot, el kell olvasnia 60-70 oldalt ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, és ha nincs egy-két diplomája, véleményem szerint azt sem tudja megtenni. Ez nemcsak most van így, hanem gyakorlatilag évekkel ezelőtt is így volt.

Végül pedig: mindezt a reformfolyamatot úgy kell végigvinnünk, hogy megfeleljünk az euróövezethez való csatlakozás programjának.

Az adóreform összefüggésében nem éppen versenyképességi kérdés, de egy gazdaságban az adóreform hiánya versenyképességi hátrányt okoz. Gondolok itt az áfa mértékére például: ha nálunk 25 százalékos az áfa, és a szomszédos Szlovákiában, mondjuk, 19, akkor az eleve 6 százalékos árkülönbséget jelent az árban akkor is, hogyha ugyanaz a kiinduló alapár.

A központi adózás szerepe túlzott, az egészségbiztosítás és az önkormányzatok saját közteherbevételei viszont nem elegendőek, és ez elsősorban a működésükhöz kapcsolható.

A jelenlegi adóreformot ma mindenekelőtt a gazdasági és társadalmi igények jelentkezése, valamint a nemzetközi adóverseny erősödése tűzte napirendre. Azt gondolom, hogy elkerülhetetlen egyfajta konszenzus a nagy ellátórendszerek reformjában: a gazdaságban alapvetően megvolt a rendszerváltás, a közigazgatásban nem, tehát a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás nagy rendszereinek az átalakítása nélkül gyakorlatilag Magyarországot nem tudjuk versenyképessé tenni.

Ha végigtekintjük ma a magyar gazdaság állapotát, akkor azt látjuk, hogy a gazdaság tulajdonosi körének 51 százalékát a külföldi tulajdon teszi ki, 49 százaléka hazai tulajdon, amelynek többsége magántulajdon, ebből 13 százalék az állami tulajdon. Ebből az következik, hogy növelni illene a hazai tulajdont.

Ha a vállalkozások számát és struktúráját nézzük, ebből az következik, hogy míg az 1,7 százalékos számarányú nagyvállalkozások adják a magyar gazdaság nettó árbevételének 60 százalékát, addig a mikrovállalkozások, amelyek a gazdaság szereplői számának mintegy 90 százalékát adják, adják a nettó árbevétel 16 százalékát. Egy nagyon rossz arány, hogy gyakorlatilag nincs középvállalkozás, amely fel tudna csatlakozni a globalizációhoz a nagyvállalatok partnereiként. Tehát a következő feladat az, hogy a középvállalkozásokat támogassuk. Ugyanez vonatkozik a tőkeellátottságra is: azt látjuk, hogy tőkeszegények, és elsősorban a hazai vállalkozások.

(10.50)

Ha azt nézzük, hogy a különböző szektorokban mennyi a hazai hozzáadott érték az árbevétel százalékában, akkor megállapítható, hogy vannak olyan területek, ahol viszonylag magas, például a szállításban, hírközlésben 35 százalékos, a szállodaiparban közel 30 százalékos, a mezőgazdaságban 21, a feldolgozóiparban 24 százalékos. Furcsa, hogy volt olyan kormány, amelyik a lakásépítésben látta a hazai gazdaság megújításának a zálogát, az építőipar esetén bizony csak 17,3 százalék a hazai hozzáadott érték a megtermelt árbevétel százalékában.

Folyamatosan, 1992 óta csökken a hazai hozzáadott érték aránya az árbevételen belül. Míg 1992-ben a hazai hozzáadott érték mintegy 25 százaléka volt a nettó árbevételnek, addig ez 2003-ra 18 százalékra csökkent. Azért vagyok kénytelen egy 2000-es adatot is mondani, nehogy azt higgye valaki, hogy ez az utóbbi időben csökkent ennyire. 2000-ben ez szintén 18-18,5 százalék volt.

Ha azt nézzük, hogy a társas vállalkozások személyi jellegű ráfordításai hogyan alakultak: '92-ben még a vállalati összköltség 15,5 százaléka volt bérjellegű költség, addig ez 2003-ra 10,5 százalékra csökkent.

Hol működnek jelentős forgalmat lebonyolító hazai vállalkozások? Ezek megmutatják, melyek azok az ágazatok, amelyeket, ha kicsit jobb helyzetbe hozunk akár az adórendszerrel vagy akár mással, ezek főleg a hazai vállalkozások helyzetét, a nagyobb tömegeket foglalkoztató hazai vállalkozásokat támogatják. Ilyen a kereskedelem, ahol mintegy 60 százalékos még a hazai részarány. A szálláshely-szolgáltatás mintegy 80 százalékát, a szállítás-hírközlés 65 százalékát, az ingatlanszolgáltatás mintegy 75 százalékát még hazai vállalkozások bonyolítják le.

Elkeserítő a kép, ha azt nézzük, hogy a különböző külföldi és hazai vállalkozások hogyan vesznek részt a hazai közterhek megtermelésében, és milyen a foglalkoztatásban részt vevők aránya. Például amíg a külföldi vállalkozások a magyar munkavállalók 24 százalékát alkalmazzák, addig a hazai vállalkozások foglalkoztatják a 76 százalékát.

Az árbevétel 53 százalékát adják a hazai vállalkozások, és a fizetett adó 56 százalékát fizetik be közös költségeink alapjának. Viszont adókedvezményből csak néhány százalékban részesednek, míg elsősorban a külföldi nagyvállalatok azok, akik az adókedvezmény több mint 90 százalékát veszik igénybe. Én azt gondolom, ezek azok a kérdések, amelyek köré fel lehet építeni egy adóreformot, ami első lépésnek jó, de a közigazgatási reform, illetve a nagy ellátórendszerek reformja nélkül egy adórendszer reformja nem fog olyan megoldást jelenteni a gazdaság problémáira, amelyekkel ma szembenézünk.

Ha visszatérek az előttünk fekvő törvénycsomagra, abból az látszik, hogy mintegy 660 ezer vállalkozást érint az a pontja, ahol is az adóhatósági ellenőrzés és önellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben is el lehet számolni elhatárolt veszteségeket. Ez mintegy 350 ezer egyéni vállalkozót és 300 ezer társas vállalkozást érint, de érint az őstermelők és a családi gazdálkodók közül is mintegy 10 ezer adózót. Tehát nagyon széles az a kör, akit ez az egyszerűsítés, elszámolhatóság érint.

Ugyanilyen hasonló, 600-650 ezer társas és egyéni vállalkozót érint a köztartozás szó tisztába tétele, illetve, hogy az iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés, valamint a mikrovállalkozások létszámnöveléséhez kapcsolódó kedvezmény feltételeinél a köztartozások helyett állami vagy önkormányzati adóhatóságnál fennálló tartozást kell figyelembe venni. Aki figyelemmel kísérte az ebben rejlő problémákat, az biztosan tudja, hogy itt akár a kamarai tagdíj, az illeték, a bírság vagy bármi ilyen dolog is már megakadályozhatta, hogy ezek a vállalkozások például igénybe vehessenek kedvezményeket.

Mintegy 120 ezer vállalkozást érint, ennyi veszteséges társas vállalkozás volt tavaly Magyarországon, amikor is egyszerűsödnek a veszteségelhatároláshoz kapcsolódó szabályok, így nem kell adóhatósági engedély, ha az adózónál az adóalap ugyan negatív, de az adózás előtti eredmény nulla vagy nyereség.

Nagyon fontos, bár viszonylag kevés vállalkozást érint, de azt gondolom, ez Magyarországon egy húzóágazat lehet: a már többször emlegetett üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét végző mintegy 20-30 nagyvállalatra vonatkozik az a módosítás, amely a bevétel felével egyező adóalap-kedvezményt tesz lehetővé ezen gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét végző vállalkozások számára. Azt gondolom, ez egy versenyképességi kérdés. Még nem tudok róla, hogy a környező országokban hasonló szabályozást hoztak volna, azt gondolom, ebben mindenképpen úttörők vagyunk.

Mintegy 50 ezer kis- és középvállalkozást érint abban a 48 kistérségben, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb kistérségben, amikor is az amortizációt egy összegben, a tevékenységet közvetlenül szolgáló termelő berendezéseknél el lehet számolni. Természetesen a személygépkocsira ez nem vonatkozik.

Majdnem 100 ezer evás céget érint, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóban az elemi kárra tekintettel a biztosítótól kapott kártérítés összege kikerül az adóalapból, és egységesen, minden adóalany számára megszűnik a helyi iparűzési adó feltöltési kötelezettsége.

2004. január 1-jétől már megszűnik, mentesülnek a munkavállalók az áfaarányosítási kötelezettség alól, ami, azt gondoljuk, a foglalkoztatást javítani fogja, illetve javítani fogja azokat a feltételeket, ahol is például munkanélkülieket lehet alkalmazni, és ehhez állami támogatást vagy önkormányzati támogatást lehet igénybe venni.

Mentesül az ajándékozási illeték alól a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kapott értékpapír, valamint a személyi jövedelemadó-terhet nem viselő dolgozói részvény és dolgozói üzletrész szerzése. Ez körülbelül 10 ezer magánszemélyt érint pozitívan Magyarországon. Azt gondolom, egy olyan kérdésre került pont, amiből az elmúlt időszakban nagyon sok konfliktus és nagyon sok eltérő értelmezés látott napvilágot.

Több mint 300 ezer regisztrált mezőgazdasági termelőt érint, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 2005. évi változással összhangban nemcsak a családi gazdálkodó, hanem minden, regisztrációs igazolással rendelkező magánszemély termőföldvásárlása a részletezett feltételek teljesítése esetén illetékmentessé válik.

Igazodva az okmányirodai eljárások illetékének megfizetési rendjéhez, lehetőség nyílik a gépjárműszerzési illeték bankkártyával vagy az okmányiroda házi pénztárába történő megfizetésére, ahol ennek megvannak a technikai feltételei. Én nagyon sok olyan vállalkozóról tudok, aki elment az okmányirodába, és ott azt mondták neki, hogy ballagjon el a postára, vegyen okmánybélyeget, és akkor menjen vissza. Ezek mind-mind ilyen aprónak tűnő, de a napi életet hihetetlen módon megkönnyítő és ésszerűsítő lépések.

Azt gondoljuk, hogy majdnem minden gazdasági tevékenységet végző adózó számára pozitív lehet az üzleti kapcsolatok biztonságának elősegítése érdekében, hogy lehetővé válik az adószámmal rendelkező adózók adatainak nyilvános közzététele az interneten. Ha valaki valakivel gazdasági kapcsolatba lép, arról valamilyen információt kell szerezni. Ez egyfajta ilyen adatbázis, alapadatbázis lehet azoknak a vállalkozásoknak, akik máshogy nem jutnak olyan információhoz, hogy meg tudják ítélni, hogy az üzleti partnerük egyáltalán be van-e jegyezve, egyáltalán az adóhivatalnál bejegyzett vállalkozás-e.

Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatását az erről hozott döntéstől számított 15 napon belül kell az adóhatóságnak bejelenteni. Azt gondoljuk, hogy ez elsősorban nagyvállalkozások számára jelent segítséget, de ez is mintegy 4 ezer vállalkozást érint pozitívan.

Minden olyan vállalkozás, amelyet társasági adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terhel, mentesül a kommunális adóelőleg és az iparűzési adóelőleg-feltöltési kötelezettség alól. Ez mintegy 200 ezer vállalkozást érint.

(11.00)

Az mintegy 250 ezer társas vállalkozás tagját érinti, hogy a vállalkozói járulékfizetési kötelezettség egyéni kötelezettség helyett a foglalkoztatónál levonásos kötelezettséggé válik. Ez is egyfajta egyszerűsítés a vállalkozás tagjai számára.

Az éves beszámolót készítők mintegy 85 százalékát érinti az a módosítás, egyszerűsítés, amely a könyvvezetési kötelezettségek egyszerűsítése érdekében az egyszerűsített éves mérlegbeszámoló készítésének lehetőségére vonatkozó értékhatárokat emeli meg, amely mérlegfőösszeg 150 millió forintról 500 millió forintra, az éves nettó árbevétel 300 millió forintról 1 milliárd forintra nő ebben a tervezetben, és még folytathatnám a felsorolást. Azt gondolom, nagyon sok ilyen kicsinek tűnő, de a napi életet sokkal egyszerűbbé, sokkal ésszerűbbé tevő módosítás jelenik meg ebben a törvénycsomagban.

El kell mondanom, amikor Lenártek képviselőtársam az előbb azt mondta, hogy miért csak most: kérem, ez 1998 és 2000 között is terhelte a vállalkozásokat. Miért nem tették meg ezt akkor önök? Mi most ezt megtesszük, és reméljük, számíthatunk ebben az önök segítségére. Kérjük, a módosításaikat juttassák el, és ha lesz olyan, amely a vállalkozások terheit csökkenti, azt a kormánypárti MSZP-frakció támogatni fogja.

Kérem az Országgyűlést, fogadja el az előttünk fekvő, vállalkozások érdekét szolgáló törvénymódosítási csomagot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu