STOLÁR MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Több mint négy órája, amikor elkezdtük ennek a napirendi pontnak a vitáját, azt gondoltam, hogy rendkívüli nap előtt állunk, hiszen a napirendi pont tárgyalása során jelen volt a miniszter úr, és a vita az ország nyilvánossága előtt kezdődött el. Nem úgy, mint a közoktatási törvény, a felnőttképzési törvény és a szakképzési törvény, amelyek vitáját az éjszaka leple alatt kellett lefolytatnunk. Aztán kiderült, hogy a miniszter úr távozik, és éppen az ügyeletes államtitkár marad magára. (Arató Gergely: Ez az egy van neki!) Így aztán a mai nap csak részben különleges.
Megítélésem szerint az Országgyűlésnek benyújtott új felsőoktatási törvényjavaslat a magyar felsőoktatás hagyományaitól teljesen idegen, liberális elvek alapján szervezi újjá a felsőoktatást. A kormány gyakran hangoztatja és hangoztatta ma is, hogy párbeszédet folytat az emberekkel, és határozottan állítja azt is, hogy mielőtt egy törvénytervezet a parlament elé kerül, addig az összes szakmai szervezettel egyeztet.
Nos, lássuk, hogyan is történt ez a felsőoktatási törvény esetében! Az előttünk lévő tervezetet, pontosabban az eredeti törvénytervezetet a kormány már 2004 szeptemberében szerette volna idehozni, de a hatalmas tiltakozás miatt ezt nem merte felvállalni. Magyar Bálint és a kormánypárti képviselők a mai nap folyamán is többször felsorolták, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek támogatták. Hogy örömet okozzak önöknek, ezt megteszem újra. A Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete támogatását bírja az előterjesztés.
Szeretném megjegyezni, hogy a HÖOK közgyűlése sajtónyilatkozatot adott közzé március 2-án, hogy melyik az a tíz pont, amelynek ha a teljesülése megvalósul, csak akkor támogatják a törvénytervezetet. Mint ahogy elhangzott, a mai napon hallhattuk, hogy már az ő támogatásukat nem bírja ez a törvény-előterjesztés.
A bizottsági ülésen azonban arról győződhettünk meg, hogy számtalan szakmai szervezettel nem törekedett egyeztetésre az előterjesztő. Ezt erősítette meg az Egyesület a Felsőoktatásért és Kutatásért képviselője, aki cáfolta, hogy a felsőoktatás szereplői vagy irányítói tökéletesen egyetértenének ezzel a törvénytervezettel. 1200 felsőoktatási dolgozó és 93 akadémikus fogalmazta meg határozott kifogásait. Mi több, olyan is előfordult, hogy egyetemi vezetők úgy adták le pozitív szavazatukat a törvénytervezet mellett, hogy erre őket az intézmények nem hatalmazták fel.
(16.20)
Súlyos vétsége a tervezetnek, hogy lenyúl a szakképzéshez, ráadásul anélkül, hogy ezt a szakképzésben részt vevőkkel átfogóan s összehangoltan egyeztette volna. Ezt támasztotta alá a bizottsági ülésen a magyar közoktatási és szakképzési szervezetek képviselője is, aki többek közt azt is hangoztatta, hogy későn került eléjük a tervezet, véleményüket pedig nem vették figyelembe. Erről egyébként Kuzma képviselőtársam egy kicsit részletesebben is beszélt. Azt egyébként, hogy ezen a területen a minisztérium hibát követett el, mik sem bizonyítják jobban, mint Arató államtitkár szavai - akit most nem látok..., illetve látok a teremben, csak már nem a helyén ül. Idézem: szakképzésről nem nyilvánítanék véleményt, mert mi magunk is látjuk, hogy ezt a kérdést tovább kell egyeztetni, tovább kell róla tárgyalni. Nem kapott lehetőséget az egyeztetésre a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete sem.
Hozzászólásom további részében az intézményalapítás, intézménymegszűnés, -átalakulás témakörökkel kívánok foglalkozni. Miközben drágább és bürokratikusabb lesz az eljárás, a törvénytervezet megkönnyíti az intézményalapítást, így csökkennek azok a követelmények, amitől főiskola egy főiskola, illetve egyetem az egyetem. Az elv, nevezetesen az, hogy egy jó főiskola, amely minőségi szolgáltatást nyújt, egyetemmé építkezhessen, míg egy kevéssé népszerű, nem jó színvonalon dolgozó egyetem esetleg húzódjék összébb, támogatható. A gond, hogy a játékszabályok zavarosak, a minőségértékelés rendszere, például a belső minőségirányítás, pályakövetés nem kidolgozott, az intézmények adottságai jelentősen eltérnek, területi elhelyezkedés, infrastruktúra és a többi. Így a következmények kiszámíthatatlanok, azaz a „
lovak közé a gyeplőt!ö elv igen veszélyes lehet, különösen, mert az állami beavatkozás lehetősége jelentősen szűkül. Ennek a lehetséges következményei a következők.
A bögrecsárdák mintájára akár garázsegyetemek alakulhatnak ki, amelyek jól fizető szegmensekre épülnek rá, tudományos tevékenységük lényegében nincs, és nehéz helyzetbe hozzák a nagy intézményeket. Főiskolák is ráállhatnak a mesterképzésre, ami minőségromláshoz vezethet. Ha eltérő egyetemi struktúrák jönnek létre, mi várható? Aki csak teheti, magas presztízsű és magas összeggel támogatott képzéseket választ magának, míg ugyanakkor lesznek olyanok, akik a sok kicsi sokra megy elvet követik majd, és ezzel elszipkázzák a hallgatókat a főiskoláktól. A mesterképzést is folytató intézmények feltehetően népszerűbbek lesznek, hiszen nem kell két helyre járni, ha valaki az alapképzés után továbbtanulni akar, másrészt viszont az adott intézményekben kiadott diplomák megítélésére ez kedvezőtlenül hathat.
A törvény szempontokat fogalmaz meg az intézmények megszűnésével kapcsolatban is. A 37. § 4/a pontjára gondolok, amely úgy rendelkezik, ha a maximális felvehető hallgatói létszám 70 százalékát nem éri el három egymás után követő évben a felvettek száma, akkor a fenntartó megszüntetheti az intézményt. Igen kemény feltételnek tartom, és valószínűleg kormányzati szándékot takar több intézmény megszűnésével kapcsolatban. A javaslat szabályozza az intézmények szétválásának rendjét is, félő, hogy ez a dolog egyfajta reintegrációs folyamatot indít el, ami ellentétes egy korábbi, szocialisták által is támogatott döntéssel.
Végezetül szeretném megállapítani, hogy a törvényjavaslat a felsőoktatást szinte minden érdemi kérdésben újraszabályozza. Amennyiben a törvénytervezet jelentős módosítások nélkül kerül bevezetésre, a magyar felsőoktatás komoly zavaraival és jelentős leépülésével számolhatunk. Éppen ezért módosító javaslatokkal igyekszünk a zavart és leépülést elkerülni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés