DR. VASTAGH PÁL (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hét szerdáján az Európai Parlament hozzájárulási eljárás keretében megadta a támogatást Románia és Bulgária csatlakozásához.

A külügyi bizottság korábbi ülésén már egyértelműen megnyilvánult a többség akarata, a Parlament állásfoglalása most zöld utat nyitott a két ország számára. Ez megítélésem szerint olyan horderejű kérdés, amely méltó arra, hogy a Magyar Országgyűlés valamennyi tagja pártállástól függetlenül üdvözölje ezt.

Elismerés illeti az Európai Parlament magyar tagjainak tevékenységét. A néppárti Gál Kinga, a liberális Szent-Iványi István, a szocialista Tabajdi Csaba és a többiek is mind-mind sokat tettek azért, hogy az Európai Parlament állásfoglalására időben kerüljön sor, hogy a késlekedés ne veszélyeztesse a csatlakozás 2007. január 1-jére tervezett időpontját. Sokat tettek azért is, hogy a legfontosabb tennivalók jól tükröződjenek a Parlament jelentésében, és hogy külön hangsúlyt kapjon a magyar kisebbség védelme a szubszidiaritás, az önkormányzás elvei alapján.

Magyarként, tisztelt képviselőtársaim, feltétlenül üdvözölnünk kell ezt a döntést, hiszen összhangban áll alapvető nemzeti érdekeinkkel, azzal, hogy Románia és a környező országok mihamarabb csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Csak ez biztosíthatja, hogy a szomszéd országokban élő magyarság valamennyi része a közös Európában, a határok nélküli Európában élhessen.

Üdvözölhetjük ezt a döntést azért is, mert erősíti azt a felismerést, hogy a kelet-közép-európai régió az Európai Unió térségbeli megjelenésével olyan korszakhatárhoz érkezett, amikor is szakíthatunk az elmúlt több mint nyolc évtized keserves közös történelmével. Azzal a közös történelemmel, amit valós és vélt sérelmek, a kölcsönös bizalmatlanság és gyanakvás terhel, ami nem jó sem magyarnak, sem románnak, de a horvátnak és a szerbnek sem. Olyan lehetőség határához érkeztünk, amelynek felismerése és kihasználása egyetemes felelősségünk. Az integrációs folyamat kiteljesedése, az Unió jelenléte új választ adhat közös kérdéseinkre, és megteremtheti a nemzeti konfliktusok feloldásának új feltételeit. Visszaszorul a nemzetállam cselekvése, új autonómiák, új kapcsolatrendszerek jönnek létre. Új erőre kaphatnak a határok által szétszabdalt évszázados vonzáskörzetek, és ez megteremtheti a közös gondolkodás, a közös tervezés, a közös fejlesztés soha nem látott lehetőségeit.

Ez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, új nemzetpolitikai alapvetést kíván. Többek között azt, hogy a nyelvi, kulturális identitásbeli támogatás mellett sokkal több figyelmet kell fordítanunk a gazdasági, regionális, szociális dimenziókra.

Az Európai Parlament jelentésében hangsúllyal szerepelnek azok a teendők, amelyeket Romániának a csatlakozásig teljesítenie kell. Összetett feladatokról, nehéz ügyekről van szó. Nemzeti érdekünk, hogy segítsük ezt a felkészülést, hogy adjuk át tapasztalatainkat. Éppen ebből kiindulva a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja és az Igazságügyi Minisztérium meghívására a jövő hétre várjuk az RMDSZ képviselőit, szenátorait, szakembereit egy olyan közös szemináriumra, ahol megbeszélhetjük a jogharmonizáció és az intézményépítés magyar tapasztalatait, remélem, sikerrel.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az új helyzet új gondolkodást kíván tőlünk és a szomszédos országok politikusaitól egyaránt. Ne halasszuk el ezt a lehetőséget, amely valóban esélyt kínál számunkra, hogy új fejezetet nyissunk a térség történelmében. Ennek a folyamatnak volt egyik jelentős állomása az Európai Parlament április 13-i döntése.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu