DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 28., illetve a 31. pontokról fogok beszélni, de előzetesen arról szeretnék szólni - felmerült itt, hogy megszűnt a vita -, hogy azért úgy az általános vitának, mint a részletes vitának, azon túl, hogy itt esetleg vitára kerül sor, másképpen is van jelentősége, hiszen már az általános vita előtt a képviselők, illetőleg a frakciók is kialakítják az álláspontjukat az illető előterjesztésről. Erről megvan a maguk véleménye.

Az általános vita során a vezérszónokok, illetőleg a szónokok elmondják a maguk véleményét. Kétpercezni ugyan lehet, de nem nagyon emlékszem arra, hogy a viták során, mondjuk, az eredeti elképzelések megrendültek volna a két percek, tehát az ellenvélemény kétperces hozzászólásainak a hatására. Ugyanígy van ez a részletes viták során is. Itt is nagyon jó, ha van vita, és hallani más elképzeléseket, más álláspontokat is, azonban ez, úgy gondolom, az eredeti elképzeléseket annyira nem befolyásolja, mégis szükség van rá.

De szükség van arra is, hogy vitán kívül is elmondja az ember azokat a gondolatokat, amik módosító javaslatok benyújtására készítették. Én két ilyenről szólnék. Tehát, mint már említettem, a 28. pont a törvényjavaslat 26. § (3) bekezdéséről szól, és nem személy szerint érinti az igazságügy-miniszter urat, hanem az intézményt, az Igazságügyi Minisztériumot érinti, mert hiszen arról van szó, hogy az egyes szaktárcák a saját maguk által benyújtandó törvényjavaslatokat milyen formában terjeszthetik elő. És a tervezet ezt úgy fogalmazza meg, hogy a törvényjavaslat tervezetét az igazságügy-miniszterrel együtt készíti el és terjeszti a kormány elé.

A másik, hogy a kormányrendelet tervezetét az igazságügy-miniszterrel egyetértésben terjeszti a kormány elé. A harmadik megfogalmazás pedig, hogy a miniszteri rendeletet, tehát a szakminiszter a saját rendeletét az alkotmányossági, jogharmonizációs és kodifikációs szempontok tekintetében az igazságügy-miniszterrel egyetértésben. Tehát mind a három alkalommal egyetértési jogot biztosít az igazságügy-miniszternek.

A mi véleményünk szerint az “egyetértésö helyett a “véleményezése mellettö lenne szerencsés. Az egyetértés végül is majdhogynem vétójogot jelent, sőt adott esetben vétójogot is jelent, és ezzel éppen nem hangsúlyozódik ki a szaktárca vezetőjének a felelőssége, hanem szinte egy kézbe összpontosul az Igazságügyi Minisztériumnál. Tehát az “egyetértésö helyett mi “véleménytö javasolunk.

A másik a 31. ajánlási pont, ez a 36. § (2) bekezdésére irányul, és arról szól, hogy az egyes törvényjavaslatokat kikkel kell megtárgyalni. A jelenleg hatályos jogalkotási törvény is pontosan meghatározza, hogy kik, milyen formában, hogy vehetnek részt ennek a vitájában. És ott említésre kerülnek egyrészt az önkormányzatok, azokban az esetekben, hogyha ez önkormányzati kérdést érint; szó van a társadalmi szervezetekről abban az esetben, ha az ő életüket, társadalmi viszonyaikat rendezi ez a törvény. A törvény természetesen mindig társadalmi viszonyt rendez, de nem mindegy, hogy milyet, tehát azért adott társadalmi szervezeteknek, egyházaknak szükségük lehet arra, hogy véleményt nyilvánítsanak, még az előtt, mielőtt a rájuk kötelező hatállyal megjelenő jogszabály kihirdetésre kerülne.

Ezt célozná a mi módosító javaslatunk, amely azt mondja, hogy a feladatkörüket érintő szabályozás esetében, így szól pontosan: a szakminiszter köteles biztosítani, hogy a kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilváníthassanak e feladatkörüket érintő szabályozás esetén az országos köztestületek, az országos társadalmi és érdek-képviseleti szervek, az egyházak.

(16.30)

Itt kell megjegyezzem, hogy pont a jogalkotási törvény kapcsán magam is kaptam társadalmi szervezetektől, egyházaktól olyan leveleket, amelyekben azt kifogásolták, hogy a jogalkotási törvényt sem véleményeztették velük, a sajtóból értesültek erről. Természetesen ezek nem magánlevelek voltak, a kormányhoz intézték, mi csak másolatokat kaptunk erről. De hangsúlyozza azt, hogy valóban, ha a törvény társadalmi viszonyt rendez, akkor igenis annak a körnek, amelynek a viszonyait rendezi, valami beleszólási joga kell hogy legyen még abban a stádiumban, amikor figyelembe lehet venni a véleményüket. Nagyon szeretnénk, ha ezt elfogadná majd a tisztelt parlament.

Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu