DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban három anyag áll előttünk, egy beszámolójelentés és két országgyűlési határozat. Én először magáról a beszámolójelentésről szeretnék beszélni, amelynek az alapja egy korábbi országgyűlési határozat, amely 34 pontban foglalkozik azzal a kérdéssel, amit már az előttem szólók elmondtak, és amelyeket nem akarnék megismételni. Csak azt szeretném jelezni, hogy valóban igaz az, hogy ennek a korábbi országgyűlési határozati javaslatnak a meghozatalában, illetőleg abban a közös bizottságban, amelyet a rendészeti, az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság delegáltjai hoztak létre, teljes egyetértésben hozták meg azt a jelentést, amely alapját képezte ennek a 71/2004-es országgyűlési határozati javaslatnak, amely - ismételve - 34 pontban határozta meg azokat a pontokat, azokat a feladatokat, amelyeket a kormánynak el kell végezni vagy meg kell kezdeni határidőre. Tehát végig, mind a 34 pont nemcsak a feladatokat határozza meg, hanem a pontos határidőket is.

Való igaz, hogy annak idején, amikor ez az albizottság vizsgálatot folytatott, és meghozta a jelentését, már akkor felmerült annak a kérdése, hogy vajon itt a kormányt kell kötelezni vagy az egyes tárcákat. Nyilván, hogy a kormányt, természetesen a kormányt, de mivel kristálytisztán világos volt az, hogy egy-egy tárcának mi a feladata ebben a kérdéskörben, ennek a nagyon bonyolult és összetett kérdéskörnek a megoldásában, ezért úgy szólt a határozati javaslat, hogy az Országgyűlés kötelezi a kormányt, hogy végezze el ezeket meg ezeket a feladatokat ennek meg ennek a tárcának a közbeiktatásával, ami a dolgok természetéből fakad. Igaz, hogy ezt akkor támadták, de mégis átment, és meghozta az Országgyűlés ezt a határozatát nagy szótöbbséggel.

Mégis, annak ellenére, hogy ezt kifogásolták, maga a jelentés is így készült. Tehát, ha elolvassuk, akkor tulajdonképpen úgy tűnik, hogy itt három, illetőleg négy tárca megírta a saját maga jelentését, aztán ebből a jelentésből nem a kormány, hanem a kormány előadója, az Igazságügyi Minisztérium összeállított egy ilyen jelentést, de nincs kellőképpen összefésülve, világosan látszik, hogy melyik részt melyik tárca - a Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - írta. Végigkövethető, hogy ki mit írt, ráadásul egymásnak ellentmondó dolgokat írnak, a kérdések megoldásánál egymásnak is ellentmondó véleményük van. Így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy ha összevetjük az eredeti határozati javaslatot és a jelentést, hogy mi oldódott meg, hát alig valami, főleg nem határidőre. Azt lehet mondani, hogy határidőre szinte semmi, az égadta világon semmi.

Amikor vannak olyan tételek vagy kifejezések a határozati javaslatban, ami valóban nem konkrétumra vonatkozik, tehát nem azt mondja, hogy oldja meg, csak azt mondja, hogy gondolkozzon rajta, de hozzon valamiféle egységes elképzelést egy kérdéskörről, így például az ingatlan-nyilvántartásról, még ott sincs megoldás. Hanem ugyanazon a lapon az egyik tárca azt mondja, hogy a bírósághoz tartozzon, a másik finoman fogalmaz, nem mondja azt, hogy ne oda tartozzon, hanem azt írja, hogy ezen túlmenően ismeretes olyan jogi álláspont is, miszerint az ingatlan-nyilvántartás vezetése jellegénél fogva közigazgatási feladat, vagyis hogy ne oda tartozzon.

Tehát valóban azt lehet mondani, amire Kosztolányi képviselőtársam utalt már, hogy mérvadó vagy tényleg idetartozik Kilényi professzornak az a megállapítása, hogy a kormányzás azért nem működik megfelelő módon, azért nincs igazán kormányzás, mert kialakult a minisztériumok között valamilyen szakmai sovinizmus. Mindegyik védi a saját maga igazát, a maga kis várát tartja a legfontosabbnak, ezért aztán nagy általános szempontokat, mint amilyen ez is, igazán nem tud megoldani a kormány. Nade ez a kormány hibája, a kormány feladata!

Tehát, ha egyszer az országgyűlési határozati javaslat azt mondja, hogy a kormány oldja meg, akkor oldja meg! Oldja meg úgy, hogy a minisztériumok munkáját összefésüli, összehangolja! Persze, ez rendkívül bonyolult és nehéz feladat, de ez a kormányzás. Az ilyen bonyolult és nehéz feladat, pláne ilyen körülmények között, amikor valóban, az ingatlan-nyilvántartásban óriási lemaradás volt, még részben talán van is, nem olyan óriási.

Tulajdonképpen ebben a jelentésben ez az egyetlen pozitívum, hogy valóban, az ingatlan-nyilvántartásnak ez az óriási lemaradása valamelyest jobbá vált, sőt azt is lehet mondani, hogy a nagy hátralékok eltűntek, nem teljesen, de nagyrészt, sőt azt is lehet mondani, hogy azok a rémisztő bejegyzési határidők, hogy egy év meg másfél év, most már valóban két hónap alatt megoldhatók. Nade, kérem szépen, ennek semmi köze a lakásmaffiához, ennek az égadta világon semmi köze ahhoz az országgyűlési határozati javaslathoz, amit annak idején 2004-ben hoztunk, hanem ez a dolgok természetéből fakad. Ha egy országban ilyen iszonyatosan rossz az ingatlan-nyilvántartás… - megvannak persze ennek a maga okai, a kárpótlási törvény, a rengeteg önkormányzati tulajdonba került állami kezelésben lévő ingatlan, szóval, iszonyatos nagy ingatlanmozgás volt ez. Tudom én, hogy megvannak ennek a maga okai, nade elmúlt már 15 év a rendszerváltás óta, vagy az önkormányzati tulajdonba adástól is legalább 12 év, a kárpótlásnak is régen vége van, tehát abnormális volt az a helyzet, ami az ingatlan-nyilvántartás körül kialakult Magyarországon. Az, hogy ez úgy tűnik, hogy hála istennek, most megoldódik, a dolgok természetéből fakad, és semmi köze a lakásmaffiához, az égadta világon semmi köze, és ez az egyetlen pozitív pontja ennek az egész kérdéskörnek, hogy ez legalább megoldódott.

Tehát, ha végigvesszük az eredeti országgyűlési határozatot, és azt szembeállítjuk a beszámolóval, akkor azt lehet megállapítani - mondom, pláne a határidők figyelembevételével -, hogy egyáltalán nem oldódott meg semmi. Olyan kifejezések vannak benne, ami, ha nem lenne tényleg nagyon komoly és elrémisztő, akkor mosolyogni is lehetne rajta. Csak idézek egyet: a tárca véleménye szerint az ingatlan-nyilvántartás hatékonyságának növelését célzó törekvések nem támaszkodhatnak kizárólag egyfajta jogelméleti megfontolásokra, hanem a jogi szempontok mellett elsődlegesen azt a kérdést kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy a meglévő szervezet működéséhez a feltételek biztosítottak-e, illetve a hatékonyság miképp növelhető, és hogy eszi, nem eszi, nem kap mást. Tehát ilyeneket értelmetlen és kár leírni.

Befejezve a beszámoló értékelését, van ezt követően egy országgyűlési határozat, amelyik azt mondja, hogy az Országgyűlés elfogadja az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges s a többi beszámolót. Ezt az országgyűlési határozatot biztos nem lehet elfogadni, mert ha egyszer megállapítjuk, hogy ezt a bizonyos 71/2004-es országgyűlési határozati javaslatot nem oldották meg - kiderül a beszámolóból, hogy nem oldották meg -, akkor ezt az országgyűlési határozati javaslatot sem lehet elfogadni.

A következő egy másik országgyűlési határozati javaslat, amely országgyűlési határozat - már utaltak rá, én nem mondanám, hogy szellemesen oldja meg a kérdést, inkább gátlástalanságot mondanék - gátlástalanul hatályon kívül helyezi a 71/2004-es országgyűlési határozati javaslatot, és ahelyett hoz egy másikat.

(18.10)

Ez azért lényeges, mert ebben viszont tényleg van sok olyan, amit el kell fogadni. Ha nem fogadjuk el, akkor tudomásul vesszük, hogy az a rengeteg kérdés, amit itt felvetettünk annak idején, és amelyek szerepeltek az eredeti országgyűlési határozati javaslatban, sőt továbbvive folyamatában benne van a beszámolóban is, azt nem lehet úgy hagyni, azokkal valamit tovább kell lépni, tovább kell csinálni az egész ügyet.

Tehát ebben azokat a felsorolásokat, amelyek elmondják, hogy mit kell még csinálni, azt gondolom, hogy el kellene fogadni. Csak úgy kellene kezdeni ezt az országgyűlési határozati javaslatot, tehát nem azzal kezdődne, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hanem: 1. Az Országgyűlés megállapítja, hogy a kormány a 71/2004-es országgyűlési határozatnak nem tett eleget. 2. Éppen ezért az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy… - és akkor jöhetne ez a további megoldást célzó feladatsor, csak ki kellene egészíteni ezt is határidőkkel, mert azt hiszem, hogy itt egyetlenegy határidő van, a 18. pontnál a végén.

Tehát hogy ezt technikailag aztán hogyan lehet megoldani, ez még fejtörést fog okozni nekünk, de módosító javaslatokkal szerintem mindenféleképpen csak így lehet megoldani, hogy ezt a határozati javaslatot, a tartalmát figyelembe kell venni, mert ha nem vesszük figyelembe, akkor tudomásul vesszük, hogy soha nem fog a kérdéskör megoldódni. Igenis, itt tovább kell lépni, de azzal, hogy nem hatályon kívül helyezzük a 71/2004-es országgyűlési határozati javaslatot, hanem annak megállapításával, hogy az nem oldódott meg, nem hajtotta végre a kormány, végül is azt módosítjuk így meg így, meg így. Vagyis a feladatok megmaradnak, csak a határidőket módosítjuk.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu