LÁZÁR MÓZES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az energia területén bármely szabályozás, illetve szabályozásváltozás rendkívül lényeges kérdés, de nem csak a szakemberek számára. Magyarország minden polgára szempontjából fontos, mit jelent és milyen hatást vált ki az előttünk lévő villamosenergia-törvény módosítása. Megjegyzem, hogy ez a fajta nagy érdeklődés itt a parlamentben most csak nyomokban fedezhető fel. Sajnálom például, hogy a Magyar Energia Hivatal munkatársai sincsenek jelen, valamint az a helyettes államtitkár, aki ennek a szakmai felelőse. Remélem, hogy a véleményünk eljut majd hozzájuk is valamilyen formában.

A felfokozott figyelem már abból is fakadt, hogy a kormány igencsak késlekedett az előterjesztéssel, ugyanis a parlamenti tervezett menetrend szerint már hónapokkal ezelőtt kellett volna beterjesztenie javaslatát. Az időbeni csúszást aztán egy hirtelen sürgős tárgyalásba vétellel tetézte a koalíciós többség úgy, hogy felháborítóan rövid idő alatt kellett döntenünk az általános vitára való alkalmasságról. Kissé méltatlan helyzet, különösen egy ilyen stratégiai jelentőségű törvény esetében.

A rossz indítás mellett is két alapvető kérdést kell feltennünk. Az első: jó-e, ha már huzamosabb ideje nincs hazánknak aktualizált és egységes szerkezetbe foglalt energiapolitikája? Megítélésem szerint egyáltalán nem jó. Miért nem jó? Mert stratégiai kérdés, mert nélküle minden szabályozás esetleges és széttagolt, mert jelentős tulajdonosi átalakulás zajlott le, mert új EU-irányelvek jelentek meg, mert torz az energiafelhasználási szerkezetünk, mert rengeteg teendőnk van a megújuló energiaforrásokkal, mert a világpiaci változásokra válaszolnunk kell, mert szociális és gazdasági kérdéseket is meg kell oldanunk s a többi.

Természetesen elsősorban azért kell az energiakoncepció, mert tudni kell, mi a cél, milyen eszközök állnak rendelkezésre, és mit kell tenni. Problémát okozott a hiánya korábban is természetesen, de ma már égető szükség van rá. Az előterjesztésben szereplő villamosenergia-törvény módosítását is így csak egy lebegő térben tudjuk részlegesen értékelni.

A második alapkérdés: hol van a négy éve elfogadott törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb rendelkezések tapasztalatainak összegzése, a következtetések számbavétele? Sehol, pedig stabil kiindulópontra szükség van, megfontoltabb kormányzati munka esetén legalábbis. Mindezek mellett joggal vártuk azt, hogy legalább a javaslat indoklása lesz bővebb, körültekintőbb és világosabb. Csalódnunk kellett.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Nézzük sorjában! Az előterjesztők szerint a legfontosabb cél, hogy a törvény megjelenése óta született európai uniós irányelvekkel összhangba kell hozni a hazai szabályozást. Viszont hiányzik a rendszer modelljének leírása, a változások gazdaságpolitikai hatásainak bemutatása, és főként az, hogy a megváltozott helyzetben mi a Gyurcsány-kormány szándéka, hogyan kívánja érvényesíteni a hazai érdekeket. Nemcsak az Uniónak való megfelelés fontos, léteznek határon belül is érdekek. Így tehát joggal feltehető a kérdés, van-e határozott kormányzati szándék érdekeink védelmére.

A teljes piacnyitásig, 2007. július 1-jéig már nincs sok idő hátra, szükség lett volna az addig tartó átmenetet legalább felvázolni, ha már részletesebb taglalására nem futotta a kormány erejéből. Nem mindegy, milyen úton jutunk el a teljes piacnyitásig. A villamos ipari szakmán belül természetesen vannak elképzelések, miként fog ez történni, de a szakminisztérium kötelessége lett volna egy világos képet adni a várható folyamatokról.

A tervezet kétségtelen előnye, hogy igyekszik több ponton beemelni alacsonyabb rendű szabályozásokból elemeket a törvénybe, sőt ezek között a fogyasztók védelme érdekében alkalmazott eljárások erősítésének szándékát is megtaláljuk. Mindenképpen üdvözlendő és fontos ez a szándék, de szerintünk ez egy olyan terület, amelyet folyamatosan javítanunk, és a helyzethez, időhöz igazítanunk kell majd a későbbiekben is.

A megújuló energiaforrások tekintetében is új elemeket fedezhetünk fel, erre Podolák képviselőtársam is utalt, illetve Józsa képviselő úr is, hogy a kötelező átvétellel igyekszik segíteni ezeknek a megteremtését, de figyelembe véve vállalt feladatunkat a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozóan, nagyon csekélynek tűnik a kezdeményezés. Állami források nélkül, csak értelmező rendelkezésekkel, kötelező átvétellel nem fogjuk teljesíteni kötelezettségeinket. Egyébként az itt szereplő “nem fosszilisö kifejezés felsorolása pontatlannak tekinthető, ugyanis a szakma a nukleáris energiát sem tekinti fosszilisnak.

Az alaptörvény preambulumában rögzített egyik fő célkitűzése az volt, hogy a fogyasztókat alacsony költségű villamos energiával lássa el, ezzel párhuzamosan az utóbbi három évben számos, drágán termelő erőmű bezárására került sor. Így aztán különösen meglepő és szomorú, hogy például Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is olcsóbb a fogyasztók számára a villamos energia. Nálunk a legmagasabb ennek a terméknek az áfája is. Másfél éve vezette be az MSZP-SZDSZ-kormány az energiaadót és a környezetterhelési díjat új elemként, ami szintén a fogyasztókat terheli végül.

A gazdasági bizottság ülésén az előterjesztők által kiosztott rövid transzparensanyagban szerepel, hogy az újonnan csatlakozott tíz tagországban nálunk a legmagasabb a villamos energiát a szabadpiacról vételezők aránya. Véleményem szerint nem volna szabad még akaratlanul sem magas közüzemi piaci árakkal kényszeríteni a fogyasztókat a szabadpiacra. A közüzemi piacon a hatósági árakért a kormány a felelős, érdemi lépéseket csak ő tud tenni, de általában véve elmondható, hogy az érintettek mélyen hallgatnak az ellentmondásokról. Pedig jó volna tudni, miért és kik miatt alakulhatott ki az a helyzet, hogy nemzetközi kitekintésben ezen árakban is éllovasok vagyunk.

Nem jelent ma már magyarázatot a világpiaci tendenciákra való hivatkozás, főleg úgy, hogy azok a szomszédos országokat rendre csak kisebb mértékben érintik, és az átlagjövedelmekhez viszonyított villamosenergia-árak is lesújtóak a mi tekintetünkben. Még egyszer visszatérve az alaptörvény preambulumában rögzített fő célkitűzésre: a fogyasztókat alacsony költségű villamos energiával való ellátás szerepel mint fő cél, illetőleg három év alatt sok drágán termelő erőművet is bezártunk. Úgy gondoljuk, hogy emellett egy ilyen törvénymódosításnál nem lehet csak úgy elmenni, és erre nem kaptunk választ még az eddig eltelt időben.

Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! A kötelező átvétel alá tartozó villamosenergia-termelő egységek létesítése mellett lényegében kevés épülő kapacitásról lehet tudni Magyarországon, pedig folyamatosan növekszik az igény. A külföldről beszerezhető tiszta származási vonalú szállítások jelentős beszűkülésével kell számolnunk hosszabb távon, sőt, amennyiben az árakra pozitív hatást gyakorló versenyt akarunk 2007. július 1-jétől, akkor többletkínálatra is szükség van.

A külföldről behozható és biztos származási helyről szállítható villamos energia beszűkülésénél arra gondolok, hogy azok a tartalékkapacitások Nyugat-Európában, főként amelyek korábban egyfajta dömpingárat is megjelenítettek, szép lassan leépülnek, illetve az ottani igények növekedésével kihasználásra kerülnek. Semmilyen kitekintést nem ad ebből a szempontból a beterjesztett javaslat. Nem tesz egyszerűsítő feltételeket például az erőműépítésekre vonatkozóan sem, pedig a várva várt versenyt segítené elő az is, ha meggyorsulhatna, egyszerűsödhetne az erőműépítésekre vonatkozó szabályozás.

A hálózatfejlesztési tervekkel kapcsolatban a törvényjavaslat pedig szinte ellentétes az EU irányelvével, mert a Magyar Energia Hivatalnak kell jóváhagynia a hálózatfejlesztési tervet, míg az európai elv csak az elismert fejlesztési költségek jóváhagyását írja elő. A kettő persze messze nem ugyanazt jelenti. Megítélésem szerint ez egyébként korrigálható.

(20.50)

A kormány felelős tulajdonosi magatartását rendre hiába keressük a tervezetben, mert nagyon bonyolultan, ugyanakkor elég kisszerű módon készíti elő a magyar villamosrendszer-irányító integrálását a Magyar Villamos Művekbe. Amennyiben tisztán ez a szándék, úgy tisztességesebb lett volna ezt egyértelművé tenni az indokolásban.

Figyelembe véve az állami tulajdon részarányát, a kialakult nagy monopolisztikus cégek nyomasztó helyzetét, az állam beszűkült beavatkozási lehetőségeit, mindenképpen egy erős nemzeti villamos társaságra van szükség, ez támogatandó. Viszont aggódásra ad okot az, hogy a Mavir esetében a kötelezően megtartandó állami tulajdon csak egy, szavazatelsőbbséget biztosító részvényben került rögzítésre. Mi a konkrét cél? Nem világos, mert kormánypárti körökben is eltérő vélemények hangoztak el, és módosító javaslatok is vannak a többség oldaláról erre vonatkozóan. Semmilyen privatizációs szándékot nem támogatunk, sem nyíltat, sem burkoltat. Ezt itt jó, ha rögzítjük.

Aggódásunkat csak fokozza, hogy Draskovics Tibor kinevezése a Magyar Villamos Művek élére meglepő volt, mert a villamos ipari szakmai tapasztalat az ő esetében meglehetősen hiányosnak mondható, de privatizációs ügyekben, értékesítésekben, kiárusításokban, mondhatni, gyakorlott mester.

Tegye világossá a Gyurcsány-kormány, mit is akar tenni a Mavirral és az MVM-mel. Ez az előttünk levő törvénytervezetből nem derül ki. A stratégiai döntések lebegtetése bizonytalanságot és károkat okoz az iparágnak. Ebben azt gondolom, nincs vita köztünk, kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt. A javaslat tehát egyáltalán nem védi meg a Mavirt a privatizációtól, holott szóban azt halljuk, hogy ilyen terv egyáltalában nincsen. Az indokolás idevonatkozó részeiben alig találunk pár sort, pedig szakmai körökben egyöntetű vélemény, hogy ez a legfontosabb eleme a törvényjavaslatnak. Ez természetesen csak az aggódásunkat fokozza. Miért van ez a szemérmesség és visszafogottság? Erre nem kaptunk választ a gazdasági bizottság ülésén sem a jelen levő helyettes államtitkár úrtól.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvénytervezet részletes átolvasásakor apróbb hibák is találhatóak az általános aggódásra okot adó koncepcionális hiányosságok és zavarok mellett. Például a 3. § 42. pontjában keresletet fogalmaz meg az előterjesztés, de nem adja meg az ehhez tartozó fizikai mértékegységet, ezáltal nem világos a meghatározás. Módosító javaslatokkal ezek a kisebb hiányosságok természetesen megszüntethetőek, a pontosítások elvégezhetők. Ebben a kormánypárti többség számíthat a támogatásunkra.

A tervezett villamosenergia-törvény szerint a szabályozás csak a végrehajtási rendeletekkel együtt érvényes. A 2001-es törvény tárgyalásakor, Göndör Istvánt akár szó szerint is idézhetném - mikor készülnek el ezek, mennyi lesz belőlük, végül mennyiben érinti ez a korábbi rendeleteket. Nos, ugyanezt a kérdést most mi is feltehetnénk, mert egy ilyen rövid kitétellel elintézi ezt az előttünk levő előterjesztés, hogy csak a majd megszületendő végrehajtási rendeletekkel együtt érvényes. A 2007-es teljes piacnyitáshoz szükséges rendeleteken kellene már most is dolgozni, alapelveket, modelleket tisztázni és alkotni, normaszövegeket fogalmazni és így tovább.

Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Jövőre választások lesznek, és mint tudjuk, nyilvánvalóan ez rendre elveszi az energiákat a hasonlóan fontos, az ország számára és a választópolgárok számára fontos feladatoktól. De talán ez még így is van rendjén. Ezért most mi úgy gondoljuk, lehetőség lett volna elindítani azt a folyamatot, amely a teljes piacnyitás érdekében ezeket a modelleket, alapelveket, normaszövegeket tisztázza, elindít egy munkát. De úgy érzékeljük, hogy erre még kísérlet sem történt, mintha ez olyan távol lenne. Tudjuk, hogy az energia területén, ha azt akarjuk, hogy néhány év múlva valami történjen, azt jó pár évvel előtte el kell kezdeni kidolgozni, szabályozni.

Összességében, tisztelt Ház, hölgyeim és uraim, a kormány által beterjesztett törvényjavaslat egyes részletszabályozásai elfogadhatóak, de az általános és stratégiai kérdésekre nem ad választ, nem nyújt iránymutatást, még egyszer hangsúlyozom, most már égető szükség van rá, korábban is hiányzott, hiszen ebben sem volt vita köztünk. Türelmesen vártunk, de mi tagadás, a néhány hónapos késés nem eredményezett minőségi javulást, nem oszlatta el jogos aggodalmainkat, bizonyos értelemben csak lehetőséget teremtett a problémák feltárására, a vitákra, az érvek ütköztetésére, és ezzel kapcsolatban, a vitákkal és az érvekkel kapcsolatban, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, eszembe jutott egy villamos ipari cég korábbi szellemes jelmondata: mi bírjuk energiával.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

Forrás: parlament.hu