DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Jauernik képviselő úr, a bizottság alelnöke lenne a többségi vélemény ismertetője, de én őt nem vettem észre a teremben, úgyhogy a kisebbségi vélemény összefoglalóját szeretném a tisztelt Ház tudomására hozni.

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításához előterjesztett önálló képviselői indítvány megtárgyalása nem volt zökkenőmentes az önkormányzati bizottság április 23-án megtartott ülésén. Az indítvány tárgysorozatba-vételéről szóló vita megkezdése előtt tisztázásra szorult, hogy hány azonos tárgyú, egyforma, szinte szó szerint ugyanolyan kezdeményezést nyújtottak be az MSZP oldaláról, és vajon azok közül melyikről kívánnak tárgyalni az előterjesztők. Jauernik István alelnöki mivoltában a bizottsági ülés napján levélben fordult a bizottság elnökéhez, dr. Kovács Zoltánhoz, hogy ugyan már vegyük föl tárgyalásra azonos címmel, de már Tóth Károly képviselő úr mellé felsorakozva a Keller László képviselő úr és az alelnök úr által jegyzett beadványt is. Egyébként egy harmadik szocialista beadvány - amelyet már 11-én adtak be a szocialisták ugyanehhez a törvényhez módosításként - napirendről történő levételét pedig kérték. De mindez csak a káosz eleje volt, olyan kapkodásé, amely a Gyurcsány-éra óta jellemző a kormányzati munkára.

Mindez nem zavarta Tóth Károly előterjesztőt, aki azonnal azzal kezdte, hogy az előterjesztés kettős célt szolgál, amelyek közül az egyik és az első, a fontosabb a jogbiztonság erősítése. Az előterjesztő ezt a nagyon fontos célt úgy kívánta elérni, hogy azt javasolja, kinevezhető legyen jegyzővé az a személy, aki legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett. Ez a javaslat lényege. Mindegy, hogy hol szerezte ezt a gyakorlatot, mindegy, hogy mikor szerezte, csak nagy legyen a tapasztalat - mondta az előterjesztő képviselő úr. Sőt, az sem fontos, hogy a jogviszony folyamatosan fennállt-e vagy nem, azaz tapasztalatot szakaszosan is meg lehet szerezni az előterjesztők véleménye szerint. Mondjuk, például egy jó kis tanácsi múltban 23 hónap és a rendszerváltás után 1 hónapos próbaidős gyakorlat a közigazgatásban kiteszi a két év gyakorlati időt, és ez önök szerint elegendő.

Mint látni fogjuk, ehhez a kiváló gondolathoz csatlakoztak Keller és Jauernik képviselő urak. A bizottsági ülésen el is hangzott, hogy arról van szó - és most szó szerint idézem -: “A bizottságunk körülbelül két-három üléssel ezelőtt egy Keller-Jauernik-indítványt tárgysorozatba vett. Nagyon célszerű lenne, hogy a parlamentben egyszerre folytathassuk le ezt a tárgyalást.ö Máshonnan idézek: “Két önálló indítványt egy harmadik önálló indítványban hoztunk össze.ö Más helyütt azt mondjak: “Ha ez elkezdődik a parlamentben, akkor Tóth és Keller úr a másik indítványt vissza fogják vonni.ö Tudják ezt követni, képviselőtársaim? (Keller László: Igen!)

Mi nagyon nehezen tudtuk követni a bizottsági ülésen, pedig nagyon egyszerű dologról van szó. Arról van szó, hogy meg kell oldani a békéscsabai jegyzőkérdést, mert egy rendőrt akarnak Békéscsabán kinevezni, sőt ki is nevezték már. Van ugyan jegyző Békéscsabán, de a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője panasszal élt a kinevezés ellen - Tóth úr panaszt mondott, lehet, hogy panasz is volt, de ez inkább törvényességi észrevétel, és ez egy kicsit súlyosabb dolog -, és ezt a közgyűlés nem fogadta el. Feltehető, hogy tudják ott a közgyűlésben az MSZP-s képviselők, hogy a bíróságon veszíteni fognak, nosza, a helyi képviselő módosítsa a törvényt, mire elvesztjük a pert, addigra a törvény már mellettünk fog állni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt hívhatjuk gyurcsányizmusnak: egyedi, periferikus, klikkérdekek mentén, ötletszerűen módosítgatják a törvényt. Ugyanis valós problémát rendezni a közigazgatási reform keretében lenne lehetséges. Tudjuk azt is, hogy a Lamperth-féle reformok megbuktak, elsüllyedtek, de azért egyéni képviselői indítványokkal nem kellene a belügyminiszter asszony tekintélyét állandóan rongálni. Kormányálláspont egyáltalán nem vált ismertté. A BM képviselője arra sem tudott válaszolni, hogy van-e jegyzőhiány, tapasztalják-e jelentős számban, hogy nincsenek jegyzők a posztjukon, vagy esetleg valami működési zavar van az önkormányzatoknál. Vizsgálat? Elemzés? Önkormányzatiság? Nem, kérem, önök ezt mindet erőből, egyéni érdekből, helyi, kis, piti háború miatt akarják keresztülnyomni a parlamenten. MSZP-mentalitás ez is, tisztelt képviselőtársaim.

A kisebbségben maradt képviselők ehhez a kártékony, a törvényességet és a jogbiztonságot szétverő, parlamenti képviselőkhöz méltatlan, inkább a képviselők alkalmatlanságát bizonyító eljáráshoz nem járulnak hozzá. Éppen ezért az előterjesztést 9 nemmel a kisebbségben lévő képviselők elutasították.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu