BOLDVAI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném jelezni, hogy a szocialista frakció a jelentést elfogadásra javasolja, és a számvevőszéki bizottság által benyújtott határozattervezetet támogatja.

Az Országgyűlés független ellenőrző szervezetének jelentése fekszik előttünk, és megállapítható, hogy ez a jelentés egy sokrétű, sok igénynek megfelelő és sok munkával alátámasztott tevékenységet tükröz. Fontos hangsúlyozni, hogy a Számvevőszék 2004. évi munkáját az erre az évre jóváhagyott ellenőrzési tervének megfelelően végezte, ehhez képest elmaradások vagy jelentős módosulások nem voltak tapasztalhatók. Tényszerűen, mint ahogy az már itt korábban elhangzott, 2004-ben az Állami Számvevőszék 107 vizsgálatot folytatott, és a tervében szereplő 58 befejezni tervezett vizsgálattal szemben 70 ellenőrzésről készített jelentést.

Az ellenőrzések kiválasztásakor az Állami Számvevőszék irányadónak tekintette az Országgyűlés 35/2003. számú határozatát, és ennek megfelelően súlyponti kérdésként kezelte a zárszámadás és az önkormányzatok átfogó ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Több jelentés készült az oktatás, az egészségügy, az államháztartáson kívüli feladatellátás és a közútfejlesztés témakörében. Megállapítható, hogy a feladattervbe felvett témák között fokozatosan előtérbe kerülnek a gazdaságosságra, hatékonyságra, eredményességre vonatkozó ellenőrzések. Ennek alapján egyet lehet érteni azzal az értékeléssel, hogy az Állami Számvevőszék az országgyűlési ajánlások, illetve a magyar gazdaság és társadalom legaktuálisabb problémáinak figyelembevételével elvégezte 2004-re tervezett feladatait.

Szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani a jelentés 37. oldalán található táblát. Ez is szóba került itt egy más összefüggésben. Ez a tábla tartalmazza azt az összefüggést, ami az államháztartás kiadási oldalának összefüggéseit mutatja be, bizonyos alrendszerek, illetve költések viszonyrendszerében. Ebből a táblából azt lehet megállapítani, hogy gyakorlatilag 1990 óta, tehát 15 éve változatlan az államháztartás kiadási szerkezetének struktúrája, a fő alrendszerek egymáshoz való viszonya elég statikus képet mutat. Azt gondolom, hogy az Állami Számvevőszék elnökének szóbeli hozzászólásában elmondott, a tervezés átalakítására vonatkozó felhívását és felvetését a magunk részéről támogatni tudjuk, és mindenféleképpen a kormányzat figyelmébe ajánljuk.

(10.40)

Részletesebb figyelmet érdemel néhány olyan feladat, amely újonnan jelentkezik az Állami Számvevőszék munkájában. Külön szeretnék szólni arról, hogy a törvénymódosítás után immár az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozó feladat a felügyelőbizottsági elnökök jelölése. Megnyugtató, hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján semmiféle fennakadás nem volt, annak rendje és módja szerint az Állami Számvevőszék a rendelkezésre álló szabályzatok alapján a megkereséseket teljesíteni tudta. Eddig összesen 565 pályázatot bíráltak el, a jelölésre alkalmas személyek névjegyzéke december 31-én 539 főt tartalmazott. 2004-ig a gazdálkodó szervezetek összesen 82 megkeresést érkeztettek az Állami Számvevőszékhez.

Az újonnan megjelenő feladatok közül talán az egyik legfontosabb az úgynevezett PPP-s fejlesztések nyomon követése. Sok ilyen konstrukcióban szerveződő fejlesztés kezdődik, és bonyolítja a gyakorlati munkát, hogy itt a köz- és a magánszféra összeér. Nyilvánvaló, hogy e pontokon az ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket az Állami Számvevőszék a saját munkáján belül hangsúlyozottan és fokozottan kell hogy végezze. Azért is, mert új dolog kezdődik, és azért is, mert igen nagy volumenű fejlesztésekről van szó, ahol több tíz vagy száz milliárdot is meghaladó fejlesztési lehetőségek jelennek meg.

A másik új feladat az európai uniós pénzek ellenőrzése. Az állami számvevőszéki jelentés először tartalmaz egy olyan áttekintést, amely az uniós források felhasználásának ellenőrzéseiről ad képet, és amely anyag egyben az Európai Számvevőszék tájékoztatását is szolgálja. Ez a terület nyilvánvalóan egyre nagyobb jelentőséggel bír majd az ellenőrzések területén is. Célszerű talán még ebben a rendelkezésünkre álló egy-két évben, amikor még talán nem is olyan nagy volumenű, de azért hangsúlyosan nagy az európai uniós fejlesztési források Magyarországra való beözönlése, az ezzel kapcsolatos módszertant, illetve gyakorlatot kialakítani azért, hogy a 2007-től számszerűen is jóval nagyobb európai uniós pénzek esetében már tapasztalattal és megfelelő szerkezettel rendelkező ellenőrzést tudjon folytatni az Állami Számvevőszék ezen pénzeszközök felhasználását tekintve is.

Szeretnék egy olyan kérdést is képviselőtársaim elé tárni, amely a számvevőszéki bizottság által elkészített határozattervezetben szerepel. Örömünkre szolgál az a kezdeményezés, amely találkozott az Állami Számvevőszék vezetésének elképzeléseivel, amely egy új vagy korábban már működő elméleti, pénzügyi és számviteli kérdésekkel foglalkozó folyóirat újraindításáról szól: a Pénzügyi Szemléről van szó. Ez nem közvetlenül az Állami Számvevőszék munkájába tartozó témakör, de a bizottság, és mondhatom, hogy frakciónk is támogatja azt a felvetést, hogy ha a Számvevőszék erre kapacitást lát a maga részéről, akkor mi örömmel üdvözöljük a Pénzügyi Szemle újraindításának gondolatát; úgy gondoljuk, ez a folyóirat lehetőséget nyújt szakmai kérdéseknek adott esetben szakmai megközelítésére, és nem utolsósorban szakmai kérdések politikai megközelítésére ellenzéki, illetve akár kormányoldali részről is.

A jelentés nagy teret szentel az ellenőrzésekből adódó tapasztalatoknak és e tapasztalatok gyakorlati hasznosulásának. Az ÁSZ önálló, független ellenőrző szerv, vizsgálataiból levont következtetései a legtöbb esetben lényegi kérdéseket világítanak meg, és szakmailag helytálló javaslatokat tesznek.

A kormányzati szervek e javaslatokat maximálisan igyekeznek figyelembe venni, ennek ellenére nem véletlen, hogy általában azok a számvevőszéki felvetések hasznosulnak elsősorban, ahol csak korrekciók, illetve egyes, különállóan is megvalósítható szabályozások a javaslatok tárgyai. A nagyobb lélegzetű, átfogóbb változtatásokat igénylő módosítások ugyanis csak hosszabb távon valósíthatók meg.

Végül az éves jelentés műfaji jellegéből következően néhány esetben az élet már túlhaladta a szövegben leírtakat - erről az államtitkár úr szólt -, ami azt jelenti, hogy a kormányzat, adott esetben a kormányzat érintett szervei megfontolták azokat a korábbi jelzéseket, amelyek az Állami Számvevőszék által feltárt hiányosságokat tartalmazzák, és intézkedtek ezen hiányosságok kijavítására.

Befejezésül engedjék meg, képviselőtársaim, hogy az Állami Számvevőszék gazdálkodásáról is szóljak néhány szót. Örömmel hallottam és olvastam azt a könyvvizsgálói jelentést, amelyet a számvevőszéki bizottság okiratai mellé a Számvevőszék becsatolt. Ebben a jelentésben csupa jót és szépet lehetett látni. A közel 8 milliárdos költségvetési kiadásból mintegy 700 millió forintos megtakarítást sikerült az év végére pénzmaradványként az Állami Számvevőszéknek realizálni. Ez akkor is dicséretes teljesítmény, ha ezen pénzmaradvány jelentős része feladatokkal lekötött, és áthúzódó hatása van 2005-re. Ezentúl azt láttam és olvastam ebben a független könyvvizsgálói jelentésben, hogy nemcsak maga a gazdálkodás, hanem a gazdálkodás szabályszerűsége is példamutató, és azt hiszem, hogy az Állami Számvevőszék teljesítményén túl ennek is üzenetértéke van.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu